Szmogriadó éppen nem volt egy éve azon a januári napon, s csak kevés, nagyon is szűrt fényt kapott a főváros lakossága, amikor ünnepélyesen bejelentették: Újbuda önkormányzata elsőként nyer villamos energiát az épületeire szerelt napelemek rendszerének segítségével, s négy-öt év alatt meg is térül a beruházás. Az elkészült első egység 20 kilowatt névleges teljesítményű, hálózatra kapcsolt, polikristályos rendszer, amely a polgármesteri hivatal tetejének lett az ékessége. E beruházás (hír)értékét szinte megsokszorozta az országban tomboló energiasokk, a nyomasztó földgázfüggőség, az orosz gázcsap elzárása. A három épületből álló önkormányzati „negyed" áramellátásához hozzájáruló, egy éve üzembe helyezett napelemek révén a felére csökkent a helyhatóság villanyszámlája. S egyben megjött az étvágya: az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatán vissza nem térítendő támogatást nyertek, így további önkormányzati épületre telepíthetnek napelemes rendszert, amelynek munkába állítása után évente 54 tonna káros anyaggal kevesebb kerül a levegőbe. A 26 milliós újabb beruházás „csak" 13 milliójába kerül az önkormányzatnak. Hétköznapokon az eddiginél jóval kevesebb áramfogyasztás, hétvégeken pedig az áramtermelés és -eladás - az Elmű hajlandó megvenni a szombati-vasárnapi áramfelesleget - hoz a helyhatóság konyhájára.

Bár az újbudai vállalkozás propagandisztikus értékű, ahhoz kevésnek tűnik, hogy a frontokat áttörje. Hiszen még az egyszerűbb, olcsóbb, meleg vizet előállító kollektorokat sem szereltetik fel saját épületeikre - iskolákra, kórházakra - az önkormányzatok. Sőt, a vállalkozások körében sem volt eddig gyakori az átállás, hiszen valamennyi megújuló energiát előállító eszköz csak a költségeket növeli, s eddig valóban csak a legtehetősebb cégek engedhették meg maguknak a környezettudatos fejlesztéseket.

Szállodai stratégiák

Az üzleti szférában azonban hatottak az idei baljós üzenetek, s legalább gondolkodnak azon, hogy az első lehetséges alkalommal úgy korszerűsítenek, fejlesztenek, hogy ahol lehet, mérsékeljék, lecseréljék a földgázt.

- Az orosz gáz importjának leállása cégünk szállodáit ugyan nem érintette közvetlenül, nem kellett szolgáltatásainkat korlátozni - tudtuk meg a Danubius Hotels Nyrt. műszaki igazgatójától, Csanádi Pétertől -, mégis világossá tette, hogy fel kell készülnünk a korábban biztosnak hitt energiahordozó hosszabb kimaradásának esetére. A Danubius a hőenergiát több mint 90 százalékban földgázból nyeri, a fennmaradó részt pedig távfűtésből.

A hazai gyógy-idegenforgalom sokfelé külön is „gazdálkodik" a föld energiájával, a gyógyvizektől nem csupán az ásványi anyagokat, hanem a hőt is kölcsön lehet venni. A cég műszaki vezetője emlékeztetett rá: a januári csapelzárás utáni napokban ők is akciótervet készítettek, megtervezve, mely szállodai részlegek és milyen ütemezésben állnak le, ha nem kapnak energiát, s megvizsgálták, hogy szállodáik részleges üzemeltetése megvalósítható-e egyáltalán. Megvizsgálták az energetikai „békeidőkből" származó adataikat is, s most is csak azt tudták megállapítani, hogy bármennyire kihasználják a föld hőjét, annyihoz nem jutnak hozzá, amennyivel érdemben kiválthatnák a földgázt. A termálvíz által szállított hőenergia akkor jöhet szóba, ha legalább 60-70 fokos, és megfelelő kapacitással - kellő mennyiségben - áll rendelkezésre. Sajnos, még egy nagy szálloda termálvízfogyasztása sem éri el azt a mennyiséget, amelynél a termálvíz fürdésre alkalmas állapotra történő lehűtéséből komoly megtakarításra tehetnének szert. Az általuk használt termálvíz ráadásul legfeljebb 40-50 fokos.

- Kihasználhatnánk a napenergia, a hőszivattyús földhőhasznosítás lehetőségeit is - „könyvel" tovább Csanádi Péter -, csakhogy a pályázati lehetőségek a nagyvállalatok számára rendkívül korlátozottak, azok nélkül pedig a megtérülési idő rendkívül hosszú.

A műszaki igazgató azonban talál(na) pénzt a büdzsében. Szerinte sajnos alternatív energiának kell tekinteni - és az állam az energiafelhasználókon keresztül támogatja is - a gázmotoros kiserőművek által termelt áramot is. Konkrétan - 2008-as áron - kilowattóránként 1,7 forintot számláztak a Danubiusnak ez okból. Tették ezt azért, hogy ezektől az erőművektől a piacinál magasabb garantált áron vegyenek elektromos energiát az energiaszolgáltatók. Ha ezt a Magyarországon évente 20 milliárd forintot kitevő összeget, de legalább annak egy részét az alternatív energia kiaknázásának támogatására fordítanák, jóval jobb lenne a helyzet.

