A "zöldmunka" gyűjtőfogalom: beletartozik a napkollektorok előállítása éppúgy, mint a környezeti mérnökök, vegyészek tevékenysége, azoké a vállalatoké, amelyek például újrahasznosított anyagokból készült termékeket állítanak elő vagy bármilyen módon a racionálisabb energiafelhasználást szolgálják. Az zöld munkahelyek, vagyis azok az állások, amelyek valamilyen környezeti haszonnal járnak, a válság hatására hirtelen a jelenkor egyik legfontosabb kérdésévé váltak, legalábbis az Amerikai Egyesült Államokban.
Elméletből gyakorlatBár a zöld munkahely fogalma évek óta ismert, mindeddig csupán elméleti szakemberek igyekeztek bebizonyítani, hogy milyen gazdasági és társadalmi haszonnal járhat ennek az iránynak az erősítése. Az amerikai pénzügyi válság hatására kibontakozó nehézségek azonban most a mindennapi politika részévé és az amerikai gazdaságfejlesztési program sarokpontjává avatták a kérdést. Többé nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az épületek modernizálása, a tömegközlekedés újraértelmezése, a szél- és napenergia tömeges hasznosítása, a bioüzemanyagok elterjedése és az intelligens elektromos hálózatok kiépítése milyen kulcsszerepet játszhat a beteg gazdaságok gyógyításában és a fenntartható világgazdaság kiépítésében.
Amerikában a választási kampány keretében négy tanulmány látott napvilágot, amelyek mind azt bizonyítják: a zöld munkahelyek kiemelkedő szerepet játszhatnak a munkahelyteremtésben. Míg eddig csupán a környezet szempontjából tűntek fontosnak ezek az állások, ma úgy látszik, a gazdasági fellendülés követelménye teszi szükségessé, hogy ezen a téren komoly előrelépések történjenek.
Ennek érdekében született meg a 100 milliárd dolláros zöldmegújulás-csomag, amely három elemre oszlik: 50 milliárd dolláros adóhitelkeret áll a magánvállalkozások és ingatlantulajdonosok rendelkezésére innovatív eszközök és megújuló energiával üzemelő rendszerek kiépítésére; 46 milliárd dolláros kormányzati keret különül el a tömegközlekedés bővítésére, az intelligens elektronikus hálózatok kiépítésére és a középületek modernizálására; 4 milliárd dollár pedig szövetségi hitelgaranciákban ölt testet annak érdekében, hogy segítsék a megújuló energiákhoz és az épületek modernizációjához szükséges forrásokhoz való hozzájutást. A program azonban nem csupán a környezeti szempontokból fenntartható állam kiépítésének és az ország biztonságos energiaellátásának alapja, mert a Massachusettsi Egyetem Politikai Gazdasági Kutatóintézete (Political Economy Research Institute) által készített tanulmány szerint a 100 milliárd dolláros csomag hatására két éven belül kétmillió zöldmunkahely születhet az Amerikai Egyesült Államokban.
Fenntartható munkahelyekA jelentés szerint biztosak lehetünk abban, hogy ez a zöldcsomag hatásos lesz a napjainkban a munkanélküliségi ráta növekedését okozó negatív gazdasági folyamatok ellen és az egyre szélesebb körben növekvő gazdasági egyenlőtlenségek megfékezésére is. A javasolt zöldinfrastruktúra-beruházások jelentős hosszú távú előnyöket jelentenek, és azt szolgálják, hogy országszerte kiépüljön a tisztaenergián alapuló gazdaság.
A kutatóintézet tanulmánya szerint az említett területeken a beruházások négyszer annyi munkahelyet teremtenek majd, mint ha hasonló volumenű pénzeket például az olajiparban költenének el, és megháromszorozza azoknak az állásoknak a számát, amelyek óránként több mint 16 dolláros jövedelmet hoznak. A jelentés szerzői úgy vélik, a 100 milliárd dolláros csomag hatására a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 5,7 százalékról 4,4 százalékra csökken, és ellensúlyozza azt a 800 ezer munkahelyet is, amely például az építőiparban megszűnt a pénzügyi válság hatására.
