Emissziókereskedelem cikkek

2019. június 5.

A francia GPD-vel egyenlő a műanyagszemét által okozott éves veszteség

Elkészült az első kalkuláció arról, mennyi kárt okoz az, hogy az italos palackokat, a műanyag tárgyakat és csomagolásokat szanaszét dobáljuk a természetben. Az ökoszisztémák 2500 milliárd dollárnyi szolgáltatásától esünk el a műanyaghulladék pusztító hatása miatt.

2018. április 12.

Ellentétes az uniós joggal a 80 százalékos szlovák emissziós különadó

Az uniós joggal ellentétes az a szlovák adó, amely 80 százalékos adókulccsal sújtja az üvegházhatású gázok átruházott vagy fel nem használt kibocsátási egységeinek értékét Az ilyen adó ugyanis nem tartja tiszteletben a 2008-2012-es időszakban a kibocsátási egységek szinte teljes egészének térítésmentesen történő kiosztásának elvét - mondta ki ítéletében az Európai Bíróság.

2018. március 7.

250 szennyező cégen múlik a világ sorsa

A világ 250 legnagyobb légszennyezőnek számító tőzsdei cégének még mindig csak az egyötöde rendelkezik emissziócsökkentési stratégiával. A Reuters és a Carbon Disclosure Project új, közös elemzése szerint az üzleti tevékenység dekarbonizációja javítja a nyereségességet.

2018. március 2.

Fosszilis adókkal pótolhatná az EU a Brexitből eredő bevételkiesést

Az Európai Unió a fosszilis üzemanyagok megadóztatásával és a kibocsátási kvóták árának emelésével nemcsak zöld költségvetését emelhetné, de a kilépő Anglia által hagyandó költségvetési lyukat is betömhetné.

2017. november 3.

Rohamosan bővül a légszennyezést beárazó vállalatok száma

Világszerte közel 1400 nagyvállalat kalkulálja bele üzleti tervébe, hogy a légszennyezés pénzfizetéssel jár. Még akkor is, ha számos országban nem kell kvótákat venniük a kibocsátásért.

2017. július 25.

Kritizálják a zöldek az új klímatörvényt

Új klímatörvény léptetett életbe Jerry Brown kaliforniai kormányzó, aki Trump elkötelezettsége híján Barack Obama utódjának pozicionálja magát, mint a klímapolitikai globális alakja. De környezetvédők szerint sok a kiskapu és az engedmény benne. Ezek áttekintése tanulságos lehet más országok számára is az éghajlatvédelemben.

2017. július 20.

Nem szabad összekapcsolni a kvótapiacokat?

Ha globális hálózatba integrálnák a regionális emissziókereskedelmi piacokat, azzal kibúvók jönnének létre a cégek számára: mindegyik kínálna valamilyen könnyítést. Ameddig önálló egy helyi kvótarendszer, addig tud erős maradni.

2016. október 9.

Kalifornia felére vágja emisszióját

Kalifornia példaértékű klímavédelmi törvényének hatályát 2030-ig meghosszabbítják, jelentette be Jerry Brown kormányzó. Kalifornia nincs egyedül a klímavédelmi törekvéseivel: sorra fogadják el más USA-államok is az emissziócsökkentési terveket.

2016. szeptember 24.

Árcédulát rak a szennyezésre Kanada

Kanada is csatlakozik azon államokhoz, melyek árcédulát raknak a szén-dioxidra: az ottawai kormány az ország azon tartományaiban ró ki fizetési kötelezettséget az emisszióra, ahol nincs szabályozás a légszennyezésre.

2016. szeptember 8.

Tőzsdén finanszírozzák a klímavédelmet

Kínának 6530 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy a füstölő, fosszilis alapú energiákról átálljon a megújulókra. Származékos ügyleteket is bevetnek a szükséges tőke összehozására.

2015. november 21.

A globális emisszió 78 százalékának árát senki nem fizeti meg

A klímaharc egyik kulcsfontosságú eszköze az üvegházgáz-emisszió beárazása. A Világbank jelentése szerint 2012 óta duplájára nőtt a karbonpiacok volumene, vagyis azok a regionális rendszerek, melyek megfizettetik a nagy kibocsátókkal légszennyezésüket.

