Szlovák-magyar euróhatár

Az euró bevezetésével megszűnt egy kockázati tényező - tette nyilvánvalóvá az elsődleges haszon tényét Kristína Félová, a Slovnaft, a Mol csoport pozsonyi székhelyű cégének kommunikációs vezetője, aki szerint főleg a későbbiekben jelenthet lényeges előnyt mind a Slovnaft, mind a Mol csoport számára a kockázati feltételek javulása a hitelpiacon. Jelenleg ugyanis nincs szükségük új hitelekre.

Meglepetések nélkül

Kristína Félová nem tekinti újdonságnak a vállalat életében az eurót. A cég bevételének 70 százaléka exportból származik, s ez arra is következtetni enged, hogy már hosszú ideje euróban, illetve dollárban gondolkodnak, kötnek üzletet, és terveznek. Sőt, mivel az informatikai rendszerek átállítása euróra ugyancsak hónapokkal korábban befejeződött, s Szlovákia a koronát ugyancsak hozzákötötte az euróhoz, a január elsejei átállás a vállalatnál zökkenőmentes lehetett.

- Az üzemanyag-turizmus miatti nagy roham sem következett be január elején, a nettó, adótól „megtisztított" benzinárak ugyanis nagy különbségeket nem mutattak - „könyveli el" a lakosság reagálását Kristína Félová. - Inkább a vásárlással összekötött tankolás a jellemző. Az utóbbi pár hónapban a szlovák vásárlók számára a határ menti árak attraktívabbakká váltak, hiszen a cseh korona, a zloty és a forint kurzusa az euróhoz képest sokszor és jelentősen kedvezően változott a számukra.

Azok, akik átjöttek például Komáromba bevásárolni a Tescóba, tankolni is megálltak a magyar oldalon. Persze az áruházláncnál örülnek a már a 280-290 forintos euróárfolyamra „beinduló" szlovákoknak, de vajon fel lehet-e tenni itt is az előbbi kérdést: őnáluk hogyan terveznek, mikor és milyen kurzuson állapodnak meg szlovák partnereikkel, esetükben a tejet a magyar hálózat révén számottevő mennyiségben értékesítő ottani vállalkozásokkal?

- A szlovák, a cseh, a lengyel és a magyar áruházakba kerülő közös, saját márkás termékek Szlovákiából származó része mellett a magyarországi Tesco közvetlenül is vásárol szlovákiai cégektől - segít megközelíteni az ártervezés szakmai hátterét Hackl Mónika, a cég szóvivője. - Mivel a korona árfolyamát már sok hónappal korábban az euróhoz kötötték, eleve úgy kereskedtünk a szlovák cégekkel, mint például az osztrákokkal, németekkel.

Az áruházlánc pénzügyi elszámolásait tehát ugyancsak jóval korábban érintette a szlovákiai „váltás", mint ahogyan az ténylegesen bekövetkezett, s ami most történik a forinttal - erőteljes gyengülés és kilengések -, az már egy következő fejezet. Ám a szóvivő a „ki nyer, és ki veszít" kérdés megválaszolása helyett csak a célt tette publikussá: „Arra törekszünk, hogy minél kisebb mértékben érzékeljék a vásárlók a gyönge forint hatásait". A szóvivő nem kommentál, csak általánosságokat közöl: tartani akarják az árszintet addig, ameddig lehet...

- Az új, márciusban kezdődő pénzügyi évet, mint korábban is, hosszú távú szerződések és szerződött árak alapján terveztük meg az importőrökkel, euróban állapodunk meg, és számolunk el. Azt nem szoktuk megosztani a közvéleménnyel, hogy a bizonytalansági tényezőkkel hogyan kalkulálunk - teszi egyértelművé Hackl Mónika, hogy az üzleti nyilvánosságnak is van határa, nemcsak az euróövezetnek.

