Társadalom
A Nemzeti Fejlesztési Terv K+F és innovációs pályázatai
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2004. január 15-én meghirdetett Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja a termelőszféra támogatása, a vállalkozások versenyképességének javítása. A program „Kutatás-fejlesztés, innováció” prioritása 2004-2006. között előreláthatóan 98,7 millió euró közösségi támogatással, valamint az ehhez társuló hazai társfinanszírozással gazdálkodhat. A pályázatokból elnyerhető támogatás összege 2004-ben 15 milliárd forint.
Termőföldtől az asztalig
Kézikönyvvel és közel egymilliárd forinttal segíti a gazdasági tárca az EU-csatlakozással az élelmiszer-kereskedőkre is kiterjesztett higiénés előírásoknak való megfelelést.
Miért csak Nyugatra nézünk?
A Kárpát-medencéből is csak nyugatra néznek, északra véletlenül sem. Erre a megfigyelésére alapozta üzletpolitikáját a Budapesten élő lengyel vállalkozó. Olyannyira nyugatra nézünk, hogy szinte észre sem vesszük: a velünk együtt uniós taggá váló országok miénktől eltérő gazdaság- és adópolitikájából milyen versenyelőnyök és sajnos, mennyire komoly versenyhátrányok származhatnak.
SAKK-lépés: új tanfolyamok az EU-s pályázatok érdekében
Ezernyien vettek már részt az uniós pályázatokon való sikeres szereplést segítő tanfolyamokon, kurzusokon. A Tempus Közalapítvány, pontosabban a Strukturális és Kohéziós Alapoz Képzőközpontja egyebek között olyan hozadékról is számot adhatott, hogy a kormányzati ágazati intézmények tanfolyamokat végzett munkatársai – EU-s ügyekben – ma már végre egy nyelven beszélnek.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázat január 20-tól
A Parlament által 2003. novemberében jóváhagyott a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozásáról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy 2004-ben újra meghirdetésre kerüljön a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) pályázata. A kétfordulósra tervezett pályázatot a 2004. január 1-jével megalakut Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodával együttműködve hirdeti meg.
A globális felmelegedés veszélyezteti a síközpontokat
Több száz síelőhely fogja beszűntetni működését évtizedeken belül a globális felmelegedés következtében, áll az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a közelmúltban megjelent tanulmányában. Néhány országban, például Ausztriában a hóvonal mintegy 300 méterrel is fentebb mozdulhat a következő 30-50 évben, egyes üdülőhelyeket teljesen megfosztva sípályáitól. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re Ausztria kilenc síközpontja közül már egy sem lesz életképes.

Bagdadból az első GSM-hálózat indításáról, Husszein elfogásának fogadtatásáról
Decembertől Irakban is beindul a mobilkommunikáció. Erről Norbert Príhoda, az Orascom Telecom Bagdadban tartózkodó marketingigazgatója adott interjút, akit természetesen a volt diktátor elfogása utáni helyi hangulatról is kérdeztünk.
Életbe lépett az EU spamellenes direktívája
Az EU december 11-én, csütörtökön életbe lépő adatkezelési elektronikus kommunikációs (Privacy and Electronic Communications) direktívája a spam (kéretlen levelek) áradatának úgy kíván gátat szabni, hogy szabályozza a direkt marketing anyagok e-mail és SMS üzeneteken keresztül történő terjesztését.
Merlin Színház: Beugró Európába
A Merlin Nemzetközi Színház „beugró” címmel 2004. január-májusa között négyhónapos rendezvénysorozatot szervez, amelynek keretében a színház lehetőséget kíván nyújtani az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok bemutatására, illetve bemutatkozására a különböző művészeti ágak bevonásával.
IVSZ szakértő a Sulinet Expressz tanácsában
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a jelenleginél is aktívabban kíván bekapcsolódni a jövő évben induló Sulinet Expressz (SE) program második fázisába, a fogyasztók és a tagságát képező informatikai piaci szereplők érdekeinek megfelelően.
Tudáskampány rövidfilmekkel
Újabb társadalmi célú reklámkampány hívja fel a figyelmet arra, hogy össztársadalmi üggyé kell válnia a tudás és a tanulás megbecsülésének az Európai Unióba tartó Magyarországon. A Talentis Közhasznú Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából december 12-ig 20 rövidfilmet, összesen ötvenszer sugároz a Magyar Televízió.
