A kutatók a döntéshozatali eljárások befolyásolási csatornáit, a szén-dioxid kereskedelem visszaélési mechanizmusait, a támogatások ellenőrzési rendszereit és a megújuló energiaforrások korrupciós kockázatait vizsgálták. A kutatásban 20 különböző országból több, mint 50 szakértő vett részt.

Mivel 2015-re 375 millió embert érintenek majd közvetlenül a klímaváltozással összefüggő katasztrófák és 2020-ig nemzetközi szinten közel 700 milliárd amerikai dollár értékű befektetés várható e területen, az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a legnagyobb politikai kihívás, amivel a világ valaha is szembesült. A korrupciós kockázat a probléma komplexitása és újszerűsége miatt pedig magas.

Kvóta-svindlik és átláthatatlan lobbizások

A kutatás szerint 2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban az olaj- és gáziparban érdekeltek nyolcszorosan múlták felül lobbizásban a környezetbarát energia szektort. Az egyik legnagyobb kihívást tehát a jogszerűtlen érdekérvényesítés és a lobbierők diverzifikáltsága jelenti.

Az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (ETS) problémái rávilágítottak arra, hogy a piac jogellenes lobbi tevékenysége az engedélyek túlzott mértékű kiadását eredményezte és az ETS révén 6-8 milliárd eurónyi nem várt profit Európa négy legnagyobb energiaszolgáltatójánál realizálódhatott.

Az uniós szabályozás hiányosságait és a -magyarországi szennyező létesítmények kibocsátási egységeit szabályozó- Nemzeti Kiosztási Tervvel kapcsolatos problémákat elemzi a jelentés magyarországi fejezete.

Itthon is sok a visszásság: klíma alapot javasol az ombudsman

Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja szerint a klímaváltozással kapcsolatos korrupció legfőbb okaként jelölhető meg az elmúlt időszak többszörös szervezeti átalakítása, a személycseréi, az egyeztetési időszakok irreális lerövidítése és a rendszerszemlélet hiánya. A kvótakereskedelemből befolyó összeg felhasználásával kapcsolatos problémák orvoslására pedig egy klímaalap felállítását javasolta, hogy a jövőben megfelelően lehessen biztosítani a rendszer átláthatóságát.

A Globális Korrupciós Jelentés a hatékony fellépés érdekében olyan intézkedéseket javasol, amik biztosítják a széndioxid kibocsátók, a szabályozók, a finanszírozók és a kormányok teljesítményének nyomon követését, a forráselosztás átláthatóságát, a megvalósításhoz és az ellenőrzéshez szükséges kapacitás biztosítását, illetve a meglévő elszámoltathatósági rendszerek alkalmazását.

A Transparency International Magyarország a Jelentés magyar kiadását széleskörű egyeztetési folyamatot követően mutatja be 2011 őszén.