A jelenleg érvényben levő célokat, vagyis hogy 2020-ra az 1990-es kibocsátási szinthez képest 20%-kal fogják vissza az EU-ban az üvegházgáz-kibocsátást, a 40%-os célirány váltja fel a 2020-as években.
A kihirdetett stratégia azonban nem szentírás. Valójában diskurzust indít el a tagállamok között, s legkorábban 2015 elején születhet belőle törvény az Európai Parlamentben. Az az év azért lesz kulcsfontosságú, mert Párizsban gyűlik össze a világ 190 állama, hogy tető alá hozzá a globális klímaegyezményt.
Elemzők és befektetők üdvözölték az EU-stratégiát, melynek hiánya csak ahhoz járult volna hozzá, hogy tervezhető üzletmenet híján elbátortalanítsa az energiaberuházásokat a kontinensen. Az EU emissziós célkitűzéseinek végrehajtása a következő évtizedben 52 milliárd dolláros (vagyis 38 milliárd eurós) befektetést igényel majd. Barosso optimista, a befektetéseket szerinte kompenzálni fogják az üzemanyag-hatékonyságból eredő megtakarítások.
Az emissziós kvóták kereskedelmének volumene is csökkenni fog a 2020-as években, hiszen jelenleg a 2,2 milliárd kibocsátási kvóta közül mintegy 833 millió jelent felesleget, szól a Bloomberg New Energy Finance becslése. Az EU karbonkvótapiacának nagyságrendjét 53 milliárd dollárra becsülik. A kvóták ára rekordmélységbe, 2,46 euróra zuhant 2013 tavaszán.
- Megújuló energiák aránya az energiamixben: 27 %
- Üvegházgáz-kibocsátás mérséklése: 40 %
- Az energiahatékonyságot szabályozó célkitűzést 2014 folyamán jelentik majd be.
- 12 000 vállalat emisszióját korlátozza az EU, ezeket érinti a kvótavásárlás kötelezettsége, ha légszennyezésük meghaladja a limitet.
- Kvótacsökkentés: a jelenlegi 1,7 %-ról 2021-től kezdve 2,2 %-ra növekszik az az arány, amennyi kvótát évente kivonnak a piacról.
- Az EU hosszú távú célja a légszennyezés 80 %-os csökkentése 2050-re.