Partnerség az Információs Társadalomért
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Távközlési Kerekasztal alulírott tagjai a 2003. december 4-én tartott ülésükön kijelentették…
Az erős tekintélytisztelet magyar sajátosság
Politikusok, nagyvállalati vezetők és újságírók közös problémája, hogy kevesen bíznak bennük. Az európai polgárok többsége nagyobb bizalmat érez a papság, ügyvédek, de különösen az orvosok iránt. A magyarok azonban kiemelkednek az ügyvédek és a nagyvállalati vezetők kedvező megítélésével, állapította meg többek között a GfK Piackutató Intézet közvéleménykutatása.
Vállalkozásfejlesztési dokumentációs tár nyílt
December 4-én ünnepélyes keretek között nyílt meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Dokumentációs Tára, amely a kis- és középvállalkozói szektorral foglalkozó kutatások bázisa és ösztönzője kíván lenni.
IHM pályázat több ezer közösségi intrenet-pontra
A Kormány által novemberben elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) egyik kiemelt területe az internethasználat hazai elterjedésének elősegítése. Ennek kertében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 2003. november 6-án pályázatot írt ki közintézmények és velük együtt működő civil szervezetek számára közösségi internet-hozzáférési pontok létesítésére.
A Visegrádi Négyek ötre bővülhetnek
A Mol és a Slovnaft jogvita elsimítását szorgalmazta a külgazdaságért felelős magyar külügyi helyettes államtitkár szlovák kollégájával tárgyalva. Északi szomszédainkkal közösen igyekszünk turisztikai programajánlatokat tenni távol-keleti utazóknak a forgalom remélt javulása érdekében.
Túl sok és unalmas
…vélekednek a mindennapi reklámokról az európai polgárok. Leginkább a spanyoloknak terhes a sok hirdetés, legkevésbé pedig a briteket zavarja. A legnagyobb kétellyel az olaszok, csehek és szlovákok fogadják az áruk és szolgáltatások dicséretét - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet 21 országban végzett kutatása.
Befagyott karácsony
Változott az európai vásárlók optimizmusa és jövőbe vetett hite, ezért várhatóan kevesebb pénzt költenek 2003 karácsonyán – tette közzé rendszeres éves felmérésérének eredményét a Deloitte & Touche.
Merre tovább az Információs Társadalom felé az Európai Unióban?
Az Európa Tanács azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy az EU “2010-re a világ legdinamikusabb, tudás-alapú társadalmává váljék.” Magyarország 2004. májusában ehhez a közösségi célhoz is csatlakozik!
Hiba volt az önálló informatika tantárgy gyengítése?
Hogyan érdemes tanítani az informatikát? Szükség van-e külön ilyen tantárgyra? Mind a nemzetközi, mind a hazai példák azt mutatják, hogy igen, sőt nemcsak a diákok, hanem oktatóik számára is.
Strasbourgi nőlobby Budapesten
Előfordulhat, a cégeknek nő az önköltségük, csökken a versenyképességük amiatt, hogy adott esetben drágább számukra hölgyeket alkalmazni, mert túlmunkára, éjszakai műszakra többlet munkaerőt kell felvenniük, vagy az ugyanannyiba kerülő munkahelyi szakmai képzés a hölgyeknél – a szülés, gyermekgondozás miatt – lassabban térül meg. Az Európai Parlament képviselője, Joyce Hamilton szerint az új EU-s direktíva foglalkozik egyelőre a pozitív diszkrimináció eszközével kíván élni.
Megfelel-e a várakozásoknak az elektronikus hírközlési törvény tervezete?
A hatályos hírközlési törvény utódjáról, az elektronikus hírközlési törvényről tárgyal a parlament, amely elődjénél szélesebb körű és szigorúbb szabályozást valósít majd meg, immár EU-konform módon. És van még egy újdonsága: a középpontjában a fogyasztók állnak. A viták azonban lapzártánkig nem zárultak le, így a törvény valós hatásában még csak reménykedni lehet.
A Talentis Program a World Science Fórumon
A Közép-Európa első Szilícium-völgyének megvalósításán dolgozó Talentis Program a maga eszközeivel támogatja hogy mihamarabb hasznosuljanak a Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián megtartott első tudományos világfórum eredményei.
A Budapest Klubról
A Budapest Klubot 1993-ban, a rendszerváltás után alapította László Ervin filozófus, és azóta a világ számos vezető művésze, tudósa, politikusa és szellemi vezetője csatlakozott hozzá.
Postán küldött gázálarc: Nagy Testvér Díj harmadjára
Harmadjára is kiosztásra került Magyarországon a személyi szabadságjogok megsértőinek járó, a Privacy International nemzetközi szervezet által alapított Nagy Testvér Díj. Idén a Budapesti Rendőr-Főkapitányság, a Szabó Kerttechnika és Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára részesült a negatív elismerésben.
EU-bizottsági kifogások
Azok az élelmiszerfeldolgozó üzemek, amelyek nem felelnek meg az uniós normáknak, versenyképtelenek lesznek, és előbb-utóbb tönkremennek. De ez nem az uniós normák hibája, vagy bárki másé! A követelmények alól kibúvók elsősorban saját magunknak tehetnek majd a szemrehányást!
Ellenzett mesterséges színek és ízek
Az élelmiszerek génkezelésének fogalmát ugyanúgy a felnőttek kétharmada ismeri, mint négy évvel ezelőtt, viszont kevésbé fontos a környezetbarát csomagolás, és a biotermékek térhódítása is várat még magára – állapította meg a hazai étkezési szokások felmérése során a GfK.
Horogra akadt a legnagyobb orosz olajos hal
A letartóztatás üzenetéért – látványos propagandafogásáért – vagy egyszerűen „csak” a komoly adócsalásért vezették el bilincsbe verve Mihail Hodorkovszkijt, Oroszország leggazdagabb emberét olajvállalata éléről pár hónappal az elnökválasztás előtt? Az évi 100 millió hordó fekete aranyat értékesítő cégóriás, a Jukosz-Szibnyefty részvényeinek több mint a felét ugyancsak zárolták Moszkvában: vajon csak a helyi tőzsdebefektetőket sújtja ez a lépés? Ugyanúgy nem tudni ma még, mint azt, hogy folytatódhat-e az amerikai reménybeli Jukosz-vásárlókkal a tárgyalás, s kik által?
„Zöld Béka” díj a legjobb környezeti jelentésekért
A Deloitte & Touche környezetvédelmi pályázatán az első helyezést a DENSO Gyártó Magyarország Kft. és a Budapesti Erőmű Rt. nyerte közösen, akiket a második helyen a Matáv Rt. követ. A nemzetközi tanácsadó cég ez évvel másodjára kiosztásra kerülő „Zöld Béka” díját környezeti vagy fenntarthatósági jelentést készítő közép-kelet európai vállalatok számára alapította 2001-ben.
Osztrák jópont magyaroknak
Svájcot követi Magyarország az osztrákok szimpátia rangsorában. Az előkelő helyre felküzdöttük magunkat, pár éve még rosszabb pozíciót kaptunk nyugati szomszédainktól. Az uniós tagságunkat ugyancsak kívánatosnak tartja megkérdezett osztrákok többsége.
Hogyan alakul a fogyasztási cikkek árazása az újonnan csatlakozó országokban és az Európai Unióban?
Milyen következményekkel jár az uniós csatlakozás a fogyasztási javakat gyártó vállalatok számára? Az EU csatlakozás megváltoztat majd néhány szabályt. Sok vállalatnak újra kell gondolnia jelenlegi stratégiáját és akcióit - derül ki a BCG munkatapasztalatain alapuló elemzésből.
Csökkenő adóterhek a csatlakozó országokban - Magyarország lehet a legvonzóbb
Az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai államok további adócsökkentésekkel kívánják erősíteni verseny- és tőkevonzó képességüket – derül ki a KPMG felméréséből. A vizsgált nyolc államban a társasági adó jóval alacsonyabb az uniós és OECD-átlagnál, míg az áfa jelenleg a 18-25%-os sávban mozog. Legnagyobb változatosság a személyijövedelem-adózásban tapasztalható – néhány államban progresszív szja-rendszer működik, másoknál egyetlen adószint létezik.
Már robog a Sulinet Expressz
A minden eddiginél nagyobb privát számítógépesítési program sok ellenzőre talált. Kritizálták a nyerteseket, a gépválasztékot, a jogosultak körét, az árakat. Az eladási statisztikák azonban meredeken fölfelé törnek. Ennek ellenére nem árt vigyázni, mert a kedvezmény ördöge a részletekben búvik meg.
Egyszerű és olcsó lesz az uniós védjegyoltalom
Üzleti, piaci haszna lehet a cégeknek abból, hogy az Európai Unió teljes piacán érvényesítik termékeik védjegyeinek oltalmát. Egy budapesti nemzetközi tanácskozáson a közösségi design oltalmi rendszere működésének értékelésére is vállalkoztak a szakértők.
