November végéig 27 ezer munkahely megszűnését jelentették be hivatalosan a Magyarországon működő cégek, ez 10 ezerrel több, mint tavaly összesen - közölte Tukacs István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Többségükben a nálunk megtelepedett multinacionális cégek váltak meg alkalmazottaiktól, de a nagyvállalatoknak beszállító hazai cégek egy része is leépítésre kényszerült. A létszámleépítés legjobban az elektronikai ipart, a gépipart és a gépjárműgyártást veszélyezteti. Tavasszal újabb elbocsátási hullám várható, de akkor már a kkv-szektorban - ezt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára mondta. Ezért most a kormány egyik - ha nem a legfontosabb - feladata ennek mérséklése.

Járulékkedvezmény a munkaadónak

A régi munkahelyek megtartása mellett újakat is teremtene az az elképzelés, amely szerint - a jelenlegi tervek alapján - egy új alkalmazott teljes járulékának egyéves elengedése mellett öt megtartott dolgozó járulékai is csökkennének, az első évben 10, a másodikban pedig 6 százalékkal. A könnyítés az 5 és 50 fő között foglalkoztató kisvállalkozásoknak járna. A kormány ettől a lépéstől 20 ezer új munkahely létrejöttét várja, ami 100 ezer korábbi munkahely megtartását is jelenti.

Az viszont már biztos, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programjainak forrásaiból létrehoztak egy regionális válságkezelő alapot - ebben jelenleg 20 milliárd forint van -, melynek célja, hogy igénybevételével a helyi kkv-k hozhassanak létre új munkalehetőséget. A munkaügyi tárca a foglalkoztatás elősegítése érdekében azt javasolja a cégeknek, hogy vegyék igénybe a csökkentett munkaidőben foglalkoztatáshoz rendelkezésre álló lehetőségeket.

A munkahelyek megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a vállalkozások megrendeléshez jussanak. Éppen ezért az építőipari cégek számára létrehozták az Építési Piacteret, amely több szakmai és kormányzati internetes honlapról is elérhető. Itt a vállalkozók a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által létrehozott adatbázisból már fél hónapja tájékozódhatnak az 1800 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósuló építési beruházásokról, az ágazat szereplői számára kiírt közbeszerzésekről, megrendelésekről.

Keresnivalók külföldön

Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter szerint a válság alatt olyan exportpiacok felé kell fordulni, amelyek ugyan nem olyan kényelmesek, mint az eddigiek, viszont továbbra is gazdasági növekedéssel számolnak. Romániába és a Balkán többi országába idén az első fél évben 39, illetve 31 százalékkal növeltük kivitelünket az egy évvel korábbihoz képest. Erre szintén lehet építeni - vallja a gazdasági miniszter, aki azt azonban hozzátette, hogy árualap nélkül minden kormányzati lépés hiábavaló.

Az exportálás súlypontját a Balkánra, Oroszországba és Ázsia irányába helyezné át a kormány, de kérdés, hogy e térségeket nem érinti-e a válság. Kína a recesszióval is kalkulálva 7-8 százalékosra várja a GDP növekedését, míg Oroszország 4 százalékot prognosztizál - állítja a tárcavezető.

A bürokrácia visszaszorításának fontosságáról régóta sok szó esik, de kevesebb lépés történik. A jövőre nézve biztató, hogy ennek érdekében több tárca szakértői dolgoznak azokban a munkacsoportokban, amelyeknek a feladata a fölösleges bürokratikus szabályok megszüntetésére, a bonyolultak egyszerűsítésére vonatkozó intézkedések megfogalmazása. (A deregulációról lásd a Piac & Profit 2008. 11. számát.)