Pénzszűkében

A válság hatására a kereskedelmi bankok szerte a világban nehéz helyzetbe kerültek forrásaik jelentős mértékű beszűkülése miatt. A tőke drágulása mellett a kockázati kitettség emelkedése és a magas jegybanki alapkamat is hozzájárult ahhoz, hogy az itthoni pénzintézetek többsége a saját termékek helyett az állami támogatással nyújtott hitelprogramokra helyezi a hangsúlyt. Egyes vélemények szerint a kis- és középvállalkozásokat illetően a válság akár jótékonyan is hathat a bankok versenyére.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A kilábaláshoz elengedhetetlen a gazdasági szféra forrásainak bővítése, ami alapvetően a bankok feladata. A pénzintézetek azonban a piacokról viszonylag kevés és drága forráshoz jutnak, a forrásköltség okán pedig drágultak hiteltermékeik. A többletterhet a vállalkozások nem tudják megfizetni, különösen, hogy a cégek piacaik és így bevételeik zsugorodásával küzdenek. Jelen pillanatban a finanszírozási források bővítésének eszközévé az államilag támogatott refinanszírozott hitelek váltak.

Csökkent a hitelfelvétel
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a 2008 októberétől gazdasági válságba átcsapó pénzügyi válság éreztette hatását a nem pénzügyi vállalatok és még inkább a háztartások hitelfelvételében és betételhelyezésében is. A nem pénzügyi vállalatok 2008. november eleji nyitó hitelállománya 8259,8 milliárd forint volt, míg a záró 8158,6 milliárd. Ezen belül a devizahitelek összege 4633,1 milliárd forintot tett ki, a záróállományé 4545,4 milliárdot. A nem pénzügyi vállalatok hitelállományának szerkezete alig változott, 43,7–56,3 százalékban forint-, illetve devizahitel volt. A háztartások szintén csökkenő hitelállományán belül viszont kissé változtak az arányok, a forinthitel súlya 34,9 százalék lett, a devizahitelé pedig 65,1 százalékra csökkent. A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások együttes betéteit vizsgálva a szezonálisan igazított tranzakciók nettó betételhelyezést mutattak. A hitelintézetek külföldi kötelezettségei a mérlegfőösszeg 33,13 százalékára nőttek. Forrás: MNB

Óvatosabbak lettek

A kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek az elmúlt hónapokban egyértelműen a refinanszírozású hitelkihelyezéseket részesítették előnyben. Üzletpolitikájuk változását tükrözi például, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hiteltermékei iránt 2007 vége óta folyamatosan bővül a kereslet. Az államilag támogatott termékek köre tavaly év végén a JEREMIE alapok és az Új Magyarország fejlesztési hitelprogram kombinációjával is kiegészült. A támogatott források alapvetően fejlesztéshez, beruházáshoz kapcsolódnak, kapcsolódhatnak.

- A gazdaságélénkítés a gazdasági szféra forrásainak bővítésére épít, ennek megfelelően a bankok szerepe előtérbe kerül. Természetesen a kialakult gazdasági helyzetben a bankok óvatosabb finanszírozási politikát folytatnak. Nehezebb megítélniük a hitelt igénylő kis- és középvállalatok piaci pozícióját, pénzügyi stabilitását, ennek ellensúlyozása érdekében viszont nagyobb súlyt kaphatnak a hitel fedezetei, különös tekintettel a likvid biztosítékokra. A hazai gazdasági szféra részét képezik a kezességvállaló intézmények, amelyekre a korábbinál nagyobb mértékben kell támaszkodni - válaszolta lapunk kérdésére az MKB Bank marketing- és kommunikációs igazgatósága.

A vállalkozások nem csak a nagyobb volumenű fejlesztéseikhez keresnek forrásokat. Az OTP Bank tapasztalatai szerint pedig a kisvállalkozások sokkal óvatosabbak lettek.

- Ez nem elsősorban a kérelmek számának drasztikus csökkenésében, hanem azok megoszlásának változásában érhető tetten. Jelentősen visszaesett az éven túli fejlesztési célú, fedezett hitelek részaránya, miközben emelkedett az igény az éven belüli forgóeszköz-finanszírozásra. A vállalkozások a bizonytalan helyzetben elhalasztják a fejlesztéseiket, és a rövid lejáratú, szabad felhasználású konstrukciókat, így a folyószámlahitelt részesítik előnyben. A megnőtt igényre ugyancsak magyarázat, hogy a követeléseik lassú teljesülésével vagy esetleg értékesítési nehézségekkel szembesülő cégek első lépésben folyószámla- és forgóeszközhitelekkel szándékoznak áthidalni a jelenlegi időszakot - magyarázza Kálmán László, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati Főosztályának igazgatója.

Felértékelődik a szaktudás

A bankokra általánosságban igaz, hogy könnyebben adnak hitelt azoknak az ügyfeleknek, amelyek pénzforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, illetve megtakarításokat is elhelyeznek az adott pénzintézetnél. Mint lapunk megtudta, mikro- és kisvállalati körben például OTP Bank prioritásként kezeli a korábban hitelt felvett és esetlegesen fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek helyzetének javítását. Ennek lehetséges módja a prolongáció, valamint a folyószámlahitelek és hitelkártyák esetleges kiváltása egy havi törlesztésű, úgynevezett tartozásrendező konstrukcióval.

