A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás hat-nyolc évente megújul, hozzáigazítják az aktuális helyzethez, az egyéni vállalkozások működésének keretet adó törvény azonban 1990, a megszületése óta szinte változatlan. A jogszabály felülvizsgálata során merült fel az igazságügyi tárcánál, hogy bár az egyéni vállalkozások működése jól szabályozott, a törvényben alig két paragrafus erejéig említett egyéni cég mögött nincs tartalom.

Az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel a saját működéséért. Ez sokakat visszatart attól, hogy nagyobb feladatokat vállaljanak, komolyabb beruházásba kezdjenek, esetleg hitelt vegyenek fel. A felelősség kérdése tehát előbb-utóbb akadálya lehet a vállalkozás növekedésének. Sáriné dr. Simkó Ágnes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) főosztályvezetője szerint ez az egyik ok, amiért a tárca szeretné újjáéleszteni az egyéni cég fogalmát.

- Ma azok a vállalkozók alakulnak egyéni céggé, akik a felelősség kérdése miatt kénytelenek társaságot alapítani, de nem szeretnék a vállalkozásuk jogfolytonosságát megszakítani. A hatályos törvények ugyanis kimondják, hogy az egyéni vállalkozó csak a jelenleg folytatott vállalkozás lezárását követően tud új cégként kft-t. vagy rt.-t alapítani. Ez viszont komoly anyagi és adminisztrációs terheket jelent. A kevéssé szabályozott egyéni cég volt a menekülőút. A most készülő koncepció célja, hogy az egyéni cég "átjáróház" jellege megszűnjön. Valós alternatívát szeretnénk kínálni azoknak a vállalkozóknak, akik a vállalkozás tulajdonosi formája és státusa megváltoztatása nélkül szeretnék a felelősség kérdését rendezni.

A tárca elképzelése szerint az egyéni cég két formában létezne. A korlátlan felelősségű egyéni cég (ec.) és a korlátozott felelősségű egyéni cég (kfc.) alapvetően hasonló módon viszonyulna egymáshoz, mint a társas vállalkozások esetében a bt. és a kft. Az ec. esetében továbbra is a teljes vagyonával felelne a vállalkozó, míg a kfc. forma lehetővé tenné, hogy bizonyos, a kft.-kre vonatkozó mindenkori törzstőke nagyságával megegyező összegig terjedjen a felelőssége.

- A vállalkozó a cég alapításakor szabadon, minimumtőke-követelmény nélkül dönt a jegyzett tőke nagyságáról, és a létesítő okiratban előre meghatározza a pótbefizetés mértékét. Ez utóbbi azonban csak ígérvény, csupán ha "meginog" a vállalkozás, akkor kell teljesíteni. A kettő összegének pedig minimum annyinak kell lennie, mint a korlátolt felelősségű vállalkozásokra a mindenkori jogszabályban megszabott törzstőke-követelmény, hiszen ez a cégforma tulajdonképpen az egyszemélyes kft. vetélytársa - hangsúlyozza Simkó Ágnes, és hozzáteszi: az is előfordulhat, hogy valaki viszonylag alacsony jegyzett tőke mellett magasabb pótbefizetést ígér, amelyre szerencsés esetben nem is lesz szükség. Ma viszont még nincs konkrétan megszabva, hogy mit jelent a megingás, ezt a tárca a jövőben fogja definiálni.

Az egyéni cég a tervek szerint nem lesz zsákutca: a vállalkozó dönthet úgy, hogy visszaalakul egyéni vállalkozóvá, vagy továbblép, és társasággá válik.

A modern igényekhez igazított egyéni cég tehát véget vetne az anyósra, sógorra íratott ingatlanok és ingóságok idejének. Az üzleti partner pedig már a névből láthatná, hogy milyen vállalkozóval áll szemben: kfc. esetében például élhet a gyanúval, hogy a cég mögött csak minimális fedezet van, és ha a munka tőkeigényessége megköveteli, ellenőrizheti, hogy az egyéni cég tulajdonosa milyen pótbefizetést vállalt. Elvileg ez a megrendelő és a szolgáltatást végző számára is átláthatóbb helyzetet teremt.

Az új forma megoldana régóta rendezetlen kérdéseket is: jelenleg például a foglalkoztatottal rendelkező egyéni vállalkozó ugyan köteles befizetni a kasszába, az alkalmazottja azonban mégsem jogosult a bérgarancia-alapból támogatásra, de a körbetartozások szempontjából fontos csődtörvény sem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, vagyis nem kérhetnek moratóriumot, illetve a hitelezők kielégítésének sorrendjénél is hátrányos helyzetbe kerülnek.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke az örökölhetőség kérdésének rendezését is szívesen látná a törvényben - amit a tárca képviselője ottjártunkkor nem említett a koncepció részeként -, aminek szerinte az egyik legnagyobb hozadéka az egyéni vállalkozók körében elinduló tisztulási folyamat lehetne.

- Az egyéni vállalkozók klubja nagyon tág - mondja az elnök -, a nyugdíjasként munkát vállalóktól kezdve a valójában alkalmazottként dolgozó kényszervállalkozásokon át a valódi üzleti tevékenységet folytató, akár több száz millió forint éves forgalmat lebonyolító és cégként működő szervezetekig több mint hétszázezren tartoznak ebbe a bugyorba. Az Iposz régóta szorgalmazza, hogy az üzleti méret alapján legyen lehetőség a megkülönböztetésre, és az eddigi kétlépcsős, egyéni és társas vállalkozásokból álló gazdaság alakuljon háromlépcsőssé. Németországban például a vállalkozók 56 százaléka egyedül dolgozik, a jogszabályok azonban lehetővé teszik számukra is a tartalékképzést, a beruházást és a hitelhez jutást. Magyarországon viszont az egyéni vállalkozó nagyon nehezen tud csatlakozni a gazdaság vérkeringéséhez.

Az Iposz elnöke ugyanakkor bizonyos feltételekhez - például alkalmazott foglalkoztatása - kötné az új forma választhatóságát, mondván, hogy a lényeg a tényleges és kényszervállalkozások jól látható szétválasztása lenne.

Az igazságügyi tárcánál egyelőre nem készült komolyabb hatástanulmány arról, hogy mekkora igény lenne az új cégformára, vagy hogy mely ágazatoknál lenne népszerű. Szűcs György úgy véli, főképpen a termelőszektorban és a közúti fuvarozásban tevékenykedő, hagyományos familiáris rendszerben működő cégeknek lehet alternatíva. Dr. Simkó Ágnes szerint sok múlik az érdekképviseleteken is, hogy hogyan juttatják el az információt az érintettekhez, mert mint mondja, egy új lehetőséget el lehet hallgatni, vagy fel lehet karolni.

Persze az, hogy mennyire lesz vonzó az új vállalkozási forma, és lendületet ad-e a hazai gazdaságnak, elsősorban az egyéni cégekre váró adminisztrációs terhektől és adójogszabályoktól függ. Míg az előbbi az igazságügyi tárca hatásköre, az utóbbi a Pénzügyminisztériumé. Többen azt valószínűsítik, hogy az egyéni cégekre is a társaságok adózási rendje vonatkozik majd, az adminisztráció terén viszont nagyon egyszerű eljárásrend kidolgozását ígéri az IRM.

- Az egyéni cég az egyéni vállalkozás alesete, és bár sok vonatkozásában hasonlít az egyszemélyes kft.-re, semmiképpen nem tartozik a társasági törvény hatálya alá. A tárca elképzelései szerint az ec. vagy a kfc. létrehozása a körzetközponti jegyzőnél - az okmányirodában - egyablakos rendszerben történik majd. Azt szeretnénk, hogy ez modern vállalkozók igényeire szabott 21. századi lehetőség legyen. Igyekszünk megtalálni azt a legegyszerűbb működési modellt - ideértve az adminisztratív kérdéseket és az adózási rendet is -, amely megfelel a szervezeti sajátosságoknak, a hitelezők és a partnerek érdekeinek, miközben megfelelően szolgálja a vállalkozó boldogulását is. Ez csak sokoldalú egyeztetéssel lehetséges. Ezért is haladunk viszonylag lassan.

Bár Szűcs György a mielőbbi hatálybalépést szorgalmazná, a tárcánál szinte kizártnak tartják, hogy év vége előtt a parlament elé kerüljön a tervezet, már csak azért is, mivel a részletes szabályozáshoz meg kell várni az adótörvények kialakulását is. A valóban működő egyéni cégre tehát még egy évet biztosan várni kell.