A lapok kedvenc műfaja az év végi körkérdés, hangvétele általában könnyed, igazodva a közelgő ünnepek és szilveszter hangulatához. Most, 2008 végén egy gazdasági lapban nehéz lenne ehhez igazodni. De maga a kérdés föltehető: vajon mit hoz a jövő? A Piac & Profitban miként az elmúlt években és idén is számos neves szakember szólalt meg, elemezve a magyar társadalom és gazdaság helyzetét. Közülük év végi kérdésünkre Békesi László, Czirják Sándor, Inotai András, Róna Péter és Vértes András válaszolt.

Az egyre nagyobb méretű elbocsátási hullám megfékezésére a kormányzati elképzelések az új munkaerő felvétele után adott járulékkedvezménytől, a regionális válságkezelő alapon át a piacszerzésig terjednek. A bürokrácia visszaszorítása sokat adhatna ehhez, de e téren nem sok minden történt.

A struktúra változatlan, miként a terhek is. Nincs érdemi változás az adózásban 2009-ben sem, csak kisebb módosulások, igaz, szép számban. Ez a változatlanság nem érhette meglepetésként a gazdasági élet szereplőit. Nem csak azért, mert a pénzügyi-gazdaság válság árnyékában pillanatnyilag valóban nem lehet komoly változásokat végrehajtani. Sokkal inkább azért, mert a krízist megelőzően sem készültek valódi változást hozó kormányzati tervek - más területen sem. Talán a mostani válsághelyzet kikényszeríti ezt, mert csakis így van esély arra, hogy a gazdaság a visszaesést, stagnálást követően valóban növekedésnek induljon. Egyelőre ez csak remény. Most be kell érnünk azzal, hogy az ez évi adóváltozások talán kevesebb kellemetlenséget rejtegetnek, mint azt a korábbi években megszoktuk.

A mediációt, a konfliktuskezelés egyik hatékony módszerét demokráciatechnikának is nevezik. A vitázó felek közötti egyezség ugyanis a saját, felismert érdekeik alapján jön létre. Ők hozzák a döntést, az nem kívülről érkezik, nem hatalmi, hanem demokratikus alapon születik.

Akad olyan városa, térsége az országnak, ahol képesek előre látni, megtervezni a helyi gazdaság várható szakemberigényét, s ha már ezt tudják, akkor arra is áldoznak, hogy a képzés lépést tartson a kereslettel - mintegy odacsábítva a befektetőket.

Az igazságügyi tárcánál már lassan másfél éve tervezik, hogy az egyéni vállalkozásokról szóló törvényben említés szintjén létező cégformát, az egyéni céget tartalommal töltik meg. Jelenleg a részletes koncepció kialakításánál tartanak, és elképzelhető, hogy a tervezet még idén a parlament elé kerül.

Markáns vélemény jelent meg a Piac & Profit idei első számában jelenlegi helyzetünkről, ennek okairól és az előrelépéshez szükséges teendőkről. A vitacikk kapcsán az elkerülhetetlen paradigmaváltás mibenlétéről, társadalmi, tudati összefüggéseiről beszélgettünk az írás szerzőjével, a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság szakosztálya elnökével és a szakosztály elnökségének két tagjával.

Amikor 2007 második felében az odafigyelők számára kezdett derengeni, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt több mint egy évtizeden keresztül - többek között Alan Greenspan FED-elnök hathatós segítségével - nagyra fújt ingatlanpiaci buborék kipukkadása közel négymillió családot érint, és több mint 12 000 milliárd USA dollár nagyságrendben dönt be jelzáloghiteleket, borítékolhatók voltak a nemzetközi pénzügyi és világgazdasági következmények.

Válság ide, válság oda, több pénzzel gazdálkodhat a kutatás-fejlesztés, az innováció intézményhálózata, miközben a kormányzat a tudományos műhelyeket és a vállalkozásokat egymás érdekszférájába tereli, hogy legyenek piacképes termékek már a gazdasági élénkülés első pillanataiban is.

Mindig csak a racionális tudásról, az információkról, a versenyképességről, a forrásokról, az üzleti megoldásokról beszélgetünk, ha gazdaságról, gazdálkodásról, üzletvitelről esik szó. Pedig az üzleteket, a cégeket emberek viszik, megannyi személyiséggel, felkészültséggel, milliónyi emberi kapcsolati formában.

Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke szerint az érzelem elkerülhetetlenül része az üzletnek. Hiszen senki nem akarhat komolyabb kapcsolatot egy számára ellenszenves emberrel. Ellenszenves partnerrel leginkább beszélgetni sem akar senki. Az érzelmek tudatos kezelése éppúgy a siker feltétele, mint az, hogy jól számoljunk.

Vértes János és Szabó Hédy, az Adverticum Zrt. elnöke és vezérigazgatója lassan húsz éve házasok. Egymás és a munkájuk iránti szeretetük áthatja a cég egész működését. A közvetlen, családias hangulat, a kollégák közötti barátság, az egymásról való gondoskodás nélkül elképzelhetetlennek tartják a munkát.

Kósa Erika és Körtvélyesi Zoltán, a Brokernet társtulajdonosai és vezetői társak az üzleti és a magánéletben is. Vállalkozásuk biztos alapját az általuk közvetített értékek, a tisztelet és az egymásra való odafigyelés adja. Véleményük szerint az érzelmek kezelése elengedhetetlen a cég jó működéséhez, ugyanakkor ügyelnek rá, hogy ne avatkozzanak bele kollégáik magánéletébe.

Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója az elhivatottságban hisz. A magas kultúra elkötelezett híveként szívvel lélekkel dolgozik azért, hogy a keze alól olyan előadások kerüljenek ki, amelyek igazi érzelmekkel ajándékozzák meg a nézőt. Balettművészként megtanulta a kitartást, amit az üzleti életben is sikerrel kamatoztat.

"Zöldmegújulás" néven született munkahelyteremtő program Amerikában. A százmilliárd dolláros csomag létrehozói két éven belül legalább kétmillió új munkahely és az úgynevezett alacsony szénfelhasználású gazdaság (low-carbon economy) kiépülésére számítanak. A program az üzleti szféra számára nyújtott adóhitelből, kormányzati beruházásokból és szövetségi hitelgaranciából áll. Célja, hogy fékezze a munkanélküliséget, és ösztönözze a növekedést hat tisztatechnológiai és hatékonyságnövelő területen.

Hogyan került a világ a mindennapokat is befolyásoló pénzügyi, majd gazdasági válságba? Kik és hogyan változtathatnak gondolkodásukon és üzletmenetükön ahhoz, hogy a gazdaság és a társadalom túlélje a krízist, és lehetőleg egy olyan rendszert építsen újjá, amely nem engedi, hogy ez még egyszer megtörténjen? Pénzügyi cégek vezetői, nagy- és kisvállatok első emberei, a civil szféra képviselői és László Ervin filozófusprofesszor erről gondolkodott együtt a Piac & Profit magazin által szervezett Krízis és túlélés című november végi konferencián.

Eddig is az emberek egyéni és összemberi cselekedetei, tudata hozta létre az emberiség kultúráit, azok láncolatát, miként a mostani helyzetet is. Bolygónk és az emberiség a klímaváltozás, a gazdasági, társadalmi bajok miatt változáson megy keresztül. Egy kapu előtt állunk. A változás iránya teljes összeomlás lesz-e, vagy egy közös, új emberi kultúra alakulhat? Tudatunk teremtő erején múlik, hogy ez utóbbi következzék be.

Akár törvény is születhet annak nyomán, hogy a "szakma" górcső alá vette a megújuló energia hasznosításának lehetőségeit, de azt is, hogy milyen környezeti önpusztítással jár a késlekedés.

Nem mindenáron eladni, hanem mindenáron jó partnerré válni akarnak a kapcsolt energiatermelés hazai cégei. Vevőik anyagi, üzleti, versenyképességi érdekeinek szolgálata mellett mellesleg megkímélik a környezetet a szennyező anyagoktól.

Az energia drágulásának tempójával kénytelen versenyezni a költségeit jócskán mérséklő, a kevesebb energiahordozóból is azonos hőmennyiséget szolgáltató a budapesti távhőszolgáltató, a Főtáv. Ebben az árversenyben nem jók a pozíciói, miközben nyolcvanezer lakásban sikerül enyhítenie a terheket.

A felesleges (energia)fogyasztás visszafogása, a munkatársak autóhasználatának észszerű csökkentése, mind több újrahasznosított anyag használata, kevesebb papír az irodában - példák, mindennapi lehetőségek a társadalmi felelősségvállalás terén. A felismerés, hogy a profittermelés, a munkaerő alkalmazása vagy az adófizetés mellett mást is tehet egy vállalat a szűkebb és tágabb környezetéért, a fenntartható fejlődésért, általános szemléletté vált, mérettől és iparágtól függetlenül. A multinacionális cégek mellett a kisebb vállalatok is beálltak a sorba.

Ki milyen válaszokat ad személyes életvezetésében, gondolkodásában és munkájában a felgyorsuló életmódunk által előállt kihívásokra? Ki milyen következtetéseket szűr le összetett globális világunk hatalmas változásai közepette, milyen orientációs pontokat talál magának, amikor többé nem egyértelműek az értékek, és megkérdőjeleződnek a korábbi gondolatminták? Ezekről kérdezzük a magyar közélet és "közbeszéd" jeles gondolkodóit, az üzleti és kulturális élet szereplőit most induló sorozatunkban. Elsőként a modernitásról s a modern korról gondolkozó filozófust, a hamarosan nyolcvanesztendős Heller Ágnest kérdeztük.

Kormányzati terv: 2020-ra legyen 15 százalék az összes energián belül a megújuló energiahordozók részaránya, s haladja meg a 186 petajoule-t a biomasszából előállított fűtőérték. Vajon ennyi "átállás" kellő alternatívája a mai hagyományos energiaellátásnak?

A válság kapcsán az utóbbi időben egyre többször merült fel különböző fórumokon, hogy Magyarország mielőbbi euróövezeti tagsága segítene a bajok leküzdésében. Egy a Financial Timesban megjelent vélemény szerint a kelet-európai pénzügyi összeomlás elkerülésének leghatásosabb eszköze lenne, ha az övezeten kívüli országokban - akár a jelenlegi feltételrendszer elhagyásával - a lehető leggyorsabban áttérnének a közös fizetőeszközre. A Piac & Profit dr. Rácz Margitot, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatóját kérdezte a Magyarország lehetőségeiről.

A válság hatásai sokkal messzebb mennek annál, mint amit a gazdasági szakemberek elemzései mutatnak. Nem a még rosszabb pénzügyi mutatókról, hanem a nehéz gazdasági helyzet társadalmi hatásairól, a frusztrált közösség agresszivitásáról, az elharapózó erőszakról van szó.

A megújuló energiát hasznosító eszközök piacán már-már tolonganak a váltani akarók, akiknek nem árt megtanulniuk, hogy mit is tud a kínálat, kivált akkor, ha nem presztízsvásárlóként akarunk hozzájutni a kollektorokhoz, szivattyúkhoz, szélkerekekhez. 

Az elmúlt három évben mintegy félmilliárd forint értékben valósultak meg magyar beruházások Szerbiában. Az ez évre meghirdetett szerb privatizációban többek között érintett a mezőgazdasági gépgyártás, a könyvkiadás, a mélyépítés, az állattenyésztés, de szerepel a listán ruhagyár, autóbusz-közlekedési vállalat, szálloda és étterem is.

Nincs könnyű helyzetben a hazai GDP 9 százalékát adó, csaknem félmillió embert foglalkoztató, a korábbi években lendületesen fejlődő turisztikai ágazat. Csökken iránta a kereslet, a vendégek rövidebb időt töltenek el, és kevesebbet fogyasztanak. A válságnak azonban lehet egy másik hatása is: nőhet a hazai kereslet a belföldi pihenőhelyek iránt. Szakértők úgy vélik, a specializáció és az innovatív marketing segítheti a szállodaipar szereplőit a túlélésben.

Összehasonlíthatatlanul jobb pozícióban van most az ország, mint 1990-ben, amikor az export és a devizatartalék a töredéke volt a mainak, a devizában fennálló államadósság körülbelül ugyanannyi, mint most, két év alatt tizennyolc százalékkal csökkent a GDP, és elvesztettük a keleti piacainkat. A közérzetünk mégis más. Nem mindegy ugyanis, hogy a kommunikáció a letargiát erősíti, vagy azt szuggerálja: van megoldás. A helyzet persze rossz, de távolról sem drámai, a világ lett drámaibb körülöttünk - mondja Czirják Sándor, aki szerint a globalizált világban globális szabályrendszerre van szükség.

