Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület energiahatékonysági programfelelőse, Ledzényi András környezetmérnök rendre találkozik az energia drágulására panaszkodó, a megújulókat ingyen energiának vélelmező emberekkel, akik annyit kérnek: mondják meg, hogyan kell a napkollektort felrakni, a többit megoldják ők maguk, elvégre tudnak hegeszteni, szerelni. A választ nem szokták szeretni, mert az egyesületnél előbb előadást tartanak nekik az épületenergetikáról, a szigetelésekről, az energiahatékonyságról és a megújuló energiák jellemzőiről.

A pénz mellé tudás is kell

Az egyesület ökotechnikai bemutatóházában napkollektorokat, szélkereket, eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítót, napkohót, szigetelőrendszereket ismerhetnek meg az érdeklődők, akik a tanfolyamszerű előadásokon rádöbbennek: kevés a boldogsághoz az anyagi befektetés, szellemi muníció is kell a megvalósításhoz.

- Arra szerveződtünk, hogy információkat közvetítsünk a fogyasztók és az energia racionális felhasználását elősegíteni tudó eszközök, eljárások gyártói, szolgáltatói között - szögezi le Ledzényi András. - Mind többen akarnak maguk gondoskodni környezetük, lakásuk energiaellátásáról. Két évvel ezelőtt indítottunk el egy programot az ELTE tájföldrajzi tanszékének támogatásával azért, hogy felmérjük a megye megújulóenergia-potenciálját. A kapott értékek alapján segíthetünk a lakóknak, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, hogy le tudjanak válni a hagyományos energiarendszerekről, s megismerjék, hol, milyen lehetőségekkel kecsegtet például a geotermális, a víz-, a szélenergia.

Havi 25-30 érdeklődő ül be a kurzusokra, ahol a „szakmafüggetlen" felkészítés után a más és más „prekoncepcióval" érkezők nem lesznek túlzottan elkötelezettek egy-egy termék iránt aszerint, hogy éppen milyen eszközre szakosodott vállalkozásokkal találkoztak.

- Abban segítünk, hogy jobb döntéseket hozzanak az emberek, végiggondolják, mit képesek megvalósítani. Legalább ennyire fontos, hogy a vállalkozásokat, amelyek akár évtizedes „megújulós" gyakorlattal is rendelkeznek, megtalálhatókká tegyük azzal is, hogy a referenciákat - most már az internet segítségével is - közkinccsé tesszük.

De vajon a kisváros tükörképe-e annak, ami az országban történik, s valóban mind nagyobb arányban helyettesíteni tudja a lakosság a fosszilis energiát?

- Jó lenne, ha valóban beindult volna a „megújulók" piaca - fejti ki az Energia Klub igazgatója, Ámon Ada. - De ettől még igen messze vagyunk, hiszen elegendő arra gondolni, hogy nálunk nem látni olyan kisvárosokat, mint Németországban, ahol a háztetőket szinte befedik a napkollektorok...

Problémafeltárás

Ma már elég sok cég gyárt, értékesít napkollektort, más megújuló energiát hasznosító eszközt Magyarországon is, a kérdés az, hogy a vásárlók valóban rendelkeznek-e annyi információval, hogy tudjanak a valós igényeiknek megfelelő, minőségi termékeket venni. Az igazgató arra is emlékeztet, hogy még mindig inkább a presztízsvásárlások a jellemzők. Az ál-környezettudatosságot mutatja például, hogy bár van a háztetőn több, jól láthatóan elhelyezett kollektor, de úgy szerelik be és fel, hogy közben nem váltanak ki velük hagyományos energiahordozókat.

- Az Energia Klub egy ideje „feltáró" programokat szervez, s kikéri e piac szereplőinek véleményét, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégek, szakemberek pedig részletezik a technológiák terjedését hátráltató tényezőket - fejti ki Ámon Ada. - A megújuló energiaforrás tekintetében stratégia hiányában szenved a hazai energiapolitika. Hol a biomasszahívők, hol a geotermia pártfogói tudják érvényesíteni akaratukat, de nem alkotnak rendszerszerű, ésszerű programokat, s nem törekszenek flexibilitásra sem, hogy a helyi adottságokhoz igazodó, hatékony energetikai megoldásokra lehessen koncentrálni az erőforrásokat.

A „megújulókra" vonatkozó szabályok - például áramátvételi árak - megalkotásánál sincsenek olyan hatástanulmányok, amelyek rámutatnának, hogy a döntés nyomán milyen technológiák s milyen beruházói körök jönnek be az országba, és mindez hogyan hat az aktuális beruházási kedvre. A koncepció-, illetve a stratégiahiány oda is vezethet, hogy nem a legkorszerűbb s főleg nem a legalkalmasabb technológiák jelennek meg az alternatív energiahordozók piacán.

A meglévő támogatási rendszerek túlságosan bonyolultak, s még az Európai Unió adminisztrációs követelményein is túltesznek. Az igazgató erre vezeti vissza, hogy az elmúlt időszakban mindössze 1,5 százaléknyi uniós pályázati pénzt sikerült lehívni abból az összegből, amelyet Brüsszel a hazai energiapolitikai célokra, fejlesztésekre a rendelkezésünkre bocsátott.

A Magyar Pellet Egyesület klasztere 23,6 millió forint értékű támogatási szerződést írhatott alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. A projekt a szilárd biomasszára épülő környezetipar, azon belül is a pelletágazat fejlesztését kívánja segíteni. (A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga vagy belekevert kötőanyag tart össze.) A klasztertagok elvárása az új ágazat magyarországi népszerűsítése, az ágazaton belüli és nemzetközi kapcsolatok erősítése, a hazai gyártású pellet ismertségének megteremtése. A klasztert 22 tag alkotja, ezek zömében nyugat-dunántúli cégek.