2014. október 19.

Jól keresnek a szennyezők az emissziós kvótákon

2020-ra megduplázódhat az ÜHG-kibocsátási engedélyek száma Európában, állítja a Sandbag lobbiszervezet. A kvóta-túlkínálat már most is túl alacsonyan tartja a karbonárfolyamot.

2014. január 28.

40 százalékkal kevesebb káros anyag 2030-ra?

A zöldek jó ideje kampányolnak azért, hogy az unió vezetése ambiciózusabb kibocsátás-csökkentés mellett kötelezett el magát 2030-ra. Imáik részben meghallgatásra találtak Barrosónál. Az aktivisták által propagált, 40 és 60 százalék közötti csökkentés túl erősnek bizonyult, amely megosztotta volna a tagállamokat. 40 százalék lett a kompromisszum.

2014. január 18.

Gyorsabban nőnek az ősfák: több karbonkreditet érnek

Jó barátaink és szövetségeseink a nagy ősfák a klímaváltozás elleni harcban: a rangos Nature tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint ugyanis gyorsabban nőnek, mint a kis fák, vagyis rövidebb idő alatt nagyobb szén-dioxid-elnyelő kapacitással gyarapodnak.

2013. november 12.

Egyszerűsödik az emisszió-kereskedelem

A kormány két – egy éghajlatváltozással és egy, az üvegházhatású gázok kereskedelmével kapcsolatos – törvény jogharmonizációs célú módosítását fogadta el. A szabályozás alapfogalmak meghatározását, már hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat igazít ki és gyakorlati kérdéseket rendez, a tárgyban született új uniós rendeletekhez alkalmazkodva.

2013. július 18.

Egyedülálló klímaprojekt indul Magyarországon

Egy klímabarát mezőgazdasági módszertan bevezetésével Magyarország bekapcsolódhat a nemzetközi önkéntes karbonpiac körforgásába.

2013. május 25.

Merkel és a Shell felnyomnák a karbonárfolyamot

Évek óta gyengélkedik a karbonpiac: túl sok a kibocsátási engedély, és e mennyiséghez képest kicsi a piaci kereslet a recesszió miatt. Az Európai Parlamentet nem érdekli a kérdés, a karbonintenzív ágazatok a kvótarendszer megmentése ellen lobbiznak, Angela Merkel viszont a sarkára állt. Az üvegházgáz-kibocsátás 50 euróra történő beárazása tenné kecsegtetővé, olcsóbbá a megújuló energiákat. Brüsszel már 20 euróval beérné. Ehhez képest jó ideje rendre 3 euró körül mozog az árfolyam.

2013. március 4.

2 helyett 4 fok lehet a felmelegedés

A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.

2012. augusztus 10.

Emisziós jelentésre kötelezik a cégeket

Egyelőre nem Magyarországon, hanem az Egyesült Királyságban. És nem minden piaci szereplőt, hanem a tőzsdén jegyzett vállalatokat. Az új kötelezettség 2013-ban lép érvénybe, írta a The Guardian brit napilap. Az ökotudatos kormányszintű intézkedés szorosabbra húzza a kapcsot a légszennyezés és a vállalatok részvényárfolyama között. A természeti erőforrásokat nagy mennyiségben használó vállalatoknak ugyanis csak 20 %-a könyveli pontosan az ökolábnyomát.

2012. július 13.

Utálják a karbonadót: heti 800 forinttal nő a villanyszámla

Beárazták Ausztráliában az emissziókat: dupla annyit kell fizetni a széndioxid kibocsátásért, mint Európában! Az ausztrál kormány kampányba kezdett, hogy elfogadtassa a közvéleménnyel a karbonadót, mely a napokban lépett érvénybe. Nemcsak a fosszilis iparágak ellenzik a bevezetését. A fogyasztók is.

2012. július 9.

Energiaadót javasolnak Orbánnak a szakemberek

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

2012. július 4.

