Az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII.) törvény vadonatúj, január 1-jétől hatályos paragrafusa: "Ha az adóhatóság a hatósági eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása."
Társasági adó: tízszázalékos szabályok
A csomag a társasági adóról és az osztalékadóról szóló (1996. évi LXXXI. évi) törvényt csak néhány ponton módosítja. Ezek egyike, hogy a jogszabály definiálja a rendezett munkaügyi kapcsolat szabályait, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy a társaság - 2009. január 1-jétől, de a 2008. adóévi adókötelezettségre is - a 10 százalékos társaságiadó-kulcsot alkalmazhassa. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a cég legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha a székhelye a leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre valljon be tébéjárulékot. Jó tudni, hogy a leghátrányosabb kistérségek és települések köre is változott.
Átalányadózók bizonylatai
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozóknak február 1-jétől meg kell őrizniük a beszerzéseikhez kapcsolódó számláikat az adóbevallás benyújtását követő öt évig. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásaikról szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizniük. Az e kötelezettséget megszegők mulasztási bírsággal sújthatók, amelynek mértéke a beszerzett áru, igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedhet.
Szja: természetbeni juttatások
2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója változatlanul 54 százalék, a tébéjárulék 29 százalék (adóval növelt értékre számolva 44,66 százalék), a munkaadói járulék 3 százalék (adóval növelt értéke 4,62 százalék), a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék (adóval növelt értéke 2,31 százalék). Ezáltal a teljes terhelés 105,59 százalékra nőtt a korábbi 101,66 százalékhoz képest. (Korábban a szakképzési hozzájárulást és a munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek.) Több, a minimálbér összegéhez kötött béren kívüli juttatás (például a csekély értékű ajándékutalvány vagy az iskolakezdést támogató utalvány) adómentes értékhatára megváltozott a minimálbér 69 ezer forintról 71,5 ezer forintra növelésével.
Áfa: ha nincs teljesítés
Az általános forgalmi adóról szóló (2007. évi CXXVII.) törvény rendelkezései szerint - a fiktív számlázás visszaszorítása érdekében - adófizetési kötelezettséget keletkeztet a teljesítés hiánya ellenére történő számlakibocsátás is. A korábbi szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, a szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, illetve szervezet kétséget kizáróan bizonyítsa, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy történt ugyan, de azt más teljesítette. Az új szabály szerint a mentesülés további feltétele, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, a szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett gondoskodjék a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, s erről értesítse a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt vagy szervezetet. (Forrás: Deloitte)
Szja: háztartási kedvezmény
Az eddigi összevont szja adókedvezmény-jogcímek mellett ez évtől a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal - például lakásfelújítással, -korszerűsítéssel, gyermekfelügyelettel, a háztartás-vezetéssel, házi betegápolással, háztartási nagygépek karbantartásával, javításával - összefüggésben is érvényesíthető adókedvezmény. Az összevont kedvezmény egységesen a kedvezményalap 30 százaléka, maximum 100 ezer forint, de ez az összeg is egészében csak 3,4 millió forint éves jövedelemig érvényesíthető.
Készpénzes gondok
Az egyik leginkább érzékelhető változás, hogy a számviteli (2000. évi C.) törvény módosításával 2009. január elsejétől szigorúbb keretek között zajlik a cégek készpénzkezelése. A házipénztár eddig saját céges szabályzatban meghatározható napi záró állományát ezentúl törvény korlátozza: eszerint a havi átlagos mérték nem lehet több, mint az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez az összeg kevesebb, mint 500 ezer forint, akkor a korlát eddig kitolódik.