Pályázati „útiterv” nélkül nincs EU-s pénz
Az angol nyelvtudással semmire nem jutnak az európai uniós pályázatok benyújtói, ha nem ismerik az EU nyelvi trükkjeit. De ennél is fontosabb, hogy kész területfejlesztési akciótervek, projektek, pénzügyi koncepciók nélkül meg se próbáljanak elindulni a brüsszeli támogatásokért. A főváros két budai kerülete szervezte, gyér hallgatóságú konferencián az Unió Pályázati és Tanácsadó Kft. arra igyekezett rávenni a helyhatóságok képviselőit, hogy merőben új mentalitással és nagyon sok háttérinformációval rendelkezve készítsenek olyan fejlesztési terveket, amilyeneket tárgyalási alapnak tekintenek Brüsszelben.
3 500 desktop és 600 notebook közintézményeknek
Magyar közintézmények összesen több mint 4000 Fujitsu Siemens számítógépet rendeltek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett IHM-ITP 1-5 pályázati program keretén belül.
Prága már az államháztartási reform végrehajtásánál tart
A cseh gazdaságpolitika prioritást ad a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításának, a piaci mechanizmusok érvényesítésének, a munkanélküliség csökkentésének, valamint az EU teljes jogú tagságra való felkészülésnek De mindenekelőtt az államháztartási reform területén kívánnak egyről a kettőre jutni. Vaclav Klaus Budapesten arról is tárgyalt, hogy alkalmasint együtt lép fel a két ország harmadik piacokon.
Természetkárosító közlekedési fejlesztések?
Tiltakozását fejezték ki az Európai Közlekedési Hálózat projektjeinek fejlesztése ellen a WWF és a Birdlife International szervezetek, mondván, hogy a tervek kivitelezése számos természetvédelmi szempontból értékes élőhelyet veszélyeztetne.
Munkaerőköltség az Európai Unióban és Magyarországon
A munkaerővel kapcsolatos ráfordítások térbeli és időbeli alakulásának mérése kulcskérdés a modern vállalati menedzsment számára, és része az uniós szinten harmonizált munkaerő-piaci információs rendszernek.
Tartalomszolgáltatók a tartalmak szabályozása mellett
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) október 1-én a Független Médiaközpontban vitasorozat-indító beszélgetést tartott az internettel kapcsolatos jogviszonyok szabályozásával kapcsolatos kérdésekről az informatikai és kulturálistárcák képviselői és médiajogászok részvételével. A mostantól rendszeres időközönként megrendezésre kerülő műhelybeszélgetés-sorozat nyitóeseménye a kiskorúak védelmének kérdéseivel foglalkozott.
Az Európai Unió külkereskedelme
Az Európai Unió (EU) a közösség és a tagországok külkereskedelmi áruforgalmát két megközelítésben vizsgálja. Az egyik esetben minden ország összes forgalmát, tehát az uniós országokkal és az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalmat együttesen veszi figyelembe, a másik megközelítésben az unión belüli (intra-EU) forgalmat nem tekinti külkereskedelemnek, csak a külső partnerekkel lebonyolódó (extra-EU) árucserét veszi tekintetbe.
Az Elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezete
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül - miután a kormány szeptember 30-án elfogadta a tervezetet - az új elektronikus hírközlési törvény. Az új szabályozás lényege: valódi verseny és a fogyasztó érdekeinek a korábbinál erőteljesebb védelme.
A távmunka önkéntes, de egyre népszerűbb
Globalizálódó világunkban a munkavégzés is globálissá válik, és megjelennek a tudásukat a világ bármely részén eladni képes munkavállalók. A munka a termelés legrugalmatlanabb tényezőjéből a legrugalmasabbá vált. Hazánkban csupán körülbelül egyszázalékos a távmunkások aránya. Még.
Az üvegzseb lovagjai
Hazai pályán egyedülálló, és nemsokára „majdnem kötelező” szakértői képzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) – avagy az EU és a magyar tenderezés szakmai találkozója az új közbeszerzési törvény égisze alatt.
Az EU iparának néhány vonása
Az 1980-as évek elején az Európai Unió ipari termelése nem egészen egyharmada volt az Unió nemzetgazdasági termelésének. Ez az arány a következő években kismértékben ugyan, de egyenletesen csökkent, az 1990-es évek közepére alig haladta meg a közösség bruttó hozzáadott értékének 25%-át. 2002-ben az ipar teljesítménye 21,5%-kal járult hozzá az Európai Unió hozzáadott értékéhez. A négy legnagyobb ipari tagállam együtt 71,9%-kal részesedett az Unió ipari termeléséből (népességéből 68,1%-kal). Németország termelése 26,1%-os részesedésével messze meghaladja Nagy-Britannia (16,7%), Franciaország (14,7%) és Olaszország (14,4%) arányát.