Harmincmilliárd gazdaságösztönzésre a karbonforintokból

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) javaslata szerint a bevételek fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelezően klímavédelemre fordítandó pénzeket elsősorban a tömegközlekedési járművek cseréjére, illetve egy ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására fordíthatnánk.

2012. június 28.

Talajregenerálás, mint üzlet: az erodált földek mérgeznek

Nemcsak az autók és a gyárkémények bocsátanak ki üvegházgázokat. A termőföldek is. Gondatlan kizsigerelésük, túllegelésük és ezáltal bekövetkező erodálódásük miatt világszerte kétszer annyi széndioxidot jutattak a légkörbe, mint azt az emberek teszik a bensőégésű motorokkal.

2012. június 19.

Uniós közbeszerzés szén-dioxid kereskedelmi rendszerre

Az Európai Bizottság 24 tagállammal közös közbeszerzési eljárás keretében választja ki az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (European Union Emissions Trading Scheme - EU ETS) allokációs és aukciós platformot. A tervek szerint a kiválasztott rendszerben 600 millió kibocsátási egység elosztás tervezik, amelyeknek darabonkénti értéke akár 20 euró is lehet, így az elkövetkező négy évben a közös platform forgalma elérheti a 12 milliárd eurót.

2012. június 6.

Befuccsolt az emissziókereskedelem

Túl sok a kibocsátási engedély, kicsi az igény, következésképp alacsony a "karbon-árfolyam". A frankfurti német tőzsde bejelentette: június végén felfüggesztik az emissziós kvóták kereskedelemét. A döntés oka: a piaci kereslet hiánya.

2012. május 8.

Baljós előrejelzés a Római Klubtól

Feltartóztathatatlan a globális felmelegedés, az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ban éri el a csúcspontját, az emberiség kimeríti a Föld erőforrásait, a jelenlegi pazarló gazdasági modell fenntarthatatlanná válik - ezek a Római Klub legfrissebb előrejelzései az elkövetkező negyven évre.

2012. május 1.

Beszólt Barroso klímatudósa

Az Európai Bizottság nemrég tudományos főtanácsadót nevezett ki Anne Glover személyében. Az új állást betöltő szakember éles szavakkal bírálta Barroso elnökségét valamint a tagországok energia- és klímapolitikai döntéseit. A tudós szerint Brüsszel nem késlekedhet többet a klímavédelmi célok érvényesítésében.

2012. április 2.

Mi legyen az évi 30 milliárd karbonforinttal?

Hazánk 2013-tól évente 30 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből. A beáramló karbonforintok elköltésének legjobb módja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint, ha a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be.

2012. március 23.

Összeomlik az emissziókereskedelem?

Az csak a kezdet volt, hogy botrányos svindlikkel adócsalásra használták a kibocsátási engedélyek adásvételét. A recesszió miatt visszaesett az ipari termelés és nem veszik az emissziós kvótákat. A "karbon árfolyam" jó ideje rekordmélységeket döntöget. Befellegzett a zöld gazdaság felívelését elősegítő emissziókereskedelmi rendszernek?

2011. július 29.

Lesz-e valaha klímatörvényünk?

Újraírják a 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. Láng István akadémikus elmagyarázta, miért. "A négy évvel ezelőtt elfogadott verzió bizony egy kicsit elavult. Szerencsére nem vette elő senki a fiókból. Valójában csak azért készült el gyorsan, hogy Brüsszelben kipipálhassák, hogy a magyarok is megcsinálták. Az új stratégiát valóban most dolgozzák ki", mondja az akadémikus.

2011. július 13.

Bírósági ügy: megvétózták az uniós kvótacsökkentést

Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság döntése ellen, melynek értelmében 2013 után csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátási kvóták számát.

2011. május 17.

Lobbizás és kvóta-svindlik: korrupció a klímapolitika körül

A Transparency International megjelentette Globális Korrupciós Jelentését, ami a klímaváltozással kapcsolatos korrupciós kockázatokat elemzi. A jelentés gyakorlati iránymutatásokat nyújt kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek és vállalatoknak a jó kormányzás elemeiről a klímapolitika területén. A Transparency International szerint a klímapolitika körül évi 50 000 milliárd forintnak megfelelő pénz áramlik ellenőrizetlenül a világban.

2011. március 5.

Kibocsátási kvóták: ugrásszerű állami bevételnövekedés

Az újonnan induló kvótapiacokon a kibocsátási engedélyek jó részét általában ingyen osztogatják szét a szennyező iparágak között, és idővel emelik az aukciókon értékesített kvóták arányát. Az Európai Unióban a kormányok mind nagyobb és nagyobb bevételekre fognak szert tenni a következő években a kvótákból (EUA). Nem csoda, hogy ellenzik a páneurópai emisziókereskedelem ötletét.

2011. március 4.

Kiotóval vagy anélkül: mi lesz a kvótarendszerrel?

Március 3 és 8 között 200 ország klímaképviselője ül tárgyalóasztalhoz Bangkokban, hogy kidolgozzák a kiotói jegyzőkönyvben foglalt emissziós kvóta-rendszer jövőjére vonatkozó tervet. A kvótarendszer lényege, hogy megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziókat.

2011. március 4.

Energia-áremelést vált ki az emissziós kvótarendszer

Az elmúlt két hétben számottevő előrelépések történtek afelé, hogy a világ minél több országát fedje le emisszió-kereskedelmi rendszer, mely megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziót.

2011. január 30.

Kaliforniai kvóta-piac: egyelőre ingyen osztogatják

Kalifornia lesz az EU után a legnagyobb karbonkvóta-piac. Nem vártak rá, hogy kiderüljön, mi lesz a kiotói egyezmény sorsa, mely meghonosította a kvótakereskedelem intézményét. A kaliforniai törvényhozók a karácsonyi szünet előtt jóváhagyták az emissziókereskedelem beindítását az államon belül, mely önmagában is a G20-ak ligájába tartozó gazdaság.

2010. december 13.

Karbonmérleg: ki, hol, mennyit szennyez?

A december 9-én lezárult Cancúni Klímacsúcs margóján tekintsünk meg néhány érdekes adatot világunk emissziójáról. Ki, hol, mennyit szennyez, és azzal mit okoz a bioszférának?

2010. október 8.

Klímatörvény helyett szolárpaneleket kap a Fehér Ház

Barack Obama szolárpaneleket helyeztet a Fehér Ház tetejére, hogy napenergia is működtesse az épületet. Az amerikai elnök szimbolikus tette valójában Jimmy Carter kezdeményezését ismétli meg: a Carter döntésére felhelyezett paneleket Ronald Reagan távolíttatta el 1986-ban, állítólag tetőfelújításra hivatkozva. És aztán esze ágában sem volt visszahelyezni őket.

2010. augusztus 30.

Újabb botrány: üvegházgáz-túltermelés és kvóta-harácsolás

Igazukat bizonygatják a Világbank tisztségviselői, akik pénzt adtak 19 kínai és indiai üzemnek, melyek elégetik a hűtőrendszerekből származó gázokat. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében ezek az üzemek emissziós kvótákat kapnak az ENSZ 2,7 milliárd dolláros Tiszta Fejlődés Mechanizmus (CDM) programjának keretében. A zöld csoportok azonban káros légszennyezéssel vádolják az erőműveket és helytelenítik a Világbank támogatását is, jelentette a Reuters.

2010. augusztus 8.

Felhígított amerikai klímatörvény: 7 szavazat kell még hozzá

Július 27-én Washingtonban hivatalosan nyilvánosságra hozták a több jogszabályból összeálló klímatörvény-csomagot, amelyeket benyújtanak a szakbizottságoknak, majd a szenátusnak. Hova vezettek az elmúlt hónapok egyeztetései? Kompromisszumosan visszafogott, felhígított törvényjavaslathoz. Ami azért fokmérő a nemzetközi klímaegyezményhez vezető úton, mert a washingtoni törvénycsomag szigorúságára vagy éppenséggel lazaságára alapoznák más ipari nagyhatalmak is a saját nemzeti szabályozásaikat.

