A szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar társadalmat eleve rossz állapotban érte a világot sújtó válság. A rendszerváltás eufóriája utáni fokozatos kijózanodás és az azzal kapcsolatos társadalmi frusztráció fokozódását mutatják a felmérések, és a növekvő agresszió is. Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója szerint két meghatározó dolog okolható a magyar társadalom jelenlegi lélektani állapotáért. Az egyik az ígérgetésen alapuló politika miatt a politikusok és a választók közötti, illetve a politikai harcok következtében a bal- és a jobboldal közötti kölcsönös bizalmatlanság kialakulása, a másik pedig Magyarország lecsúszása a régióban. A kutató szerint a magyar nemzettudat fontos része, hogy a volt szocialista régióban mindig Magyarország volt a zászlóshajó, ami mostanra megváltozott. Ez az alapvetően gazdasági természetű változás felerősítette a korábban is meglévő kulturális attitűdöket, a szomszédokkal való folyamatos versengést. A mindenkori kormány okolása mellett az emberek most a múltban keresnek bizonyítékot a nemzet kiválóságára, egyre elkeseredettebb módszerekkel. Csányi Vilmos etológus professzor a modern társadalmak megváltozott mikroszerkezetét, a mikroközösségek - mint az egyház vagy a család - szétesését tartja a válságban megnövekvő agresszivitás egyik fő okának. A jól működő közösségek védelmet nyújtanak tagjaik számára, ezek nélkül viszont mindenkinek egyedül kell szembenéznie a problémákkal. Az igazi válság ilyen lelkiállapotban érte Magyarországot.
Bűnbakkeresés
Bizonyos, a krízisre adott reakciók a világon mindenhol egyformán tetten érhetők. Az idegengyűlöletről szóló legnagyobb magyarázó erővel bíró elmélet, a „jóléti sovinizmus" szerint az emberek a saját egzisztenciális félelmeiket kulturális magyarázatokkal próbálják feloldani, aminek jellegzetes példája a más etnikai csoportokkal kapcsolatos ellenérzések növekedése. A kulturális és etnikai vélemények változása mögött a legtöbb esetben nagyon egyszerű materiális dolgok húzódnak meg - mondja Karácsony. A gazdasági mutatók és az úgynevezett toleráns vélemények alakulása közötti összefüggés teljesen párhuzamosan mozog Európa majd minden országában. Amikor rosszul megy, az emberek sokkal inkább ellenségekben gondolkodnak, kivetítik a problémáikat bizonyos társadalmi csoportokra, amelyek megfelelő bűnbakok a félelmek igazolására. A rasszizmus növekedése a szakember szerint sehol nem drámai, de már látható a „szokásos" reflexek beindulása.
A klasszikus válságmutatók, mint az öngyilkosságok számának növekedése vagy a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése még nem váltak láthatóvá, ahhoz nem telt el elég idő, de már egy tavaly év végi, a Népszabadság számára készített Medián-felmérés is a személyes, baráti kapcsolatok fontosságának erősödését mutatta. Ez egybecseng Francis Fukuyama elméletével, mely szerint a bizalom két, egymással ellentétes típusra osztható, melyek ellentétes irányba mozognak. Ha - mint jelen esetben - az absztrakt, vagyis az állam, az intézményrendszer működésén alapuló bizalom meggyengül, az az interperszonális, vagyis emberek közötti ismeretségen alapuló típus erősödését hozza magával.