Az MKB Bank szakértői úgy vélik, most elsősorban a hazai gazdasági helyzet stabilizálására kell fokuszálni, a bankoknak pedig újra kell pozícionálniuk kiajánlott szolgáltatásaikat, teljes körű termékpalettára törekedve, némileg elmozdulva az eddigi, jellemzően hitelorientált pályáról.

Skonda Mária, a Volksbank Magyarország igazgatóságának tagja, a bank elnökhelyettese szerint a hazai kereskedelmi bankok többsége klasszikus vállalati banki tevékenységet folytatott, és csak kevés pénzintézet összpontosított kifejezetten a kis- és középvállalatokra. Ez az ügyfélkör ugyanis más megközelítést, speciális tudást igényel.

- Az elkövetkező hónapokban azok a bankok kerülhetnek előnyösebb pozícióba, amelyek rendelkeznek az ehhez szükséges humánerőforrással. A kkv-k bankárának lenni tulajdonképpen szinte személyes tanácsadást jelent. Mostanáig a bankok a volumennövekedés érdekében célozták meg ezt a kört, ebben a helyzetben azonban a minőségi ügyfelek megszerzése lesz a cél. Ezt a versenyt pedig az nyeri, aki gyorsabban, rugalmasabban fogja tudni kiszolgálni ügyfeleit.

A válság ösztönözheti a versenyt

A jelenlegi helyzet hat tehát a bankok versenyére is. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs szakembere azonban úgy véli, a hazai bankpiacon eddig nem lehetett jelentős versenyről beszélni, legalábbis a vállalkozások nem érzékelték azt. Az átlagos banki költségek még mindig jelentősen meghaladják a nyugat-európai átlagot, miközben a hazai cégek jövedelemtermelő képessége alacsonyabb. Dirk Wölfer szerint a rugalmasság is elmarad az ott megszokottól. Szerinte attól nem kell félni, hogy a reálgazdaságot is érzékenyen érintő globális válság a vállalatok tömeges csődjével jár, de a bevételi oldalon jelen pillanatban lehetnek gondok. Ezt kell a bankoknak a termékstruktúra kialakításánál figyelembe venniük.

- A cégek nem várnak állami segítséget, csak a folyamatos normál piaci viszonyok biztosítását. Magyarországon idetartozik a bankszektor működése is. Tavaly november végén több cég is arra panaszkodott, hogy az éves hitelkeret megújításakor a bankjuk a korábban megszokottnál nagyobb mértékű fedezetet kért, és az is előfordult, hogy nem hosszabbították meg a szerződést. Ebben az esetben pedig a vállalkozó kénytelen másik bankot választani, és a teljes portfólióját átvinni. Még akkor is, ha az ottani feltételekben is sok a bizonytalan tényező.

Abban a bankárok és más gazdasági szakemberek is egyetértenek, hogy Magyarországon a stabil vállalkozások fontos szereplői a gazdaság működésének, így valószínűsíthető, hogy ebben a szegmensben a bankok közötti verseny az átmenetileg szűkülő ügyfélbázis miatt fokozódik.

A növekvő kockázatok miatt azok a pénzintézetek lehetnek versenyelőnyben, amelyek kifinomult hitelbírálati rendszerrel, kockázatkezeléssel és felkészült értékesítési és ügyintéző munkatársakkal rendelkeznek.

Takarékoskodnak és kivárnak
Tavaly november közepén a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közel 500, túlnyomórészt német, osztrák és brit érdekeltségű magyarországi vállalatot kérdezett meg arról, hogy milyen mértékben érzik a válság hatásait, és hogy milyen intézkedéseket terveznek a negatívumok mérséklése érdekében. Az eredmények szerint minden második cég jelentős árbevétel-csökkenésre számít, ami már a 2008-as eredményekben és a 2009-es tervszámokban is látszik. A legnagyobb mértékben az építő- és feldolgozóipari cégek, valamint az exportorientált vállalatok (a vállalkozás saját adatai szerint a teljes árbevétel legalább 40 százaléka származik kivitelből) érintettségét igazolta a kamara kutatása, amiből az is kiderült, hogy a cégek döntő többsége az üzleti tevékenység pénzügyi stabilitása érdekében elsősorban általános költségcsökkentő intézkedéseket hoz, számos pedig a foglalkoztatottak létszáma vagy a munkaidő csökkentésére kényszerül. – A cégek számára most az lenne a legfontosabb, hogy a még meglévő piacaikra tudjanak szállítani, és a folyó termelés finanszírozása ne akadjon meg – mondta el lapunk kérdésére Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője. A 2008. novemberben megkérdezett vállalatok 60 százaléka azonban akkor a nyárinál rosszabb finanszírozási feltételekről beszélt. Az ingatlanszektor válsága miatt különösen az építőipari cégek érezték a hitelek szűkülését: 87 százalékuk számára romlottak a finanszírozási feltételek, ezen belül egyharmaduk pedig jelentős romlásról számolt be.

Véleményvezér

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény 

A Fidesz állandóan riogat, migránsokkal, háborúval, Sorossal, most meg a gázárral.
Főhet szegény Orbán Viktor feje

Főhet szegény Orbán Viktor feje 

Ez ám a meglepetés, mégiscsak Putyin a háborúpárti.
Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint

Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint 

Újabb botrány, lesz-e felelős?
Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo