A gazdasági válság kibontakozása előtt jól álltunk az uniós források lehívása terén, a bankok hitelkihelyezési hajlandóságának visszaesése azonban ezt a mutatót is befolyásolhatja. A fejlesztések finanszírozásában kevesebb lenne a fennakadás, ha a hazai kis- és középvállalkozások saját tőkéből meg tudnák oldani a pályázaton pénzt nyert projektek előfinanszírozását, ám ez nem jellemző a szektorra, így a nyertes cégek, ha nem kapnak banki előfinanszírozást, elállhatnak a rendelkezésre álló pénzszerzési lehetőségektől.

Megtorpanó fejlesztések

Kurunczi Mihály, a termálvíz, illetve termálenergia hasznosításában elkötelezett gazdasági társaságok és szakemberek által alapított Magyar Termálenergia Társaság elnöke szerint élő probléma, hogy a banki források beszűkülése miatt megakadt a pályázati pénzek lehívása. Azok a tagok azonban, akiket ez érint, elsősorban nem a projektek elhagyásáról, hanem az indulás eltolásáról gondolkodnak. Mivel azonban a halasztások is a kapacitások átrendeződését és az alvállalkozói szerződések módosulását vonják maguk után, komoly károkat okozhatnak - mondta el az elnök a Piac & Profitnak.

A banki magatartás óvatosabbá válása nehéz helyzetbe hoz olyan pályázatot nyert vállalkozásokat is, amelyek már belefogtak beruházásaikba. Egy lapunknak nyilatkozó vállalkozó például 2008 áprilisában kapta kézhez a határozatot: nyertes pályázat biztosítja a pénzt egy épületberuházáshoz.

Az utófinanszírozás miatt - saját tőke híján - viszont szükség volt banki hitelre a kivitelezéshez. Ha nem is azonnal, de a vállalkozói számlát vezető pénzintézet rendelkezésre bocsátotta a szükséges 12 millió forintot, természetesen rendelkezésre bocsátási díj ellenében. Októberben a második ötmillió lehívását a bank már újabb értékbecslői vizithez kötötte, amelyért a vállalkozónak külön, újfent fizetnie kellett. Közben a kamat 2 százalékkal megemelkedett, évi 250 ezer forintos extraköltséget okozva. A fennmaradó 2 millió forintot a bank jó ideje visszatartja. Így leállt az anyagvásárlás, a kőműveseket pedig elküldték azzal, hogy majd tavasszal folytatódik a munka. A banki alkalmazottak naponta mondják, hogy pár napon belül lesz pénz. De ezt már hetek óta teszik.

A kormányzat a saját eszközeivel próbálja kezelni a problémát. Válságkezelő intézkedéseinek egyike, hogy az európai uniós pályázatoknál januártól visszamenőleg is 40 százalékra emelték az automatikusan kifizetett előleg összegét, és azt az aláírástól számított 15 napon belül átutalják a nyertes vállalkozások számára. A cégektől 50 millió forintig nem kérnek biztosítékot, és a számukra elérhető támogatási arány 50 százalékra emelkedett.

Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint azonban az építőipari vállalatok számára a 40 százalékos előleg nem jelent segítséget. Mint azt az MTI-nek adott interjújában elmondta: a pénz nem jut el hamarabb az építési vállalkozásokhoz, mivel azt a projektet megnyerő fél - például az állam vagy az önkormányzat - kapja, nem pedig a kivitelező építőipari vállalkozás.

A bankok elvárásai

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint további hatósági intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok folytassák a reálszféra finanszírozását. A likviditás egyik pillanatról a másikra „kiszáradt", ezért beavatkozások - jegybanki kamatemelés, hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi intézményektől - váltak szükségessé a gazdaság, a hitelpiacok működőképességének fenntartására. A hazai bankok külföldi tulajdonosai is támogatásra szorultak, s ez még most is így van - mondta el Felcsuti a távirati irodának. Mivel a hitelszűke jórészt nem a hazai kereskedelmi bankok elhatározásán múlik - a belföldi megtakarítások megfogyatkozása miatt az utóbbi években csak külföldi források bevonásával tudták kihelyezéseiket bővíteni -, most a hatóságokon a sor, amit azok fel is ismertek: a jegybank csökkentette a kötelező tartalékrátát, a kormány az uniós források egy részét a reálszféra közvetlen finanszírozására csoportosította át.

Ez azonban a bankszövetség elnöke szerint nem elég, további intézkedésekre volna szükség, bővíteni kellene például a repoképes értékpapírok körét. Most a konkrétumokat kellene minél gyorsabban kidolgozni, meghatározni, hogy mire, hogyan s milyen feltételekkel lehet igénybe venni a rendelkezésre álló garanciát, jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy a likviditási korlátokat hitellel és garanciával lehet lebontani, a kockázatvállalást pedig tőkével lehet segíteni.