A technológia csapdája

Vállalata válogatja, melyiknek mennyit ártott a januári korlátozás, melyiknek mennyi pénze van arra, hogy alternatív megoldásokkal váltsa ki a hagyományos energiaszolgáltatásokat. Valahol félúton az energiafogyasztók és a megújulók hasznosításának eszközeit gyártó, beszerelő, azokkal szolgáltató vállalkozások között nem is egy szervezet tevékenykedik, s szerencsére egyiktől - a kamarától, a gyáriparosoktól, a vállalkozók szövetségétől - sem áll távol az, hogy tagjaik között közvetítsenek, szolgáltatásokat szervezzenek, s nem mellékesen a finanszírozás lehetőségeire is figyelemmel legyenek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója a Piac & Profitnak meg is erősítette, hogy valóban van értelme e közvetítői szerepen túl annak is, hogy a „piacon" lévő pályázatokra, lehetőségekre - azok alkalmasabbá tételére - éppen a megújuló energia térnyerése érdekében akcióba lépjen.

A vállalkozásoktól nem lenne idegen az, hogy bevezessék a függőségüket mérséklő műszaki megoldásokat. Sőt, számos cég az energiamizériától függetlenül, „csupán" a természetet óvandó, igyekezett kiváltani a munkájához amúgy nélkülözhetetlen energiaellátás levegőszennyező technológiáit környezetbarátabb megoldásokkal. Az elhivatottság azonban sokszor kevés. A győri székhelyű nagyvállalat, a Graboplast elnök-vezérigazgatója, Jancsó Péter a technológia csapdájából való kitörés lehetőségeit és gátjait igyekezett felvázolni.

- Amikor beleverték az emberekbe, hogy a gáz jobb, olcsóbb, tisztább, azt is elérték, hogy a gáz a technológiáknak is szerves része lett - fogalmaz a cégcsoport első embere. - A Graboplast kétféle módon használ fel gázenergiát. Kazánokkal fűtünk például, de ez azt is jelenti, hogy a parkettagyárunkban az év nagy részében már teljesen kiváltjuk a gázt. A másik gázfelhasználási „ág" azonban nem más, mint egy komoly vegyipari technológia, ahol sajnos nem dönthet úgy a vállalat, hogy áttér például olajra. Abszolút túszai vagyunk egy gázkrízisnek.

Ahol lehet tehát, ott - képletesen szólva - maga zárja el a gázcsapot a Graboplast, a parkettagyárban, ha nem is a végtermékkel, de mégiscsak fával fűtenek már. Ahol pedig a technológia sakk-matt helyzetet produkál, ott csak reménykednek: a magyar gazdaság és persze a lakosság együttesen csökkenti a földgázfelhasználást, s így a fosszilis energiahordozók importja már „belefér" az ország normális szükségletébe.

A napos oldalon

Ahhoz pedig, hogy valóban javulhasson az ország energiamérlege, s élhetőbb, tisztább legyen a környezetünk, egy másik nagyvállalat, a Tesco Global Zrt. amolyan hittérítői tudatossággal fektetett be jókora összegeket energiarendszereinek átalakításába.

- A gázcsapok elzárása nem késztette arra a cégünket, hogy felülvizsgálja, átértékelje energiapolitikáját, ellenkezőleg, a történtek megerősítettek abban, hogy a pár évvel ezelőtt elkezdett fejlesztésekkel, környezetkímélő megoldások bevezetésével nagyon is jó úton haladunk - érvelt Hackl Mónika kommunikációs vezető. - Mégis válságstábot szerveztünk, amikor az országban elrendelték a korlátozásokat. Önkorlátozások sorát vezettük be.

Több mint 30 áruházban azonnal átálltak elektromos fűtésre, miközben a hőfokszabályozón is csavartak egy jókorát, 17 foknál többet sehol sem „gyártottak". Hackl Mónika részletezhette is, még a földgázmizéria előtt sok régebben épült egységüknél kialakították a gáz helyetti áramfűtésre való alkalmi átállás lehetőségét. Mind a melegvíz-előállításra szolgáló kollektorok, mind az áramtermelést megvalósító napelemek megjelentek az áruházak oldalfalán, tetején, módszeresen építik át a házaikat. Céljuk, hogy a lánc 143 áruházának mindegyike rendelkezzék lehetőleg a nap hője hasznosításának eszközeivel, ahol lehet, ott a helyi kis szélerőművek is besegítenek a klasszikus energiahordozók kiváltásába.

- A cég energetikusai és beruházásokkal foglalkozó munkatársai kis csapatot alkotva folyamatosan figyelik mind az európai uniós, mind a magyarországi pályázati lehetőségeket, K+F programokat - érvel a szóvivő. - Számos olyan projektben veszünk részt, melyek során egyetemek, kutatóhelyek energetikai kísérletekhez, új megoldások kipróbálásához találnak terepet nálunk. Mini szélerőművek így kerültek áruházaink tetejére, de beszálltunk pénzzel is geotermikus energiát kutató kutak fúrásába, s most már javában vizsgázik a gyáli frissáru-raktár mellé telepített napkövető napelemes rendszer.

A lista nem ennyi, hanem bőven több. A cég úgy újítja fel régebbi áruházait, hogy beépítteti az összes energiatakarékos újítást, megújulóenergia-hasznosítási eszközt, az újak pedig kötelezően megkapják a kikísérletezett energetikai vívmányokat. De a mégoly tehetős tulajdonosoknak sem mindegy, hogyan alakulnak az üzleti teljesítmények, milyen távon térülnek meg a beruházásai. Magyarul a környezetbarát megoldásokba önként visszaforgatott mind nagyobb profithányaddal valóban a jövőbe, hosszú távra fektet be a vállalat. De még mindig kevés a jele annak, hogy felgyorsulhatna az alternatív energiahordozók térnyerése.