Barack Obama eltökélte, hogy miközben a nagy gazdasági világválságnál is összetettebb és nagyobb krízist kell megoldania, egyúttal egy tisztább és élhetőbb Amerikát farag országából. Ha a nagy szanálásba nem bukik bele, könnyen lehet, hogy alapjaiban változik meg Washington szerepe a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelemben, és az USA ténylegesen a fenntartható fejlődés vezető állama lesz. Az elnök pénzt és támogatókat már szerzett, kormányába szaktekintélyeket nevezett ki, az emberek bíznak benne, így minden esély megvan arra a változásra, amit annyiszor hallhattunk tőle kampánya alatt.

Most nincs vállalati beruházás, ezért kevesebb a hitelkérelem, állítják a bankok. A bankoknak nincs pénzük, így nem hiteleznek, mondják a vállalkozók. Hitelezés továbbra is van, igaz, szigorúbb feltételek mellett. Az MFB is adna pénzt a kereskedelmi bankok közreműködésével, eddig kevés sikerrel.

Idén az első három hónapban látványosan megugrott a Széchényi kártya iránt érdeklődő vállalkozások száma. A kifejezetten a kis- és középvállalkozásokra szabott konstrukció elsősorban alacsony árazásának, rugalmas feltételrendszerének és ismertségének köszönheti népszerűségét.

„A válság nagy és fájdalmas rombolást végez és fog végezni. De hosszabb távon talán pozitív hatása is lehet. Sokan gondolkoznak ma például azon, hogy a válság hatására átalakulhat majd az emberi tudat, világkép, magatartáskultúra. Elképzelhető, hogy a fogyasztói civilizáció élvezetközpontú, »hedonista« magatartáskultúrája fokozatosan átalakul majd az emberi személyiség harmóniájára és gazdagodására épülő »epikurista« magatartáskultúrává. De ez csak találgatás" - mondja Hankiss Elemér, aki májusban ünnepli nyolcvanegyedik születésnapját.

Fenekestül fordult fel a világ az elmúlt hónapokban. Azt látjuk, érezzük, hogy már semmi sem működik úgy életünkben, ahogy eddig. Eljártunk dolgozni, vállalkoztunk, s nagyjából tudtuk, mi fog következni tetteinkből. Csak viszonylagos biztonság volt ez, de a mai állapotokhoz képest visszasírásra érdemes.

Arra jó volt a gázcsap elzárása, hogy a közvélemény ráérezhetett: valóban nincs más választásunk, mint az, hogy alternatív megoldások sokaságával - legkézenfekvőbb módon az elérhető megújuló energiahordozók hasznosításával - kiváltjuk a földgázt, a kőolajat, a szenet. A gázcsapot ugyan kinyitották, de mintha még mindig nem nyitották volna elég nagyra azt a kaput, amelyen beáramolhat a gazdaság szereplőihez a megújuló energia hasznosítását elősegítő érdekeltségek rendszere.

Ez a reklám helye: a rektor és kutatótársai biomassza-erőművet készítő vállalkozásokat keresnek, hogy 1-20 megawattos, itthon gyártott berendezésekkel lehessen ellátni a sarjadzó piacot. Miért is? Azért, mert talán százszámra is kellhet az ilyen kisközösségeket kiszolgáló, olcsón üzembe helyezhető szerkezet, melynek az energiaellátásához a technológiát - a fás szárú növények termesztését - is szinte tálcán kínálja a Károly Róbert Főiskola alkotóközössége.

Nem hozott meglepetést a Bajnai-kormány ez évi adócsomagja, amelyet május 11-én fogadott el az országgyűlés. Módosultak az szja-tábla sávhatárai, az eddigi kettő helyett három áfakulcsunk lett, s jelentősen nőtt az áfateher, miként a jövedéki adók mértéke is, csökkentették viszont a tb-járulékot öt százalékponttal, igaz, csupán a minimálbér kétszereséig. A törvénymódosítások, bár érzékelhetőek, nem hoznak sem igazi változást, sem igazi könnyebbséget a vállalkozói szféra számára. A mostani változtatásokat valószínűleg csak a jövő évi intézkedések ismeretében lehet majd a maguk teljességében értékelni.

„Szellemi kóbor kutya vagyok" - mondja Švejket idéző nemtörődömséggel. Minden filozófiai iskolába betekint, és amit értékesnek lát, magával viszi útján. Hívták már a „bizonytalanság gurujának". Vállalja a címet. Nem hirdet oszthatatlan igét, sem bizonyosságokat. Az a fajta szkeptikus, aki nem a mindent tagadás híve, hanem mindent lehetségesnek tart - e világban és a túlvilágon. Nyitottsága jellemzi életvitelét is. Popper Péter hetvenöt évesen járja az országot, előadásokat tart, benyomásokat gyűjt.

Északi szomszédunknál megszűnt a korona, s ezzel az alig észrevehető földrajzi, közigazgatási mezsgye láthatóbbá vált: január óta az eurózóna a szlovák határnál kezdődik. 

A szennyezett élelmiszer rövid idő alatt a világ csaknem minden pontjára eljuthat, sokféle termékbe bekerülhet, és tömegek megbetegítésére képes. A nem szándékos mérgezések rávilágítanak arra, milyen borzalmas következménnyel járna, ha terrortámadás érné az élelmiszerlánc bármely pontját. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal április közepén vitadélutánt szervezett élelmiszer-terrorizmus témában, hogy erre a kérdésre választ fogalmazzon meg.

Már-már tudatosan vásárol a lakosság, figyel a csomagolóanyagok jellemzőire is, de nincs könnyű dolga a saját lovát dicsérő sokféle gyártó és a „hitviták" miatt sem. Mindeközben Európa borászai megtalálják a jó utat. 

A válság hatására a kereskedelmi bankok szerte a világban nehéz helyzetbe kerültek forrásaik jelentős mértékű beszűkülése miatt. A tőke drágulása mellett a kockázati kitettség emelkedése és a magas jegybanki alapkamat is hozzájárult ahhoz, hogy az itthoni pénzintézetek többsége a saját termékek helyett az állami támogatással nyújtott hitelprogramokra helyezi a hangsúlyt. Egyes vélemények szerint a kis- és középvállalkozásokat illetően a válság akár jótékonyan is hathat a bankok versenyére.

A banki források beszűkülése miatt megakadt a pályázati pénzek lehívása is, s ez megállíthatja a fejlődést. A kormány válságkezelő intézkedéseinek egyike, hogy megemelik a pályázatoknál automatikusan kifizetett előleg összegét. A pénzintézetek szerint azonban további intézkedésekre van szükség, hogy a bankok folytassák a reálszféra finanszírozását.

Új év, új pályázati kiírások. Néhányat már lehet tanulmányozni, de a közzétételi dömping még hátravan. Vannak olyan támogatások, amelyek tavaly is elérhetők voltak, de a beadási határidőket meghosszabbították. Több kedvező változás is életbe lép az év eleji meghirdetéssel, nagyrészt visszamenőleges hatállyal.

Mintegy 150 milliárd forintot lehetett megpályázni 2008 utolsó hónapjaiban egyebek között vidéki mikrovállalkozások fejlesztésére. Ennek az uniós forrásnak az is a célja, hogy a munkahelyteremtés helyi lehetőségeit aknázzák ki az ország kistelepülései.

Talán túlélik a válság legnehezebb hónapjait azok az exportáló kis- és közepes vállalkozások, amelyeket egyfelől testreszabott piaci tanácsokkal képes ellátni az állam, másfelől közös nevezőre jutnak a kkv-s export pénzintézetével.

A neheze még hátravan, az iroda-, de még a lakáspiacon is a következő hónapok jelenthetik a megpróbáltatást. Bár az is igaz, hogy az élénkülésre, a befektetők visszatérésére is inkább van esély az ingatlanpiacon, mint másutt.

Amíg a lakossági ügyfeleknek elég a telefon-televízió-internet hármast egy csokorba kötni, addig a cégek jóval kifinomultabb kínálatot várnak a szolgáltatóktól. Stabil rendszert, biztonságot, videokonferencia lehetőségét, elérhetőséget, azonnali adatfrissítést, szakértő felügyeletet. Ezek jó hívószavak lehetnek válság idején is.