A törvényi szinten maximalizált záró készpénzállomány a nagy készpénzforgalommal dolgozó kis cégek számára túl kevés, állítja Mike Éva, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója. Például egy étterem vagy színház esetében - ahol a banki záróra után realizálódik a bevétel döntő többsége - megoldást kell találni erre. Ilyen lehet az, ha elszámolási előlegként az arra jogosult magánszemély pénztárzáráskor kiveszi a bent lévő összeget, amelyet azután befizet a bankszámlára. Ezt az állandó adminisztrációt igénylő lépést rögzíteni kell a pénztárkezelési szabályzatban is. A Saldo szakembere szerint érdemes részletesen szabályozni a készpénz útját a cégen belül, hogy egy esetleges APEH-ellenőrzéskor ne legyen gond. Figyelni kell arra is, hogy egy-egy nagyobb összeg - amely megjelenhet például a vállalkozás gazdálkodásához képest magasabb értékű eszközeladás után - ne maradjon sokáig a pénztárban, mert a havi rendszerességgel vezetett kimutatásban napi átlagos értéknek kell szerepelnie.
Az új szabályozás nem ismer kivételeket, pedig vannak jól körülhatárolható vállalkozáscsoportok, amelyek nehezen tudják betartani az új szabályt, ez Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete fővárosi szervezete elnökének az aggálya, aki szerint hiányoznak az ágazati szabályok, s a vállalkozásoknak sincs kérelmezési lehetőségük, melynek során jeleznék, miként tudnak eljárni. Szerinte kérdés az is, hogyan kell értelmezni az úton lévő pénzt, illetve a pénztárak közötti átvezetés lehetőségét.
Egy biztos, január elsejétől a cégeknek nagyon oda kell figyelniük a készpénzkezelésre. Jó tudni azt is, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztás esetén - ezek sorát most már a házipénztári limit be nem tartása is gyarapítja - az adóhatóság ugyan változatlanul 500 ezer forintig bírságolhatja meg a hibázót, ám ha a feltárt hiányosságot a megadott határidőig nem rendezik, akkor az először kirótt büntetés duplája is kiszabható.
Cégautóadó: változó filozófia
Ugyancsak jelentős változás, hogy ez év február 1-jétől a cégautó adózása kikerül a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alól, és átalakul vagyoni típusú adóvá, amit a gépjárműadóról szóló (1991. évi LXXXII.) törvény szabályoz. A törvényhozók véleménye szerint ugyanis a cégek alkalmazottainak autóhasználata nem juttatás, ezért az autót mint tulajdont veszik számításba az adózási kötelezettség megállapításakor. E változásban a "többen fizessenek kevesebbet" elv érvényesül, ami követhető irányba mutat. Cégautóadót - amelynek alanya a tulajdonos, a lízingbe vevő vagy a használó - az fizet, aki költséget számol el gépkocsi után. (Többek között azért, mert egy céges autó nagyságrendekkel több kilométert tesz meg egy évben, mint egy magántulajdonban lévő, így a közutak elhasználódásában is nagyobb szerepe van.) A változás csökkenti a cégek adminisztrációs terheit: februártól nem kell útnyilvántartást vezetni. Viszont az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozó társas vállalkozásnak is meg kell fizetnie a cégautóadót, szemben a költséget el nem számoló egyéni vállalkozó eva-alannyal.
Eddig a cégautóadó egy 4 millió forint értékű kocsi esetében havi 26 ezer, 10 millió forint értékűnél 60 ezer, míg a 15 millió forintnál drágábbak esetében 112 ezer forintot tett ki. Február 1-jétől az 1600 köbcentiméter hengerűrtartalmat vagy az 1200 köbcenti kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorú céges járművek után havonta 7 ezer, a többiek után pedig 15 ezer forint adót kell fizetni, amelyből levonható az önkormányzatoknak megfizetett gépjárműadó. A cégautóadót háromhavonta kell bevallani és megfizetni, a negyedévet követő hónap 20-áig.
A magántulajdonban lévő gépkocsi után is meg kell fizetni az adót, ha annak kapcsán költséget számolnak el, mint ahogyan a gépjárműbérlés is adóköteles, ha annak költségeit elszámolják. A fizetési kötelezettség a költség felmerülésének hónapját követő hónapban esedékes.