Nőtt a GDP
Jól jártunk azzal, hogy a válság kitörésének időszakára esett az euró bevezetése – hangoztatta az év elején Ivan Sramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke, amikor Budapesten előadást tartott az unió valutájára való áttérés körülményeiről. Azt is megjegyezte, hogy a szlovák parlamenti pártok konszenzusa kellett mind a döntéshez, mind a többéves program megvalósításához, pedig időközben választásokra és teljesen más színezetű kormány felállására is sor került.
A múlt év közepére esett, amikor fixálták az árfolyamot, s fontos körülmény volt, hogy sikerült viszonylag alacsony inflációval, kedvezően alakuló termelékenységi mutatóval közeledni a januári átálláshoz. 2008 közepére teljesítették az összes kritériumot, az árfolyam-stabilitással sem volt problémájuk, a deficit pedig még annál is kedvezőbb mértékű lett, mint amivel a kormányzat számolt. Elena Kohútiková, a második legnagyobb szlovák kereskedelmi bank, a VUB Banka vezérigazgató-helyettese – aki ugyancsak előadott a szlovák kereskedelmi képviselet rendezvényén – azt taglalta, hogy a bankok euróval való feltöltése, valamint a szoftverek átállítása több éven át tartott, és igen sok pénzbe került. A kereskedelmi bankoknak is szükségük volt kommunikációs stratégiára.

Már nekik éri meg

A multicég tehát tudhat egy-két - akár otthonról, Angliából hozott - megoldást arra, hogyan lehet jól sáfárkodni olyan helyzetben, ahol az egyik országban eurót, a másikban pedig nemzeti valutát alkalmaznak, s így az elszámolás nagyban függhet az esedékes kurzustól is. Ám a nálánál sokkal kisebb vállalkozások - amelyek a nagyobb haszon, avagy a kisebb közteher jegyében vitték át székhelyüket Szlovákiába, illetve szerveztek vegyesvállalatot - most másfajta napi örömök vagy bánatok elkönyvelésére kényszerülhetnek. „Csupán" azért, mert a két ország valutája közül most már csak az egyik számít valóban instabilnak.

- Az euróövezetbe való belépést katonás fegyelemmel vezényelték le Szlovákiában - ismeri el Dombi András, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák tagozatának elnökeként és a Lívia Csokoládégyár Kft. tulajdonos vezetőjeként is testközelből szemlélte az északi szomszédunknál lezajló gazdasági korszakváltást. - „Odaát" már nincs árfolyamkockázat, a költségeik csökkentek. Eközben nekünk, magyar vállalkozóknak a sokszorosára nőtt a rizikónk, hiszen a szlovákiai árainkkal, ha rosszul „fordítjuk le" euróra, akkor drágítunk, vagy fordítva, ráfizetünk.

A salgótarjáni gyárából kikerülő csokoládéfigurákkal a szlovák piacon is elismert vállalkozó szerint nagyon is könnyen előfordulhat, hogy a szlovák euróátállás komoly segítségére lehet a magyar gazdaságnak abban, hogy csökkenjen a válság. A gyenge forintnak „hála", igen olcsók lettünk, s Szlovákia népe átjár hozzánk bevásárolni. Mindennapos, hogy 50-60 kilónyi hússal, teli benzintankkal mennek haza Magyarországról a szlovák polgárok, miközben például a magyar büdzsének fizetnek áfát.

A vállalkozások életébe még nem nagyon szólt bele a korona helyébe lépett euró. A magyar-szlovák tagozat elnöke szerint ugyanis korábban mégsem lett mozgalom az adók előli cégátmenekítés, a magyar kis- és középvállalkozások végül is inkább maradtak otthon. A Mol, a Danubius és az OTP Bank alkotta trió képviseli az összértékben valóban komoly magyar befektetést a szlovák piacon.

- Újabban növekvő aktivitás tapasztalható a szlovák vállalkozások részéről - hívja fel egy új jelenségre a figyelmet a salgótarjáni üzletember. - Míg tőlünk inkább idegenforgalmi befektetések „mentek át", onnan mihozzánk ipari vállalkozások érkeznek. Nagy erőkkel nyomulnak például az építőanyag-ipari cégek, és egyre inkább meg is éri nekik.

