Pénzszűkében

A válság hatására a kereskedelmi bankok szerte a világban nehéz helyzetbe kerültek forrásaik jelentős mértékű beszűkülése miatt. A tőke drágulása mellett a kockázati kitettség emelkedése és a magas jegybanki alapkamat is hozzájárult ahhoz, hogy az itthoni pénzintézetek többsége a saját termékek helyett az állami támogatással nyújtott hitelprogramokra helyezi a hangsúlyt. Egyes vélemények szerint a kis- és középvállalkozásokat illetően a válság akár jótékonyan is hathat a bankok versenyére.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A kilábaláshoz elengedhetetlen a gazdasági szféra forrásainak bővítése, ami alapvetően a bankok feladata. A pénzintézetek azonban a piacokról viszonylag kevés és drága forráshoz jutnak, a forrásköltség okán pedig drágultak hiteltermékeik. A többletterhet a vállalkozások nem tudják megfizetni, különösen, hogy a cégek piacaik és így bevételeik zsugorodásával küzdenek. Jelen pillanatban a finanszírozási források bővítésének eszközévé az államilag támogatott refinanszírozott hitelek váltak.

Csökkent a hitelfelvétel
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a 2008 októberétől gazdasági válságba átcsapó pénzügyi válság éreztette hatását a nem pénzügyi vállalatok és még inkább a háztartások hitelfelvételében és betételhelyezésében is. A nem pénzügyi vállalatok 2008. november eleji nyitó hitelállománya 8259,8 milliárd forint volt, míg a záró 8158,6 milliárd. Ezen belül a devizahitelek összege 4633,1 milliárd forintot tett ki, a záróállományé 4545,4 milliárdot. A nem pénzügyi vállalatok hitelállományának szerkezete alig változott, 43,7–56,3 százalékban forint-, illetve devizahitel volt. A háztartások szintén csökkenő hitelállományán belül viszont kissé változtak az arányok, a forinthitel súlya 34,9 százalék lett, a devizahitelé pedig 65,1 százalékra csökkent. A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások együttes betéteit vizsgálva a szezonálisan igazított tranzakciók nettó betételhelyezést mutattak. A hitelintézetek külföldi kötelezettségei a mérlegfőösszeg 33,13 százalékára nőttek. Forrás: MNB

Óvatosabbak lettek

A kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek az elmúlt hónapokban egyértelműen a refinanszírozású hitelkihelyezéseket részesítették előnyben. Üzletpolitikájuk változását tükrözi például, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hiteltermékei iránt 2007 vége óta folyamatosan bővül a kereslet. Az államilag támogatott termékek köre tavaly év végén a JEREMIE alapok és az Új Magyarország fejlesztési hitelprogram kombinációjával is kiegészült. A támogatott források alapvetően fejlesztéshez, beruházáshoz kapcsolódnak, kapcsolódhatnak.

- A gazdaságélénkítés a gazdasági szféra forrásainak bővítésére épít, ennek megfelelően a bankok szerepe előtérbe kerül. Természetesen a kialakult gazdasági helyzetben a bankok óvatosabb finanszírozási politikát folytatnak. Nehezebb megítélniük a hitelt igénylő kis- és középvállalatok piaci pozícióját, pénzügyi stabilitását, ennek ellensúlyozása érdekében viszont nagyobb súlyt kaphatnak a hitel fedezetei, különös tekintettel a likvid biztosítékokra. A hazai gazdasági szféra részét képezik a kezességvállaló intézmények, amelyekre a korábbinál nagyobb mértékben kell támaszkodni - válaszolta lapunk kérdésére az MKB Bank marketing- és kommunikációs igazgatósága.

A vállalkozások nem csak a nagyobb volumenű fejlesztéseikhez keresnek forrásokat. Az OTP Bank tapasztalatai szerint pedig a kisvállalkozások sokkal óvatosabbak lettek.

- Ez nem elsősorban a kérelmek számának drasztikus csökkenésében, hanem azok megoszlásának változásában érhető tetten. Jelentősen visszaesett az éven túli fejlesztési célú, fedezett hitelek részaránya, miközben emelkedett az igény az éven belüli forgóeszköz-finanszírozásra. A vállalkozások a bizonytalan helyzetben elhalasztják a fejlesztéseiket, és a rövid lejáratú, szabad felhasználású konstrukciókat, így a folyószámlahitelt részesítik előnyben. A megnőtt igényre ugyancsak magyarázat, hogy a követeléseik lassú teljesülésével vagy esetleg értékesítési nehézségekkel szembesülő cégek első lépésben folyószámla- és forgóeszközhitelekkel szándékoznak áthidalni a jelenlegi időszakot - magyarázza Kálmán László, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati Főosztályának igazgatója.

Felértékelődik a szaktudás

A bankokra általánosságban igaz, hogy könnyebben adnak hitelt azoknak az ügyfeleknek, amelyek pénzforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, illetve megtakarításokat is elhelyeznek az adott pénzintézetnél. Mint lapunk megtudta, mikro- és kisvállalati körben például OTP Bank prioritásként kezeli a korábban hitelt felvett és esetlegesen fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek helyzetének javítását. Ennek lehetséges módja a prolongáció, valamint a folyószámlahitelek és hitelkártyák esetleges kiváltása egy havi törlesztésű, úgynevezett tartozásrendező konstrukcióval.