Az új munkahelyek közül néhány természetesen speciális szaktudást igénylő területen jön létre, mint például a napelemüzletág, de a legtöbb pluszálláshely a már eddig is létező tevékenységi körökben keletkezik majd, és lehetővé teszi a meglévő tudás hasznosítását is. A szélenergetikai beruházások például új munkahelyeket teremtenek majd a környezetmérnökök, fémipari munkások, kamionsofőrök és gépkezelők számára. A második generációs bioüzemanyagok terén elért növekedés pedig valószínűleg serkenti a keresletet a vegyészek, a mezőgazdasági szakemberek és a keverőgépeknél dolgozó operátorok iránt.
A zöldgazdasághoz vezető praktikák
"Fel kell ismernünk: a zöld gazdaságot még mindig az üzleti világ olyan félreeső szegletének tekintjük, ahol azok, akiknek az átlagnál több pénzük van, hajlandóak prémiumdíjat fizetni azért, hogy környezetbarát termékhez jussanak. Azt hiszem, itt az ideje, hogy változtassunk ezen a szemléleten, és megtaláljuk a módját annak, hogy a "hétköznapi", sőt a kis jövedelmű emberek számára is elérhetővé váljanak az ökobarát cikkek. Csak akkor lesz egészséges az Amerikai Egyesült Államok, ha annak fő gazdasági tényezőjévé a zöldgazdaság válik." Ezek a mondatok a nemrégiben megjelent The Green Collar Economy (A zöldgalléros gazdaság) című könyv szerzője, Van Jones szájából hangzottak el 2008. december elején, az amerikai GreenBiz rádióban. Az aktivistaként is ismert írónak kulcsszerepe van abban, hogy a kérdés ma a mindennapi amerikai politika egyik legfontosabb pontjává vált.
Van Jones szerint a zöldgazdaság megteremtéséhez vezető nagyon fontos kérdés, hogy amikor az emberek a "zöldmunkahely" kifejezést hallják, ne valami sci-fi tevékenységre gondoljanak. Az író egy azonnal megoldandó feladatot is említett ehhez: szerinte a legfontosabb - és még ezen a télen elkezdhető - az épületek időjárásállóvá tétele és modernizálása annak érdekében, hogy kevesebb energiát szivárogtassunk el. Ugyanis az egyik legjelentősebb dolog, amit megtehetünk a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, ráadásul nincs szükség hozzá költséges új technológiák bevezetésére, viszont számos embernek azonnali munkalehetőséget jelentene, és néhány száz millió dollár elegendő is lenne a huzatos épületek hőszigetelésére.
A lakások energiafogyasztásának optimalizálása jótékonyan hat a pénztárcákra, magával hozza az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenését, munkalehetőségeket teremt, a befektetéssel nő az épületek értéke, és megfelelő mennyiségű épület szigetelése esetén csökken a gazdaság aggregált energiaigénye. Ez utóbbi pedig lefelé nyomja az energiahordozók árát. Vagyis ily módon a legszegényebb emberektől kezdve a bolygó egésze jól jár. Ráadásul azonnal csökken a károsanyag-kibocsátás, hiszen nem kell újabb technológiai áttörésre várni.
- A gazdaságból növekvő mértékben részesedő zöldkarrier lehetőség az amerikai gazdaság számára, hogy újból "munkába álljon", a lakosságot visszatereljük a munkaerőpiacokra, és új vállalkozási lehetőségeket teremtsünk. Szerintem ennek a szemléletnek kell áthatnia a kontinens egészét - hangsúlyozta Van Jones. - Ebben az ügyben a hagyományos izzók lecserélése legalább olyan fontos, mint a jogszabályok megváltoztatása. A közüzemi szolgáltatóknak, a helyi hatóságoknak, a polgármestereknek együttesen kell megtalálniuk azokat a finanszírozási formákat, amelyek a gyakorlatban megvalósíthatóvá teszik az épületek időjárásállóvá tételét célzó projekteket. A kongresszus döntését megelőzően helyi szinten tehát bármikor el lehet kezdeni a munkát.
És hogy mit jelent az "időjárás-állóság"? Az épületek szigetelését, de nem a régi toxikus módon, hanem innovatív zöld anyagok felhasználásával, az elavult nyílászárók, valamint a nem hatékony bojlerek és fűtőtestek cseréjét. Idetartozik még a napkollektorok vagy más megújuló energiát hasznosító eszközök elhelyezése is.
Van Jones elképzelése fontos szerephez jut az Obama vezette amerikai kormányzat gazdasági fellendítési célkitűzései között.
