Túl azon, hogy hozzájárul környezetünk védelméhez, segíti gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és nem utolsó sorban jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is. Számítások szerint az éves szinten 30 milliárd forintnyi összegből 2020-ig félmillió lakás újulhatna meg, tartósan 35 000 munkahely keletkezne, miközben a megtakarított költségekből és a befolyó adókból gyorsan meg is térülne az országnak ez a befektetés. (Ugyanakkor a kibocsátási engedélyek adásvétele körüli svindlik és a válság hatása miatt fennállhat annak a veszélye is, hogy egyszerűen összeomlik az emissziókereskedelem.)
A karbonforintok az épület-felújításban hozzák a legtöbb hasznot szervezet szakértői szerint. Hazai és nemzetközi kutatások igazolták, hogy a kvótabevételek leghatékonyabb elköltési módja a lakossági épület-energetikai beruházások támogatása. A beérkező karbonforintok ilyen formában történő felhasználásának nem csupán a környezeti hatásai lennének kedvezőek, a hanem ez segítené a gazdasági fellendülést, csökkentené az ország energiafüggőségét és komolyan növelné a foglalkoztatást is. Az Energiaklub tanulmánya alapján ebből a 30 milliárdból évi 70 ezer lakás felújításához lehetne 30 százalékos állami támogatást biztosítani. Ezzel pedig 2020-ig mintegy félmillió lakás újulhatna meg, miközben évi 35 000 munkahely keletkezne. (Európában több mint egymillió, Magyarországon 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása.)
Mivel az energiahatékonysági beruházások pénzügyileg megtérülnek, az állami támogatás mellé megfelelő konstrukciókkal banki finanszírozás biztosítható, amelynek költségei a rezsi-magtakarításból fedezhetők. Az államháztartás kiadásai pedig a fehéredő gazdaság, a megnövekedett adóbevételek miatt szintén megtérülnének. Ma már egyértelműnek tűnik: a részleges állami támogatás, banki hitelekkel párosítva teszi lehetővé a legtöbb épület felújítását, azaz a magyar karbonforintok leghatékonyabb felhasználását.
A kvótabevételek épület-energiahatékonysági célú felhasználása megfelel más tagállamok gyakorlatának is. Németországban például a teljes kvótabevételt egy klíma- és energiaalapba helyezik, és a bevételek felét, azaz majd 1,5 milliárd eurót (!) fordítanak ebből évente az épületek energetikai korszerűsítésére. Ez az összeg nem csak abszolút értékben tekintélyt parancsoló: a német költségvetés minden 100 Euróból 50 centet költ épület-energiahatékonyságra. Ehhez képest a 30 milliárd magyar karbonforint ilyen célú felhasználása csak 20 fillért jelentene a magyar költségvetés minden 100 forintjából. Németországban ugyanis már felismerték: a legjobb energetikai beruházásokat nem az új erőművek építése, hanem az energiahatékonyság széleskörű javítása jelenti.