Mentesülni lehet a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól, ha a cég kiküldetési rendelvénnyel küldi ki alkalmazottját munkavégzésre, ugyanez áll megbízási jogviszony esetén, és akkor is, ha munkába járásra használják az autót. Utóbbi esetben továbbra is adómentesen adható a munkavállalóknak a kilométerenkénti kilenc forint. Nem kell adót fizetni a megkülönböztető jelzéssel felszerelt, egyház vagy egyházi karitatív szervezet, valamint súlyosan fogyatékos személyeket szállító alapítványok, egyesületek által üzemeltetett kocsik után, s a halottszállító autó is a kivételek közé tartozik. A társadalombiztosító által finanszírozott háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást szolgáló gépkocsik, valamint az elektromos motorral hajtott autók után sem kell adózni. A gépjárművek kereskedelmével üzletszerűen foglalkozó vállalkozásokat sem érinti ez az adónem, ha a gépjárművet továbbértékesítési céllal szerezték be. Lízingszerződés esetében a lízingbeadó nem, csak a lízingbevevő fizeti meg a cégautóadót.
Szja: sok kicsi sokra megy?
A személyi jövedelemadóról szóló (1995. évi CXVII.) törvényben - szemben a társasági adóról szólóval - nagyon sok minden módosult. Az adótábla, vagyis a sávhatárok és az adókulcsok - szemben a várakozásokkal, az állam adóbevételeinek megőrzésére hivatkozással - viszont nem változtak. Úgyhogy Magyarország e téren változatlanul szembemegy az európai és világtrenddel (lásd erről keretes írásunkat).
Az szja-bevallást viszont ezután az adózó mellett elkészítheti a munkaadó vagy az adóhatóság is. Ezt az szja-törvényen kívül az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII.) törvény (Art.) is szabályozza, már a 2008. évi bevallásra nézve is. Munkáltatói adómegállapítás az adóévet követő év január 31-éig kérhető akkor, ha az alkalmazottnak csak munkaviszonyból van jövedelme, ez viszont származhat több, egymást követő munkaadótól is. A munkaadó nem köteles az adómegállapítást elvállalni, viszont tájékoztatást kell adnia az egyszerűsített bevallás lehetőségéről. Ennek az új intézménynek a keretében az adóhatóság készíti el a magánszemély adóbevallását, és az veheti igénybe, akinek csak a munkaadójától, valamint ingóság vagy ingatlan eladásából származott jövedelme. A kérést február 15-éig kell bejelenteni az adóhatóságnak, amely a rendelkezésére álló adatok alapján készíti el a bevallást. Erről április 30-áig értesíti az adózót, akinek, ha nem ért egyet a benne foglaltakkal, a visszaküldés előtt lehetősége van az adatok javítására.
Január elsejével megszűnt az egyes béren kívüli juttatások adómentességére vonatkozó együttes 400 ezer forintos korlát, csak az egyedi korlátok maradnak érvényben, de a törvény azokra is korlátot állít, amelyekre eddig nem. Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége maximum a minimálbér két és félszerese, a művelődési intézményi szolgáltatás pedig csak a minimálbér értékével megegyező lehet. Ugyanakkor február 1-jével kikerül a természetbeni juttatások köréből az úthasználatra jogosító bérlet és jegy.
Bekerült a törvénybe a kiküldetési rendelvény (amely tartalmazza többek között a magánszemély nevét, adószámát, a használt autó gyártmányát típusát, rendszámát, a hivatalos utazás célját, időtartamát, útvonalát és a futásteljesítményt): az ennek alapján a kifizető által - a kocsi és az élelmezés után külön-külön - elszámolt költségtérítés nem minősül jövedelemnek.
Megváltoztak az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékára vonatkozó nyilvántartási szabályok: csak tájékoztató adatként kell szerepeltetni az adóbevallásban - és saját nyilvántartásban - a fejlesztési tartalék címén levont összeget, ugyanígy a 10 százalékos adókulcs révén megtakarított adót, és nem kell bankszámlán lekötni.