Az egyik leglátványosabb költség- és környezeti megtakarítást talán a mostanra kifejezetten pazarló mértéket öltő üzleti utazások visszaszorítása hozhatja. Ez a kiadás olyan tetemes, hogy a legcsekélyebb visszafogás is azonnal érezteti hatását. Sok tengerentúli vállalat már csak a legindokoltabb esetekben utaztatja repülőn munkatársait, és akkor is inkább a turistaosztályon foglal helyet, legalábbis egy 2008. október 9-én a The Wall Street Journalban megjelent cikk szerint, amely azt is írja, hogy a pénzügyi válság hatására például a Marriott International 28 százalékos profitcsökkenésről számolt be a harmadik negyedévben. A szállodaiparban tapasztalt bevételkiesés is bizonyítja, hogy a bizniszutak száma a válság hatására azonnal apadni kezdett, s nem csupán az Amerikai Egyesült Államokban. Az üzleti utazások a fejlett világ országaiban működő cégek költségvetésében a kiadások egyik legnagyobb szeletét jelentik, közvetlenül a munkaerő-ráfordítások és az IT-költések nyomában. Például Angliában a legnagyobb szervezetek sok száz millió fontot költenek erre évente, és még a kisebb cégek is több tíz- esetleg százezer fontot, ami nem csupán pazarló, de a környezetre nézve is káros.
A Times is a cégutak meredeken eső számáról ír az üzleti utaztatásra szakosodott Business Travel Coalition egy iparági lobbiszervezet által nemrégiben készült felmérésére hivatkozva, amely rámutat: a vállalatok több mint negyede azonnali megszorításokat léptetett életbe ezen a területen az elmúlt hónapokban. Az esetek harmadában ez az utazások teljes befagyasztását jelenti, a vállalkozások ötöde pedig százalékosan határozta meg az üzleti utazásokra fordított kiadások megengedett mértékét.
Egy másik felmérés, amelyet a CFO Europe Research Services magazin végzett közösen az Amadeus utazástechnológiai céggel, arra világít rá, hogy csupán minden tizedik pénzügyi vezető gondolja azt, hogy cége jól kezeli az ilyen jellegű kiadásokat. Szerintük az utazásszervezőknek az azonnali megtakarításokat eredményező "spórolós megoldásokra" kellene összpontosítaniuk. (Ugyanakkor az olcsóbb - például a turistaosztályon való utazás - sok vállalatvezető esetében nem elfogadott gyakorlat, derül ki a Times október végén publikált cikkéből.) A kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a pénzügyi vezetők ambivalens módon ítélik meg a zöld utazást: a megkérdezettek több mint fele egyáltalán nem látja, hogy az utazások ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló környezetbarát megoldások milyen előnyöket jelentenek a cégük számára. Egyes szakértők pedig úgy vélik, a jelenlegi helyzetben valószínűleg háttérbe szorulnak a "zöldülési" erőfeszítések, amelyek az elmúlt két évben egyre inkább beférkőztek a vállalatok mindennapi tevékenységei közé, legalábbis elvi síkon. A Föld állapota helyett ma a cég fenntarthatósága kerül a fókuszba.
A környezet iránt valóban elkötelezett cégek viszont a gazdasági feltételeket és a környezetet együtt szemlélik, például a fenntartható fejlődés érdekében spórolnak az energiafelhasználással, ami egyben költségmegtakarítást is jelent. Az üzleti utazásokat is nyugodtan felválthatná a videokonferencia-szolgáltatás, ez a leginkább környezetbarát "utazási lehetőség", ami már több éve elérhető, mostanáig mégsem váltotta ki a repült kilométereket, holott a többnapos utakhoz képest jelentős pénz- és időmegtakarítást jelent.
Talán meglepő, hogy miközben a termelékenység a vállalatvezetők számára kulcskérdés, az üzleti utazások hatékonyságát a válságot megelőzően nem kérdőjelezték meg. Pedig a cégekre eddig jellemző gyakori utazásokért túl nagy árat kell fizetni, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt. Ennek ellenére a felmérések azt mutatják, a pénzügyi vezetők fejében a videokonferencia egyáltalán nem az utazás alternatívájaként jelenik meg. Még. A kiadási oldalon hozott költségcsökkentő döntések eredményeképpen az elkövetkező időszakban az utazó üzletemberekből jó eséllyel videokonferenciázó üzletemberek lesznek.