2010. július 23.

Tévesek az ipari lobbi ellenérvei: olcsóbb a klímavédelem

Az EU ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzései új munkahelyeket és a zöld gazdasági fellendülést eredményezhetnek. Mi igaz az ipari lobbi által emlegetett érvből, hogy az emisszió-csökkentés versenyhátrányt okoz? Az Európai Bizottság jelentése - több más hatástanulmánnyal egyetemben - cáfolni látszik e nézetet.

2010. július 5.

Ganéj-menedzsment: jön a "metán-semleges" hamburger?

A sertés és marhahús ökológiai lábnyoma nem csekély. Az állattenyésztésnek nagyobb a légszennyező hatása, mint a légi szállítmányozásnak. Az állatok a hatalmas ürülékképzés miatt olyanok a Föld klímájának, mint a füstölgő gyárkémények. Nem is igazán tudjuk, hogy a boltban megvásárolt húsok mögött milyen hatalmas ammónia-, széndioxid- és nitrogénoxid-kibocsátás áll.

2010. július 5.

Itt a zöld tőzsdeindex!

Az FTSE Group két új zöld indexet iktatott termékei közé. Az új indexek "karbon-kockázatok" szerint értékelik a londoni tőzsdén jegyzett vállalatokat. Az FTSE látókörébe 630 cég tartozik, amelyek ezentúl új szempontrendszer szerint méretődnek meg.

2010. június 16.

Amerikai klímatörvény: Beárazott emissziók

Világszerte e törvényjavaslat megszületésére vártak a környezetvédők és a koppenhágai egyezményben szerepet vállaló 194 ország klímatárgyalói. A klíma szót látványosan kerülő, 987 oldalas "American Power Act" nevezetű előterjesztés ismertetésekor jó washingtoni szokás szerint az érintett iparágak képviselői is jelen voltak és fotóztatták magukat a jogszabályt Szenátusnak benyújtó John Kerry és Joseph Lieberman társaságában. A tervezet a nyár folyamán javarészt pártvonalak mentén történő lobbizás, érdekütköztetés és csatározás tárgya lesz a Capitoliumban.

2010. május 19.

Leleplezték a kvóta-svindli elkövetőit!

A botrányt kiváltó "használt" emissziós kvótákat a zöld tárca értékesítette márciusban. Azok pár nap múlva illegálisan a párizsi tőzsdén bukkantak fel. Most leleplezték a tetteseket. De a szaktárca nem tudja hol vannak és kinek a kezébe kerültek a kvóták...

2010. május 6.

Ötmilliárd eurós adócsalásra használták a kvótákat!

Ötmilliárd euró értékben károsították meg az uniós övezetet a CO2-kvótakereskedelemmel visszaélő adócsalók, állította már decemberben az Europol. Az elmúlt másfél évben 11 országban folyt ilyen illegális üzleti gyakorlat. Az ügyben jó ideje már folyamatosan tartottak házkutatásokat, a napokban pedig letartóztatási hullám söpört végig Európán. Eddig több tucatnyi személyt vettek őrizetbe.

2010. március 17.

Klímaharc: mi lesz a magyar erdőkkel?

A széndioxid kvóták eladásából származó állami bevétel egy részét a magyarországi erdőkre kellene fordítani, érvel a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) és a Klíma Klub közös közleményében.

2010. március 17.

Emisszió-csökkentés: trükköznek az országok!

A múlt héten beszámoltunk róla, hogy a sokáig kiváró Kína és India is csatlakozott a koppenhágai klímaegyezményhez. Az ENSZ közben egy tudományos vizsgálatra hivatkozva kijelentette, hogy az egyes államok önkéntes vállalásai az emisszió-csökkentés terén sem lesznek elegendők az éghajlatváltozás megállításához. Nézzük meg, pontosan mit vállaltak a világ országai? Itt is megfigyelhető a diplomáciában használt eufemisztikus, tompító nyelvezet: sokan megpróbálják elkendőzni, hogy valójában alig vállaltak valamit.