Kiszervezhető-e az energiaszolgáltatás? Az igenlő választ azok szokták kellő elégedettséggel adni, akik rájöttek: ha vállalják sok éven át a partnerük szolgáltatta áram megvásárlását, akkor az outsourcingtárs kész megkeresni a vállalati főtevékenységet jóval kevesebb vagy jóval gazdaságosabb energiaellátással is garantáló megoldásokat.

Ez bizony világos beszéd, s többről is szól, mint a két fél - az energiafelhasználó és az energiaszolgáltató - közvetlen üzleti érdekeiről. A nemzetgazdaságnak is eminens érdeke, hogy kevesebb földgázt, villamos áramot fogyasszon az ország, a környezetet pedig mind kevesebb szennyezés érje.

A hulladék az érték

S hogy mennyire nem elméleti kérdés a vállalati energiaellátás kiszervezése, azt jól jelzi, hogy észak-magyarországi vegyipari cégek álltak össze az áramszolgáltató Elmű-ÉMÁSZ leányvállalatának, a Sinergy Kft. projektjének valóra váltása s nem mellékesen az elérhető jelentős energiamegtakarítás és környezetkímélés érdekében.

Az üzleti érdek valóban összehozza a vállalkozásokat, de éppen az energiaellátás az a terület, amely kiérdemli az állam figyelmét s azt, hogy szabályozással, korlátozásokkal, árhatósági jogosítványokkal befolyásolja a felhasználást, a fogyasztást, de még a szociálpolitikát is. Eközben a vállalkozói szektor is úgy fogalmazza meg eladási érdekeit, hogy takarékosabb, jobb hatásfokkal működő eszközöket kínál partnerei számára. A vevők, felhasználók anyagi, üzleti, versenyképességi érdekei képviseletén keresztül megtartott piac olyan magatartást, üzletpolitikát vár el az energetikai cégektől, amilyet sok tekintetben nem is egyedül, hanem konkurenseikkel együtt, szakmai érdekszövetségben képesek megvalósítani. Például a Magyar Kapcsolt Energia Társaságban, amely sok esetben az államnak, a mindenkori kormányzatnak is az opponense, ha a jogi környezet gátolja, nehezíti a racionális energiafelhasználás feltételeinek kialakítását.

A kapcsolt energiatermelés alapképlete látszólag egyszerű: az erőműben, miközben villamos energiát állítanak elő, nagy mennyiségű - a bevitt tüzelőanyag 50, rosszabb esetben 70 százalékában - hulladék hő keletkezik, amelyet, amennyire csak lehet, hasznosítani igyekeznek.

- Pozitív hatása annak van, ha sikerül kevesebb tüzelőanyagot felhasználni a kapcsolt energiatermeléshez, mert egyszerre hasznosul a villamos és a hőenergia, illetve mérséklődik az ország importfüggősége, s kevesebb a szén-dioxid- és más szennyezőanyag-kibocsátás - "könyveli el" a nyilvánvaló előnyöket Bercsi Gábor, a társaság elnöke, a Sinergy Kft. ügyvezető igazgatója. - A kisebb környezetszennyezés révén közelebb vihető az erőmű a felhasználóhoz, a városi lakossághoz. Tény, hogy a megújuló energiaforrások mellett a kapcsolt energiatermelés rendelkezik a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást csökkentő potenciállal.

Másról szóló érdekek

Bár várható, hogy az elöregedett hazai erőműveket idővel cserélik, kiváltják, felújítják, a jogi szabályozás nem itt fogalmaz meg kötelezvényeket. A kapcsolt energia "érdekében" mégis intézkedik a törvény: ha legalább 50 megawatt teljesítményű hőtermelő létesítmény építését tervezik, kötelezően megvizsgálandó, hogy a projekt megvalósítható-e kapcsolt energiatermeléssel. A fogyasztónak még inkább érdekében áll az ilyen megoldások - kogenerációs technológiák - alkalmazása, akkor különösen, ha önállóan irányítja hő- és villamosenergia-felhasználását, s megadatik számára az is, hogy az áramot közcélú hálózatra táplálja. S mert összenergetikai szempontból jóval kedvezőbb hatásfokkal termelnek az ilyen eszközök - turbinák, gázmotorok -, a tulajdonosok csökkenő költségekkel is kalkulálhatnak.

Számos településen kommunális hulladékból, mezőgazdasági melléktermékekből állítanak elő energiát, az áramtermelés mellett fűtenek és hűtenek is így, s ugyanezt a racionális energiafelhasználást, -gazdálkodást képviselik az úgynevezett intelligens épületek is. Bár mind nagyobb a kínálata ezeknek a technológiáknak, eszközöknek, rendszereknek, a potenciális felhasználók egy részének érdekei még mintha másról szólnának.

- A tervezőirodák, energetikai vállalkozások rendszerint napra készek, s pontosan tudják, milyen kapcsolt energiarendszerekkel támogathatják megbízóikat - részletezi a kínálati oldal felkészültségét Bercsi Gábor. - Csakhogy egyik-másik épület beruházója kevéssé érzi magát ösztönözve arra, hogy megvalósítsa projektjében ezt a technológiát. Pedig Németországban például - tapasztalhattam a közelmúltban - még egy banknak is fontos volt jókora reklámtáblára kiírni, hogy tataroztatott irodaépületében kogenerációs megoldást alkalmazva csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A hazai gyakorlat valóban nem hasonlít még a németre, s a példák arról szólnak, hogy a projektek tulajdonosai az építés közben is gyakran cserélődnek. Amikor pedig elkészül az építmény, akkor már csak egy a fontos: folyjon be a bérleti díj, s bérlők ne költözzenek el a szerződés lejárta után sem.

Tény, a legújabb időkben már kötelező az épületeket energiatanúsítvánnyal ellátni, illetve a használt ingatlanokat is így lehet értékesíteni, ám ennek a jogi előírásnak - az energetikai szakma szerint - még nincs foganatja.

A gazdaság más szektoraiban azonban már sokkal jobban mérhető, hogy valóban hoz a konyhára a kapcsolt energiatermelés alkalmazása. A Sinergy Kft. sem csupán néhány nagyobb városban, iparvállalatnál vezethetett be összenergetikai szempontból igen jó eredményeket garantáló rendszereket. Két adattal támasztják alá ezt: 2007-ben 1,75 millió gigajoule primer energiamegtakarítást értek el, s egyben lehetővé vált, hogy 51,5 millió köbméterrel kevesebb gázt használjanak fel. Ilyen tapasztalatok sokasága lehetett az alapja annak, hogy az Európai Unió kiemelt figyelmet fordítson a kapcsolt energiára, s 2004-ben elfogadott direktívájában egyszerűen előírja valamennyi tagállamnak a részarány növelését.

- Nagyon rövidlátó az a gáz- vagy áramszolgáltató cég, amelyik nagyobb bevétele érdekében csak arra törekszik, hogy áruját mindenáron növekvő mértékben értékesítse - igyekszik a változó motivációk mibenlétére rávilágítani a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. - Már maguk a vállalkozások is egyre intenzívebben törekszenek a kapcsolt energiarendszerek bevezetését elérni a szolgáltatóiknál, hiszen így képesek versenyképesebb költségekkel termelni, s termékeikkel az árversenyben helytállni. Elegendő a BorsodChemre, a TVK-ra gondolni, ahol energiaintenzív technológiákat alkalmaznak. A normális szolgáltató nem is akarja megakadályozni partnereit abban, hogy a kevesebb energiát felhasználó technológiákat vezessék be, sokkal inkább uralkodó tendencia, hogy az ilyen kezdeményezések, folyamatok élére állnak. Egyáltalán nem véletlen az sem, hogy a nagy energiaszolgáltató cégek releváns tulajdoni hányaddal is bírnak a kapcsolt energiatermelő kapacitásokat működtető - igen nagy számú - hazai vállalkozásban.

Nyugat-Európában s immáron nálunk is sok tekintetben támogatott beruházásfajta az, amelyik a kapcsolt energiatermelésről szól. Most már hazánkban is elfogyni látszanak az ellenzők, akik még az évtized elején is gyakran - és eredményesen - érveltek: ez az energiatermelési fajta nem szabályozható, tehát tekintsünk el tőle.

Minden jel szerint ma már a kapcsolt energia pártfogóinak áll a zászló, hiszen a szakma és a jogalkotás végre elfogadta, lehet úgy ösztönözni a vállalkozásokat, hogy a csúcsidőszakban termeljenek többet, és a völgyidőszakban kevesebbet. Bercsi Gábor szerint ezek a cégek akár még beruházni is készek azért, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a számukra is kedvezővé tett feltételekhez, s például létrehoznak hőtárolókat, hogy a nagyobb áramtermelésre akkor kerüljön sor, amikor arra szüksége van a piacnak. Már azt is ki lehet mutatni, hogy a kistermelők legalább kétharmada képes leállítani berendezéseit arra az úgynevezett mélyvölgy időszakra, amikor nincs szükség az áramra. És persze igaz ez visszafelé is.

Éppen ezért kéne most már azt is elérni, általánossá tenni a támogatásokra vonatkozó jogi előírások segítségével is - érvel a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke -, hogy már csak úgy tervezhessenek, építhessenek, valósíthassanak meg például biomassza-erőműveket az országban, hogy azok a kapcsolt energiatermelésen alapszanak.