Az euró ellenére sem fenékig tejfel „odaát" az élet. A kamarai tagozat elnöke pontosan „beméri", hogy a magyar keresetek még mindig jobbak. Hovatovább azt is felfedezi a lakosság, hogy néhány magyarországi hiányszakmát a határhoz közeli szlovák településekről átjárva forintos alapon is ők tudnak megoldani a legjobban. Dombi András szerint számos magyarországi kórházban a nővérhiányt így fogják csökkenteni. Szlovákiában már erősen bírálják a lakosságot - hozott hírt „odaátról" a kamarai tagozat elnöke -, mert nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna, Lengyelország és Csehország felé is jelentősen megnövekedett a bevásárlóturizmus, hiszen a megerősödött euró miatt lényegesen olcsóbbá váltak a szomszédos országok termékei.

Nyerő veszteségek?

Az üzlet valóban képes túllépni a legújabb idők alkotta mesterséges akadályon, azon, hogy „odaát" kiszámíthatóbb feltételek között lehet gazdálkodni az euró bevezetése révén, mint minálunk. A határ innenső oldaláról átnézve látjuk ennyire rózsásnak a szlovákiai változásokat?

- Már az euróhoz kötött koronának köszönhetően is jóval tompítottabb hatásait érzékeltük a pénzügyi válságnak - mutat rá a leginkább irigylendő nyereségre a pozsonyi parlament országgyűlési képviselője, a királyhelmeci illetőségű Pásztor István. - Természetesen a válságot Szlovákia sem úszta meg, január óta az élelmiszerárak nem várt gyorsulását tapasztaljuk például.

A munkaügyi hivatal előrejelzése legalább 10 ezer fős idei elbocsátási hullámmal kalkulál. A stabilabb helyzetet jelentő euró talán enyhített valamennyit, de ki nem védte a világ egészét sújtó gazdasági válságot. Ettől eltekintve nem indult rosszul az év még Kelet-Szlovákiában sem, hiszen a helyi vállalkozások talán bátrabban, az eurónak tulajdoníthatóan a nagyobb biztonságra alapozva tervezhettek, pályázhattak.

- Euróban gondolkodtunk akkor is, amikor még a hivatalos fizetőeszközt koronának hívták - utal a félmúltra a Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Horváth Károly, aki szerint a magyarországi partnerekkel közösen készülő uniós pályázatok a szlovák oldalon lettek könnyebbek. - A magyaroknak a közös pályázatokat forintban is meg kell írniuk, ki kell számolniuk, miközben mi már csak eurót használunk.

A kelet-szlovákiai és kelet-magyarországi lakosság azonban nemigen élvezhette az euró előnyeit, hiszen a válság arrafelé legáltalánosabb jeleit azonnal érezhették: a munkakeresés - a munkanélküliséggel bőséggel sújtott zempléni térségben - napról napra nehezebbé válik. Magyarországon egy-két hónappal korábban gyorsultak fel az elbocsátások, Szlovákia most kezd lépést tartani velünk, s ahogyan Horváth Károly részletezte is, náluk súlyosbító körülmény, hogy Nyugat-Európából mind nagyobb számban költöznek haza - és keresnek állást - az eddig ott munkát vállaló fiatalok.

- Abban nem hiszek, hogy a mi eurónk miatt a Szlovákiában működő magyar alapítású vagy vegyesvállalkozások helyzete megváltozna, hiszen sok cég azért települt ide, mert az adózási feltételek kedvezőbbek, s azok is maradnak. Budapesten ugyanis napirenden van az áfa emelése - hangzik a királyhelmeci ügynökség igazgatójának „állapothatározója". - Azt inkább el tudom képzelni, hogy ha a térségben fejlesztéseket indítanak el vállalkozások, s bővülni, erősödni akarnak, akkor azt szlovák oldalon megnyitott telephelyekkel, vállalatokkal teszik meg: az eurózóna kínálta nagyobb stabilitás több mint érték a biztonságot kereső cégeknek.

„Olcsóbb, mint a szomszédnál!"

Nem csak az utóbbi hetekben 280 forint körül stabilizálódott euróárfolyam csökkentette jelentősen a magyar boltok vonzerejét szlovák szomszédaink számára - amit az áfakulcs júliusi megemelése várhatóan tovább ront majd -, a határ túloldalán működő kiskereskedők sem ültek tétlenül: május elején 10-30 százalékos akciót hirdettek az alapélelmiszerek áraira „Olcsóbb, mint a szomszédnál!" szlogennel. A Kossuth Rádió szlovákiai tudósítója szerint az üzletláncok azt ígérik: a határ mentén a magyar ár lesz a mérce. Benzinért azonban még mindig érdemes Magyarországra jönni, és 18 százalékkal olcsóbbak az elektronikai cikkek is, bár ez utóbbiak esetében a szlovák üzletek szintén terveznek árleszállítást. A háztartási cikkeket árusító szlovák üzletek forgalma januárban 24, februárban 42 százalékkal esett, a kiskereskedők bevételei - a szlovák Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség, a ZOCR adatai szerint - januárban átlag 3,3, februárban pedig 10,3 százalékkal apadtak, a prognózis márciusra 15 százalék volt. Év eleje óta ugrásszerűen megnőtt a szlovákok által végzett pénzügyi tranzakciók száma és volumene a szomszédos országokban - derül ki Stefan Frimmer, a Slovenska Sporitelna szóvivőjének az AFP hírügynökség kérdésére adott válaszából.

Nem véletlenül. Egy közelmúltban készült felmérés szerint 2007-hez képest az élelmiszerek és az elektronikai cikkek is jelentősen olcsóbbak lettek a visegrádi négyek másik három tagjánál: a szlovák árakhoz viszonyítva Lengyelországban 24, Magyarországon 23, Csehországban pedig 7 százalékkal voltak kedvezőbbek az élelmiszerárak a nemzeti valuták leértékelődése és az euró szlovákiai bevezetése következtében. 2008 júliusa, a szlovák korona árfolyamának az euróhoz rögzítése időpontja óta eltelt időben a cseh korona 11, a magyar forint 23, a lengyel zloty 32 százalékot esett. Mindezek következményeképpen a szlovákok számára az élelmiszerek Lengyelországban váltak a legolcsóbbá, és az elektronikus fogyasztási cikkeket is itt vagy Magyarországon volt érdemes beszerezniük. A Magyar Turizmus Zrt. is gyorsan rácsapott a lehetőségre: a szomszédos országban megjelent reklámkampánya azt hirdette, hogy egy szlovák euró másfelet ér Magyarországon. Miután az első negyedévre még nincsenek hivatalos statisztikai adatok, az év eleji bevásárlóturizmus hazai hozamát nem lehet számszerűsíteni, mindenesetre a GfK Piackutató Intézet egyik jelentése szerint a szomszédok közül Magyarország profitált legtöbbet az év eleji helyzetből.

Kétszer Komáromban

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–szlovák tagozatának elnöke, Dombi András tisztségénél fogva jelen volt két rendezvényen, s mindkettőről röviden informálta is a Piac & Profitot. Február végén Komáromban találkozott – nyolc év óta először – Bajnai Gordon akkor még a gazdaságért felelős miniszterként szlovák kollégájával egy üzletember-találkozó keretében, amelyen mindkét fél részéről 15-15 kiemelt cég és a két ország exporthitel-finanszírozásával foglalkozó bankjai vettek részt. Az általános megállapítás az volt, hogy Szlovákia kiküszöbölte az árfolyamkockázatot, a magyar cégek helyzete még kritikusabbá vált (az árakat fél-egy évre előre kell megadni euróban, aminek velejárója a növekvő árfolyamkockázat).

A másik probléma, hogy ha az eddig kialakult pénzügyi kondíciókat és szállítási feltételeket megrontja a gazdasági válság miatti bizalmatlanság légköre, akkor a két ország árucsere-forgalma drasztikusan csökkenni fog. Ha viszont belépnek az exporthitelek és a hitelbiztosítással foglalkozó pénzügyi szervezetek, akkor az ajánlati árak drágulnak (ez a 22-es csapdája). Március.31-én a kormányközi vegyes bizottság szintén Komáromban tartotta soron következő ülését, ahol viszont a határ menti régiók közös infrastruktúra-fejlesztéséről volt szó. Ilyen például egy új híd építése az 5. számú észak–déli korridoron, amely becsatlakozna a magyar M6-osba, és egészen Splitig épülne ki. Tárgyalt a bizottság az Ipoly-hidak helyzetéről és a határ menti régiók foglalkoztatási koncepcióiról is. Mindezek az információk a határ átjárhatóságának javítására, illetve a nem kereskedelmi (lakossági) árucsere-forgalom megkönnyítésére szolgálnak.