A csoporthoz tartozás igénye a hagyományos közösségek felbomlása ellenére mit sem csökkent az emberekben, ezért gyorsan alakulnak ki rögtönzött csoportok, amelyek azonban csak felületes kapcsolatot jelentenek - magyarázza Csányi. Ezek viselkedése kiszámíthatatlan, viszont a közösséghez tartozás vágya, a konfliktuskerülés igénye azt diktálja, hogy olykor meggyőződés nélkül is egyetértsünk másokkal. A véleményhasonulás következtében bizonyos vélekedések, hiedelmek hirtelen meglódulhatnak, majd akár hetek alatt darabokra törhetnek ismét. Ha viszont a közösség fontos alapjai, a közös akció, közös hiedelem és közös konstrukció működésbe lép, az ember nehezen vonja ki magát a kialakult körből, adott esetben erőszakos megnyilvánulások esetén is. Csányi ugyanakkor hangsúlyozza, az ember alapvetően kevéssé erőszakos állat. Mint mondja, egy zsúfolt busszal is épségben megérkezünk a célállomásra, ami ugyanennyi csimpánz esetében lehetetlen lenne - megölnék egymást.
Az erőszakmentesség viszont csak a saját csoporton belül elvárás, a más közösségbe tartozókkal szemben az ember éppen olyan erőszakos, mint a többi állat. A másik csoporttal szembeni agressziót, mivel mély, biológiai alapokon nyugszik, könnyű felgerjeszteni. A kultúra pedig mindig tud ellenséget teremteni, bármilyen jegy alapján.
Okok és hatások
A közhangulat által gerjesztett erőszak nem egyedi magyar jelenség. A helyzet különlegességét hazánkban az adja, hogy az erőszakos cselekmények igazolása itt mindig jobboldali eszmékhez kapcsolódik. Történelmi oka van annak, hogy Magyarországon a jobboldal lett a konfliktusvállalóbb, az inkább érzelmi alapon működő - magyarázza a szociológus. Emiatt viszont az erőszakosság politikai súlya megnő, viták forrásává, a politikai küzdelem terepévé válik. Karácsony szerint a probléma kezelésére nincsenek meg a megfelelő kulturális minták, hiszen az események mindenkit felkészületlenül értek. Véleménye szerint a növekvő agresszió fontos eleme az is, hogy a mostani lélektani állapot egybeesik az első olyan generáció felnőtté válásával, amelynek mindennapos élménye volt a televízióból sugárzott erőszak. Az ember, éppen alapvető szelídsége miatt érzékenyen reagál az erőszakra, amit a média ki is használ a figyelem fenntartása érdekében. A médiában nevesített áldozatok bemutatása empátiát kelt, ez a kizárólag az emberre jellemző érzelem pedig segíthet a válság átvészelésében.
Csányi szerint a magyar társadalomra többségében jellemző apátia oka lehet a másik csoporttól való félelem mellett, hogy hazánkban egyelőre nincs hagyománya a közösség segítésének. Az előző rendszerben megszokták az emberek, hogy a problémamegoldást az államra bízzák, nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy szükség van a segítségükre. A viselkedéskutató szerint mégis láthatók már az empátia első jelei, ezt mutatja például, hogy sok ezren voltak a tatárszentgyögyi áldozatok temetésén.
Az erőszakban való hit minden krízis idején megjelenik, mint a bizonytalanságra és félelemre adott válasz. A kitörő erőszakra pedig még nagyobb erőszak a válasz. A válság lélektani hatása így elsőre iszonyatosan negatívnak tűnik - írta a humanista Dario Ergas erőszakról szóló tanulmányában.
Karácsony szerint ugyanakkor minden krízisnek vannak pozitív tanulságai, és minden krízis alkalmas a korábbi, a társadalmat lehúzó viselkedési mintázatok megváltoztatására. Edmund Phelps Nobel-díjas amerikai közgazdász elmélete szerint az emberek attitűdje hatással van az országuk versenyképességére. A kutató szerint a Phelps által a kapitalista gazdasághoz szükséges attitűdök - a kockázatvállalás, egyéni felelősség és kooperáció - mindegyike hiányzik a magyar társadalomból. A rövid távú nyereséget éltető, az állami megoldásokban bízó korábbi viselkedésminta a rendszerváltás után is jellemző maradt, ezek megváltozatására szükség van egy prosperáló kapitalista gazdaság kialakulásához. A válság hozta kényszer fontos lépés lehet az ehhez szükséges kulturális normák megerősödése felé.
