Az Európai Bizottság legutóbbi klíma-jelentése szerint a tervezettnél nagyobb mértékben és olcsóbban csökkenthetők az üvegházhatású gázok, hívta fel a figyelmet a tanulmányra a Greenpeace. Az EB becslése alapján ahhoz, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentse az Unió a CO2-kibocsátását, a 2008-as számításokhoz képest valójában legalább egyharmaddal kevesebb kiadásokra van szükséges. Vagyis 22 milliárd euróval kevesebbe kerülne a klímavédelem.

Ha az EB úgy dönt, hogy erősítik az emisszió-csökkentési célokat, és 30 százalékra emelnék a mérséklés mértékét, még úgy is 40 milliárd eurót takarítanánk meg csak a fosszilis tüzelőanyagok importján. Megjegyzendő: a(z el nem fogadott) globális klímaegyezmény kigondolói eredetileg 40 százalékos csökkentést láttak volna szükségszerűnek a fejlett ipari országoknál, hogy megállítsák a légkör felmelegedését.

Nem sérülne a versenyképesség?

Az Unió zöld törekvései emellett zöld munkahelyeket is teremtenének. "Egyes ipari lobbisták szerint az ambiciózus klímavédelmi célkitűzések veszélyeztetik a munkahelyeket és a termelést, de a Bizottság jelentése pont azt mutatja meg, hogy ennek ellenkezője az igaz. A nagyobb kibocsátás-csökkentés azt jelentené, hogy a cégeknek nem a szennyezésből, hanem a zöld növekedésből lenne profitja", mondta Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse.

Az ipari lobbi szerint a szigorúbb uniós kibocsátási célok versenyhátrányt jelentenének számukra a külföldi cégekkel szemben, mert a multinacionális cégek külföldre települnek, ha szigorítják emissziós lehetőségeiket és megdrágítják számukra a kibocsátást. Ha e társaságok alkalmasint az Európai Unión kívülre helyezik át gyártási kapacitásaikat, ott még kevesebb környezetvédelmi szabályozással és megengedőbb emissziós kvótarendszerrel számolhatnak. A szakzsargonban ezt nevezik "CO2-szivárgásnak".

A brit kormány által megrendelt, klímapolitikában alapműnek számító "Stern-jelentés" (2006) azonban úgy találta, nincs rá "empirikus bizonyíték", hogy az emissziós rendelkezések ilyen hatással járnának. Ez magyarán annyit tesz: eddig nem gerjesztett menekülési hullámot a magánszektorban az EU klímapolitikája. "A gyakorlat a kereskedelemben és a helyszínválasztásban azt mutatja, hogy csak néhány ágazat rendelkezik nemzetközileg mobilis gyártó-bázisokkal és termelési folyamatokkal", szögezte le a 700 oldalas Stern-jelentés.

Az emissziós lehetőségeket megelőzve más tényezők élveznek prioritást a helyszínválasztásban - ilyen például a fogyasztói piac távolsága, a technológiai fejlődés, a munkaerő szakképzettsége, az energiai és logisztikai infrastruktúra állapota, a valutaárfolyam, vagy a nyersanyagokhoz való hozzáférés.

2008-an a University of Cambridge Climate Strategies nevű kutatóintézete 159 iparágban vizsgálta az EU emissziós kvóta-kereskedelmi rendszerében évről-évre fokozatosan végrehajtandó szigorítások leendő kihatásait. A kutatók úgy látták, 23 szektorra hárulnának "nem elhanyagolható" költségek (vagyis a termelési költség egy százalékánál nagyobb kiadás). Mivel ezek az iparágak viszonylag kis mértékben kereskednek nem-uniós országokkal és piacokkal, az EU-ból kiköltözés lehetősége is csekély. Hasonló következtetésekre jutott a németországi ipart elemző tanulmányában az Öko Institut, továbbá a CE Delft, mely a holland nehézipart mérte fel.

A gyártási folyamatok kiszervezése (outsourcing) persze folytatódik, klímapolitikától függetlenül is létező jelenség: Jeremy Rifkin közgazdász (Foundation on Economic Trends) kimutatása szerint a kihelyezés az európai állások 5 százalékát érinti negatívan. A többi munkahelyvesztés a termelés gépesítésének tudható be - ez még Kínára is igaz, ahol 7 év alatt a gyári munkások 15 százalékát bocsátották el. Pedig ők a legolcsóbbak a világban. "De a gépi erő még olcsóbb", véli Rifkin, rámutatva, hogy világszerte hasonló a tendencia: a munkások 14 százalékát bocsátották el. A közgazdász cáfolja az amerikai és európai politikusok által hangoztatott érvet, miszerint ha visszanyerjük az ipari termelést (és az nem költözik a távol-keletre), akkor megáll az megoldás lehet a munkahely-teremtésre.

Zöld munkahelyek teremése

Az EB említett jelentésének háttértanulmánya azt állítja, hogy a 20 százalékos emisszió-csökkentés 30 százalékra emelése élénkítené a gazdaságot és a foglalkoztatottság növeléséhez vezetne, mert zöld fejlesztéseket kényszerítene ki a gazdasági szereplőkből. 2020-ra az erősebb klímapolitikával is legalább 160 000 "nettó" munkahely keletkezne - ez a megszűnt és újonnan keletkezett állások egybevetése utáni számérték. A Greenpeace és a European Renewable Energy Council (EREC) által megrendelt tanulmány -melyet tavaly a Sydney-ben lévő University of Technology keretén  belül működő Institute for Sustainable Futures (ISF) készített- azt állította, hogy a 30 százalékos kibocsátás-csökkentés esetén is 2020-ra legalább 350 000 új munkahely keletkezne (itt már nem a nettó munkahely kifejezést használják).

Kvóta-fölösleg

A recesszió világszerte visszavetette a CO2-kibocsátást, amiért nemcsak a termelés csökkenése a felelős, de a magasabb hőmérséklet miatt csökkenő fűtési igények is. Ugyanakkor az Unió emisszió-kereskedelmi rendszerének köszönhetően a nagy kibocsátó cégeknek euró-milliárdok hullottak az ölébe a recesszió miatt fel nem használt kibocsátási egységek után, hangsúlyozta a Greenpeace. Egy másik jelentés például megállapította, hogy a nehézipar (acél- és vasgyárak, olajfinomítók) "az európai fogyasztókra hárította át azoknak a CO2 kvótáknak a képzeletbeli költségeit, melyeket egyébként ingyen kaptak, s így pusztán az elmúlt három évben 14 milliárd eurónyi extra haszonra tettek szert", állítja a Greenpeace.

Az európai emissziókereskedelmet (ETS) vizsgáló Sandbag becslése szerint Európa tíz legszennyezőbb vállalata összesen 3,2 milliárd eurót kitevő CO2-kvóta fölösleget halmoz fel 2012-ig bezárólag. A CE Delft kimutatta továbbá, hogy nemcsak az energiaszektor, de más  ipari szereplők (vas-, acél- és olajvállalatok) is hasonló kvóta-többletre tettek szert, melynek eladásából hatalmas összegekhez juthatnak. E cégek 2005 és 2008 között összesen 14 milliárd euró profitot termeltek. Ha a 2013 utáni kvótarendszerben továbbra is jelentős kibocsátási engedélyekhez juttatják őket ingyen, azzal tovább növelhetik nyereségüket.