Tudjuk, hogy a magánszemélyek egy része gyógynövények, fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, éti csigák gyűjtéséből és eladásából él. Ha az ilyen tevékenységet végző magánszemély nem egyéni vállalkozó vagy nem mezőgazdasági őstermelő, akkor nincs deklarált szabály a fizetendő személyi jövedelemadójának meghatározására. Ha egy kicsit belegondolunk, akkor az általános költség-elszámolási szabályok között nem tudják megjeleníteni a gyűjtés és értékesítés során végzett munkájuk ellenértékét, s mivel a termék sem kerül pénzbe, lényegében nincs mit elszámolniuk. Ebből adódóan kitaláltak a gyűjtögetők számára egy adózási módszert, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe új bekezdésként építettek be. Az adónem szabályairól részletesebben itt olvashat!
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal által készített kimutatás szerint augusztus végéig 12,7 millió forint adóbevétellel járultak hozzá az állam kiadásaihoz azok a magánszemélyek, akik szabadidejükben, alkalmi jelleggel vadon gyűjtött csigát, gombát, medvehagymát, bodzavirágot, levendulát vagy más, nem védett növényt adtak el a felvásárlóknak - értesült a Magyar Idők. Az új szabály szerint a portéka ellenértékének 25 százaléka számít adóügyi értelemben jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos jövedelemadó. Mivel nyolc hónap alatt 12,7 millió forint közteher folyt be, így kiszámítható, hogy a gyűjtögetéssel foglalkozó személyek együttesen 340 millió forintot kaptak a csigák, a gombák és a különféle növények leadásakor.
Tök felesleges adók
Több kritika is éri a magyar adórendszert az adófajták széttagoltsága miatt. Megszámoltuk, jelenleg 60 adófajta van hatályban Magyarországon. A 60 adófajtába több olyan is tartozik, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kimutathatatlannak tűnnek. Itt van mindjárt a háztartási alkalmazottak után fizetendő havi 1.000 Ft-os adó. Ebből az adóból a zárszámadási törvény és a KSH statisztikák alapján 2014-ben 26 millió Ft, 2015-ben pedig 29 millió Ft bevétel származott. Ha ezeket a számokat elosztjuk az egy alkalmazottra eső éves összeggel (ami 12.000 Ft), megkapjuk, hogy 2015-ben csupán 2.400 fő után fizettek ilyen adót. Vagyis nem csak a bevétel kevés, de valószínűleg az ilyen típusú foglalkoztatás kifehérítésére irányuló célt sem érte el az az adónem. Annak ellenére, hogy az adófizetők oldalán az adó adminisztrálása nagyon egyszerű, feltételezhető, hogy a NAV oldalán azért jó pár millió forintot felemészt az adó beszedése és adminisztrálása. Emiatt az adónem megtartása nem tűnik indokoltnak.