Jelentős változás, hogy január 1-jével megszűnt mind a magánszemélyek, mind az egyéni vállalkozók osztalékjövedelmének kétkulcsos adóztatása, az osztalékot, osztalékelőleget egységesen 25 százalékos adó terheli. Ezt a mértéket kell alkalmazni már a korábbi évekre megállapított, de 2009-es kifizetésű összegekre is. A tőzsdei értékpapírok utáni osztalék adója változatlanul 10 százalék.
Nem kell bevallani az ingó vagyontárgy(ak) átruházásából származó jövedelmet, ha az összesen nem több 200 ezer forintnál.
Illeték: plusz és mínusz
Az illetékekről szóló (1990. évi XCIII.) törvény egyik figyelemre méltó módosítása a feltűnő értékaránytalanságra hivatkozó passzus. A jogszabály - a módosító csomag kihirdetést követő 45. napon történő, azaz január 24-i hatályba helyezéssel - úgy rendelkezik, hogy ha az ingatlan eladásakor az ellenszolgáltatás értéke - a vételár - nem éri el a forgalmi érték felét, akkor az ellenszolgáltatás és a forgalmi érték felének különbözete után ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket, a forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre pedig - ez a forgalmi érték fele és a vételár összege - a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerinti illetékmértéket kell alkalmazni. Ha a vételár az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás miatt kevesebb, akkor az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az átvállalt tartozás összegét.
Ugyancsak január 24-étől él az a szabály, amely szerint az az ingatlanforgalmazást vagy ingatlanok pénzügyi lízingbe adását vagy ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó élhet a kedvezményes - az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2 százalékát jelentő - illetékkel, amelynek előző adóévi nettó árbevételének legalább a fele ebből a tevékenységből származott, és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.
Az örökösödési illetékre vonatkozó szabály, hogy - a módosító törvénycsomag kihirdetésének napjától, vagyis 2008. december 10-étől - 20 millió forintig illetékmentes az örökség az örökhagyó közvetlen hozzátartozói - a gyermek, a házastárs, a szülő, a háztartásában nevelt szülő nélküli unoka - esetében. A teljes vagyonból előbb a lakás élvez illetékmentességet, s ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy után sem kell illetéket fizetni. Ezt a szabályt az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Ezen fölül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése is mentes az örökösödési illeték alól.
Ugyanakkor a világban még mindig az EU polgárai fizetik a legmagasabb adókat, az átlagosan mérték 36,4 százalék (az uniót az ázsiai és a csendes-óceáni, valamint a latin-amerikai térség követi a 34,6, illetve 26,9 százalékos átlaggal). A legmagasabb adót Dánia polgárai fizetik, ahol az elmúlt hat évben a legfelső adókulcs 59 százalék volt, a második helyen lévő Svédországban 55 százalék - 2007-ben mérsékelték 2 százalékponttal -, Hollandiában pedig 52. A legalacsonyabb adókulcsokat az EU-ban Bulgária tudta felmutatni a korábbi 24 százalék helyett bevezetett 10 százalékos átalányszintjével. (Az ázsiai és csendes-óceáni térségben Hongkongban, Latin-Amerikában pedig Paraguayban fizetik a legalacsonyabb adókat, 16, illetve 10 százalékot.) A nagy nyugat-európai gazdaságok közül Franciaországban volt a legjelentősebb adócsökkentés: 48,1 százalékról 40 százalékra. Németországban 2003 és 2008 között 48,5 százalékról 45 százalékra csökkentették az adó mértékét, miután 2005-ben és 2006-ban rövid időre 42 százalékos határt szabtak ki.
Mivel sok országban az adóbevételek részaránya a nemzeti vagyonon belül nem változott, vagy nőtt az elmúlt öt évben, Mike Glover, a KPMG adóosztályának vezetője szerint az szja- és a társaságiadó-kulcsok csökkentése felveti azt a kérdést, hogyan fogják növelni a kormányok a forrásaikat. A szakértő szerint lehet, hogy a válasz a közvetett adózás növelésében rejlik: az áfán, az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó adókon, a vámokon és az egyes szolgáltatási díjakon keresztül.