Az MKB Bank szakértői úgy vélik, most elsősorban a hazai gazdasági helyzet stabilizálására kell fokuszálni, a bankoknak pedig újra kell pozícionálniuk kiajánlott szolgáltatásaikat, teljes körű termékpalettára törekedve, némileg elmozdulva az eddigi, jellemzően hitelorientált pályáról.

Skonda Mária, a Volksbank Magyarország igazgatóságának tagja, a bank elnökhelyettese szerint a hazai kereskedelmi bankok többsége klasszikus vállalati banki tevékenységet folytatott, és csak kevés pénzintézet összpontosított kifejezetten a kis- és középvállalatokra. Ez az ügyfélkör ugyanis más megközelítést, speciális tudást igényel.

- Az elkövetkező hónapokban azok a bankok kerülhetnek előnyösebb pozícióba, amelyek rendelkeznek az ehhez szükséges humánerőforrással. A kkv-k bankárának lenni tulajdonképpen szinte személyes tanácsadást jelent. Mostanáig a bankok a volumennövekedés érdekében célozták meg ezt a kört, ebben a helyzetben azonban a minőségi ügyfelek megszerzése lesz a cél. Ezt a versenyt pedig az nyeri, aki gyorsabban, rugalmasabban fogja tudni kiszolgálni ügyfeleit.

A válság ösztönözheti a versenyt

A jelenlegi helyzet hat tehát a bankok versenyére is. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs szakembere azonban úgy véli, a hazai bankpiacon eddig nem lehetett jelentős versenyről beszélni, legalábbis a vállalkozások nem érzékelték azt. Az átlagos banki költségek még mindig jelentősen meghaladják a nyugat-európai átlagot, miközben a hazai cégek jövedelemtermelő képessége alacsonyabb. Dirk Wölfer szerint a rugalmasság is elmarad az ott megszokottól. Szerinte attól nem kell félni, hogy a reálgazdaságot is érzékenyen érintő globális válság a vállalatok tömeges csődjével jár, de a bevételi oldalon jelen pillanatban lehetnek gondok. Ezt kell a bankoknak a termékstruktúra kialakításánál figyelembe venniük.

- A cégek nem várnak állami segítséget, csak a folyamatos normál piaci viszonyok biztosítását. Magyarországon idetartozik a bankszektor működése is. Tavaly november végén több cég is arra panaszkodott, hogy az éves hitelkeret megújításakor a bankjuk a korábban megszokottnál nagyobb mértékű fedezetet kért, és az is előfordult, hogy nem hosszabbították meg a szerződést. Ebben az esetben pedig a vállalkozó kénytelen másik bankot választani, és a teljes portfólióját átvinni. Még akkor is, ha az ottani feltételekben is sok a bizonytalan tényező.

Abban a bankárok és más gazdasági szakemberek is egyetértenek, hogy Magyarországon a stabil vállalkozások fontos szereplői a gazdaság működésének, így valószínűsíthető, hogy ebben a szegmensben a bankok közötti verseny az átmenetileg szűkülő ügyfélbázis miatt fokozódik.

A növekvő kockázatok miatt azok a pénzintézetek lehetnek versenyelőnyben, amelyek kifinomult hitelbírálati rendszerrel, kockázatkezeléssel és felkészült értékesítési és ügyintéző munkatársakkal rendelkeznek.

Takarékoskodnak és kivárnak
Tavaly november közepén a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közel 500, túlnyomórészt német, osztrák és brit érdekeltségű magyarországi vállalatot kérdezett meg arról, hogy milyen mértékben érzik a válság hatásait, és hogy milyen intézkedéseket terveznek a negatívumok mérséklése érdekében. Az eredmények szerint minden második cég jelentős árbevétel-csökkenésre számít, ami már a 2008-as eredményekben és a 2009-es tervszámokban is látszik. A legnagyobb mértékben az építő- és feldolgozóipari cégek, valamint az exportorientált vállalatok (a vállalkozás saját adatai szerint a teljes árbevétel legalább 40 százaléka származik kivitelből) érintettségét igazolta a kamara kutatása, amiből az is kiderült, hogy a cégek döntő többsége az üzleti tevékenység pénzügyi stabilitása érdekében elsősorban általános költségcsökkentő intézkedéseket hoz, számos pedig a foglalkoztatottak létszáma vagy a munkaidő csökkentésére kényszerül. – A cégek számára most az lenne a legfontosabb, hogy a még meglévő piacaikra tudjanak szállítani, és a folyó termelés finanszírozása ne akadjon meg – mondta el lapunk kérdésére Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője. A 2008. novemberben megkérdezett vállalatok 60 százaléka azonban akkor a nyárinál rosszabb finanszírozási feltételekről beszélt. Az ingatlanszektor válsága miatt különösen az építőipari cégek érezték a hitelek szűkülését: 87 százalékuk számára romlottak a finanszírozási feltételek, ezen belül egyharmaduk pedig jelentős romlásról számolt be.

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo