Jó a magyar rendszer, csak nem használják

Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységük után járó adókedvezményeket.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Bár az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a magyar K+F ösztönző rendszer európai összehasonlításban is versenyképes, sok hazai cégnél nincsenek tisztában azzal, hogy egyes tevékenységük után adókedvezményeket vehetnek igénybe. Más vállalkozásoknál a kedvezmény igénybevételéhez szükséges adminisztrációtól, vagy az adminisztrációs hibák miatt kiszabható szankcióktól tartanak.

„Magyarországon éves szinten mintegy 30 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe a vállalkozások a kutatás-fejlesztési tevékenységük után. Ez az összeg jóval magasabb is lehetne, ha a cégek tudatosabban alkalmaznák a kedvezményeket. A gyakorlatban azonban főként a nagyvállalatok – azok között is elsősorban a gyógyszer- és autóipari cégek – használják ki ezt a lehetőséget. Kisebb cégeknél viszont sok esetben nehézséget okoz annak beazonosítása, hogy mely tevékenységek jogosíthatnak K+F kedvezményekre” – mondta el Varga Erzsébet, a Ryan amerikai adótanácsadó cég szakértője.

Pedig a magyar jogszabályok kedvező környezetet teremtenek a K+F tevékenységnek, amit az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, 33 ország K+F adókedvezményeit összehasonlító elemzése is alátámaszt. A gazdasági növekedésben is kulcsszerepet játszó kutatás-fejlesztési tevékenység után Németország és Észtország kivételével valamennyi tagállam, így hazánk is biztosít adóelőnyöket. Az összehasonlítás szerint a leghatékonyabb kedvezményeket Franciaország, Norvégia és Dánia kínálja, de a szellemi tulajdon támogatása terén – amelyet csupán a vizsgált államok egyharmada biztosít – hazánk is kedvező helyen szerepel.

Meg lehet úszni az innovációs járulékot
Az idei évtől nem kizárólag az innovációs járulék szabályai kerültek át egy teljesen másik törvénybe, ennél sokkal fontosabb változásnak tekinthető, hogy szűkült az innovációs járulék fizetésre kötelezettek köre.
Bár Magyarországon számos kkv is végez olyan tevékenységet, ami a jogszabály alapján kutatás-fejlesztésnek minősülne, sokszor ezzel nincsenek tisztában. Gyakori példa, hogy szoftverfejlesztő cégek sem veszik igénybe a kedvezményt. Megfelelő dokumentációval alátámasztva pedig nem csak ezek a vállalkozások számolhatnák el a fejlesztő munkájukat, hanem azok is, amelyek egy új számítógépes rendszert adaptálnak saját környezetükben.

„A vállalkozások bizonyos feladataikat teljesen hétköznapinak értékelnek, így fel sem merül, hogy azok után jelentős K+F kedvezményeket vehetnének igénybe. Az is előfordul azonban, hogy tartanak a K+F tevékenység alátámasztásához szükséges adminisztratív kötelezettségektől és félnek attól, hogy az esetleges hibák miatt komoly szankciókkal kell szembenézniük. Ezért is célszerű ehhez szakértő segítségét igénybe venni és feltárni azokat a tevékenységeket és a szükséges adminisztrációs teendőket, amelyek révén komoly adómegtakarítást érhetnek el. Ezt még akkor sem késő megtenni, ha az adott tevékenységük már lezárult, mivel bizonyos feltételek mellett visszamenőleg is érvényesíthetik az őket jogosan megillető kedvezményt” - mondta el Varga Erzsébet.

Magyarországon a K+F tevékenység után többféle kedvezmény érvényesíthető. A társaságiadó-alanyok azon túl, hogy költségként számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült K+F költségeket is, adóalapjukat tovább csökkenthetik a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségeivel - így kétszeres kedvezményt tudnak érvényesíteni. Ha a vállalkozás a kutatás-fejlesztést bizonyos kutatóhelyekkel (pl. felsőoktatási intézménnyel, MTA-val, vagy ezek kutatóintézeteivel) együttműködésben végzi, háromszoros kedvezményt vehet igénybe. A K+F tevékenység közvetlen költségei ráadásul a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenthetik. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek pedig kiemelt kedvezményt kapnak: az ezekből származó jogdíjbevételnek csak 50 százaléka képezi a társasági adó alapját.

MOST MÁR ÍGY LEHET IGÉNYBE VENNI A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNYT
2014. július 4-i hatállyal módosultak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. A törvényi módosítással egy időben hirdették ki az új szabályoknak megfelelő fejlesztési adókedvezményről szóló új kormányrendeletet is.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo