A válság maga meglepetést nem okozott, az időpontja viszont igen, bár a kezdet mindig váratlan - mondta a Krízis és túlélés című konferencia nyitóelőadásában Czirják Sándor, aki szerint jelen pillanatban is sok a bizonytalanság, így nem tudni, hogy mikor lesz vége, és kiket fog még érinteni. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint a válságból egyelőre kimaradtak, de idővel a biztosítókat is elérik a negatív hatások. "Egy dolog azonban bizonyos: annál jóval nagyobb lesz a recesszió, mint azt az elemzők, kormányok állítják" - hangsúlyozta Czirják.
A pénzügyi szakember szerint a válság kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy létezik egy virtuális világ, amely spekulációs alapon működött, nem reális árakkal számolt - jó példa erre a kőolaj ára, amely állandóan és nagymértékben ingadozik, komoly nyereséget hozva az érdekelteknek. "Ugyancsak gond a hatalom és az érdekek összefonódása, melynek következtében például a multik olyan hatalmas pénzeszközzel rendelkező közös befektetési alapokat hoztak létre, melyekről gyakran a vezetők sem tudják, hogy mit és mibe fektettek" - mondta Czirják Sándor.
A világban hihetetlen forrásbőség volt, majd kiderült, hogy a pénzek egy része nem is létezett - magyarázta a jelenséget Oszkó Péter. A helyzetet súlyosbította, hogy - részben politikai nyomásra - mindenki kaphatott hitelt, még a legrosszabb helyzetben lévők is, így az egész probléma már nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi jelenség lett - hangsúlyozta a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.
"Ki fogja felelősségre vonni a válság kirobbantóit?" - kérdezte Fogarasi Tibor a dialógus során. "Senki, mivel jogszabályba ütközőt senki nem vétett, maximum etikailag lehet kifogásunk, ám ilyen alapon nem lehet jogilag ítélkezni" - válaszolt Czirják Sándor, aki szerint az a gond, hogy a bankoknak kockázatelemzőknek kellene lenniük, ám ha eladják a kérdéses terméket, onnantól kezdve már nem ők, hanem az ügyfél viseli a kockázatot.
Amennyiben a magyar gazdaság állapotáról beszélünk, ki kell térni a 2006 második felétől életbe lépett stabilizációs csomagra, amely meggyengítette a gazdasági szférát - mondta Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint ez a stabilizációs csomag abban különbözött leginkább a Bokros-csomagtól, hogy amíg az a háztartásokra tette a terhet, addig a "Gyurcsány-csomag" elosztotta ezt a háztartások és a vállalkozások között. Ráadásul pont azoknak a kis cégeknek okozta a legnagyobb problémát, amelyek korábban prosperáltak. Az mindenesetre szerencse, hogy a válság nem a stabilizáció kezdete előtt érte el hazánkat, hiszen akkor sokkal nagyobb lehetett volna a baj - szögezte le Petschnig Mária Zita.
A GKI által mért konjunktúraindex október óta jelentős csökkenést mutat, jelenleg a mélypontján áll - jelentette ki Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A 2006-os választás előtti időszakban jelentős növekedést mértek a konjunktúraindexben, azután pedig, főként a megszorító csomagnak is köszönhetően, csökkenést. A legutóbbi, november első felében végzett felmérésből pedig az derül ki, hogy bár 2008 nyarán volt egy kis emelkedés, a szeptember-októberi időszak jelentős zuhanást hozott, s most olyan alacsony szinten van ez az index, mint még soha.
Gablini Gábor azzal a hasonlattal kezdte előadását, hogy Magyarország olyan, mint a globális autóipar: teljesen legyengült állapotban érte a válság. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint a mai sanyarú helyzet nem tegnap kezdődött: az 1970-es évek óta az amerikai-európai-japán verseny túltermelést okoz, amelyhez azóta csatlakoztak további távol-keleti gyártók is.
A mai fejlődés vége
Az emberi fejlődés során látni lehet, hogy társadalmunk egyre komplexebb, ennek köszönhetően pedig egyre instabilabb lett - állította László Ervin filozófusprofesszor. Mára eljutottunk oda, hogy a nemzetállamok egyensúlya az új egyensúly, és hogy ez mennyire instabil, azt jól mutatja a 20. század két világ- és számos kisebb háborúja. Ugyancsak ezt példázza az ENSZ is, amely a nevével ellentétben csak egy klub, hiszen a nemzeti érdekek mindig is erősebbnek bizonyultak, mint a globálisak. "Ezzel szemben a kultúra, a gazdaság, a kommunikáció és az információ mára már túlmegy a határokon, ezért a globális világ jóval összetettebb és instabilabb, mint az eddigiek" - mondta a Budapest Klub elnöke.
Abban mindenki egyetért, hogy a szabályozást át kell alakítani, ám a hogyanról folyik a vita - mondta Oszkó Péter. Azt azonban látni kell, hogy a válság fő okozója az emberi tényező volt, így, bár minőségi váltás kell, a szabályozást nem szabad túlzásba vinni. Hogy mi lesz, azt még nem tudni - jelentette ki a Deloitte vezére. "Egy biztos, a pénzügyi válságnak még koránt sincs vége. A folyamat következtében fellépő vásárlóerő-csökkenés és munkanélküliség-növekedés pedig növelni fogja a társadalmi feszültségeket" - figyelmeztetett Czirják Sándor, aki szerint ennek megfelelően várható egy átrendeződés, melynek keretében a fejlett országok a fogyasztás visszafogásával kevésbé fognak pazarló életet élni, míg a feltörekvők - például Kína, India - jóval magasabb színvonalon működhetnek.
A recesszió ketté fogja osztani a cégeket: lesz, amelyik túléli, hiszen hatékonyságot tud javítani, be tud törni új piacokra, míg kétségtelenül lesz olyan is, amelyik belebukik - mondta Karsai Gábor. Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint előnye is lehet a válságnak: "tisztítótűz" jöhet, azaz a cégek minden felesleges kiadást törölhetnek, a veszteséges üzletágakat megszüntethetik, vagyis a válság alkalom arra, hogy a hatékonyság jelentősen nőjön.
Túlélés hosszú távon
Számos lehetőség van a fejlődési ütem gyorsítására és a nagy krízis elkerülésére Takács János, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke szerint, ha átfogó országstratégia készül, beindulnak a strukturális reformok, és konszenzus alakul ki a fontos kérdésekben nemcsak a politikai pártok, hanem a gazdaság szereplői, a civil szektor és a társadalom között is. "De nem kell egyből az eurózónához csatlakozni, már az is óriási változás lenne, ha a feltételek teljesítéséhez közelebb állna az ország" - mondta Takács.
Kriza Máté, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak gazdasági, hanem ökológiai válság is sújt minket. "Itt az idő, hogy az ökológiát összekapcsoljuk az ökonómiával" - mondta a szakember, aki szerint a legjobb példát a válságtól leginkább sújtott autóipar európai szereplője, a Mercedes adta. A düsseldorfi gyártó ugyanis minden szinten költségcsökkentést rendelt el, kivéve két területet: az innovációnak és ezen belül a zöld technológiák fejlesztésének nem csökken a támogatása.
Demcsák Mária, a konferenciát szervező Piac és Profit Kiadó ügyvezetője azt emelte ki, hogy ideje az együttműködést és a munkamegosztást bevenniük a cégvezetőknek a szótárba, a válság ugyanis teljesen új megközelítéseket igényel majd, és a mai egyszerűen "verseny"-nek nevezett konkurenciaharcot idejétmúlttá teszi. Gablini Gábor azt tanácsolta minden iparágnak, amit az autókereskedők már megtettek: bármennyire haragszanak is a konkurenciára, alakítsanak lobbiszervezetet, mert együtt, összefogva mérhetetlenül többet érhetnek el, mint egyedül.
Merre tovább, (üzleti) világ?
A krízisek folyamatosan jelentkeznek, és jelentkezni is fognak, hiszen a bank- és a pénzszektor rendbetételénél csak a kezelés folyik, nem az okokat nézik - mondta előadásában László Ervin. Ebben a helyzetben vagy találunk egy új megoldást, vagy teljesen szétesik a rendszer. László Gandhit idézte hozzászólásában: "Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban."
A filozófusprofesszor szerint egyszerre kell váltani a cégvezetésnek és a társadalom tagjainak. A világ mára fenntarthatatlan lett, és ezt már világszerte nagyon kevesen kétlik: mind financiális, mind gazdasági, mind ökológiai szinten így van ez. Az új út pedig egyértelműen paradigmaváltást jelent. El kell hagyni a mostani értékeket, és teljes mértékben a fenntarthatóság felé kell fordulni. Ez, bár radikális megoldás, mégis meghozhatná az új, dinamikus egyensúlyt.
Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa optimista. Elmondta: 2008 szeptemberében nagyon meglepődött, amikor első előadásán tele volt az előadó az egyetemen, olyan sok hallgató jelentkezett a fenntartható fejlődésről szóló tárgyra. Ez nagyon pozitív dolog, hiszen ezek a fiatalok lesznek a jövő vásárlói, a kulturális kreatívok pedig megváltoztathatják az egész társadalom hozzáállását.
A vállalati etikáról szólva Varga István, a Shell vezérigazgatója azt mondta: mindez elsősorban a felső vezetés értékrendjén múlik, ők adják tovább a kollégáknak, akik ugyanezt teszik saját mikrokörnyezetükben. Egy felelősen működő multi egyszerre 100-120 országban is terjesztheti vállalati kultúráját és így a felelősségvállalást. "Ám azt ne gondolja senki, hogy a cégeken múlik minden: ha a fogyasztó tudatosan választ, és figyel a környezeti hatásokra, akkor a vállalat is úgy fog termelni, szolgáltatni vagy működni" - mondta az olajcég vezetője.
Kocsis Csaba, a KFKI minőségirányítási igazgatója szerint a cégeknek nem szabad megvárniuk, amíg vevőik kikényszerítik a változást, vagy megváltoznak fogyasztói szokásaik, nekik maguknak kell először lépni. Demcsák Mária minderre úgy reagált, hogy tapasztalata szerint egyre több cég ismeri fel, és nem csak a multik és a magyar nagyvállalatok, hogy számít a felelősség. Az Üzleti Etikai Díj minden évben egyre több pályázót vonz: olyan cégek is jelentkeznek, amelyek vezetői nem a PR-szempontokat szem előtt tartva hangsúlyozzák a CSR-t. Egyszerűen etikusan működnek, és példát mutatnak környezetüknek.
