Társadalom
Szakértői csoportot hoztak létre a V4-ek
A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) területfejlesztéssel foglalkozó miniszterei létrehoztak pénteken Röjtökmuzsajon egy szakértői csoportot. A testület célja, hogy az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a lehető legtöbb pénzt tudják lehívni a résztvevők. Nem kis összegről lehet szó, hiszen hazánk 2007. és 2013. között 24,6 milliárd eurót kapna kohéziós célokra.
Munkaerő-piaci korlátozások kölcsönösségi alapon
A kabinet szerdán döntött az európai uniós tagállamokkal szembeni munkaerő-piaci korlátozásokról. A csatlakozók egymással szemben teljesen megnyitják piacaikat, azonban itt is van mód védőintézkedések bevezetésére. A bevezetendő rendelkezések alkalmazása rugalmas: amennyiben egy ország könnyít a piaci szabályozásán, úgy vele szemben Magyarország is lazít a szabályokon.
Sokkal egészségesebbek az EU polgárai
A magyar nők 26 százaléka, a férfiak 40 százaléka dohányzik, alkoholt egészségkárosító mértékben előbbiek közel 3, utóbbiak 18 százaléka fogyaszt – áll a lakosság 2003-as egészségügyi állapotát feltáró vizsgálat alapján készített gyorsjelentésben. A halálozási mutatókban alig változott a helyzet, miközben az Unióban jelentős javulás következett be.
Off-shore és outsourcing: az országból is elkerül a feladat
A tevékenységkihelyezés nem új keletű fogalom, ám a tartalma mára változott. Jelentősen módosult a kihelyezett feladatok köre, és más hatással van a vállalat életére maga az outsourcing is, amely – szoros összefüggésben a globális világ teremtette kihívásokkal – a modern vállalatirányítás egyik kulcseszköze lett, Magyarország számára pedig az újkori tőkevonzás komoly lehetőségét kínálja.
Lemaradóban Európa gazdasága
Úgy tűnik minden közösségi erőfeszítés ellenére egyre rosszabb helyzetbe kerül Európa gazdasága. A fő gond két meghatározó ország, Németország és Franciaország gyengélkedése. Utóbbiban a kormányzat minden élénkítő kísérlete ellenére, még a módosított elvárásokhoz képest is nagyobb a munkanélküliségi ráta. Németországban pedig befektetők váltak egyre pesszimistábbá – adta hírül az International Herald Tribune.
Kétoldalú foglalkoztatáspolitikai megállapodások várhatók az EU-ban is
Meghaladja az 50 ezret a nálunk dolgozó külföldi állampolgár. Tény, közülük 29 ezer romániai illetőségűek, de 2200-an a jelenlegi EU-országokból kértek és kaptak munkavállalási engedélyt hazánkban. Az utóbbiak csoportjában 540-en németek, 220-an osztrákok, 390-en franciák. A velünk együtt csatlakozók egymás között eredendően semmilyen korlátozást nem érvényesítenek.
A nemzetközi fuvarpiac liberalizálását jelenti a csatlakozás
Magyarország olyan közlekedési piachoz csatlakozik május elsején, ahol a fuvarozóknak jobb feltételek között működő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező versenytársakkal kell megbirkózniuk. A hazai vállalkozóknak tehát joggal vannak aggályaik. Persze aggódnak az Európai Unió fuvarosai is: nekik azzal kell megküzdeniük, hogy a belépő országokból jövők náluk jóval alacsonyabb áron kínálják szolgáltatásaikat.
Élősködő új tagállamok?
Alig tizenkét nappal hazánk és még kilenc közép- és kelet-európai ország uniós csatlakozása előtt egyre több olyan goromba kijelentés hangzik el vezető nyugati politikusok szájából, melyek haszonlesőkként állítják be az új tagállamokat, és egyértelműen jelzik: a régiek féltik piacaikat az újaktól.
Citromízű banán
Az Európai Unióban szigorú kvótákhoz kötik a banánimportot. A csatlakozó országok 2004. májusa és decembere között 300 ezer tonnás kereten osztozhatnak. Magyarországon nem kell tartani banánhiánytól, de az importőri kör várható átalakulása miatt nem kizárt, hogy a hazai banánárak közelítenek az uniós árakhoz. A közösség illetékes bizottsága egyébként jelenleg is dolgozik a banánpiac újraszabályozásán.
Másodszorra is megalakul Zemplén vármegye
Zempléni Európa Házat avatnak fel Szlovákiából és Budapestről Sátoraljaújhelyre érkező kormánytagok az Európai Unió tisztségviselőinek jelenlétében. A ma még országhatárral elválasztott két régiót a helyi vállalkozók már eddig is egynek tekintették, a határmenti interregionális szövetség megkötésével pedig az üzleti kapcsolatokat a két állam és az EU is kész támogatni.
Uniós kampányt indít az adóhivatal
Az Európai Unión belüli kereskedelem kötelező feltételeként előírt közösségi adószámot eddig több mint 22 ezer adózó kérte meg - közölte hétfőn Király László György. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke azt is elmondta: az uniós piacon kereskedő társaságoknak havonta lesz adatszolgáltatási kötelezettségük.
Adóharc várható az Unióban
Az Európai Unió május elsejei bővítése után az egyik legkomolyabb küzdelem az unión belül az "adóharc" lesz, mivel a külföldi befektetők megnyeréséért folytatott adójogi vetélkedésükkel az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó új tagállamok egyre inkább idegesítik Nyugat-Európa gazdag államait.
Idén nettó EU-befizető lehet Magyarország
Egy a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés szerint könnyen elképzelhető, hogy Magyarország ráfizetéssel kezdi uniós tagságát.
Bővülő uniós források környezetvédelmi célokra
Jövőre hárommilliárd euróra számít hazánk Brüsszeltől, amelyet környezetvédelmi beruházások finanszírozására használhatunk majd fel. A 2007-2013-ig terjedő új finanszírozási időszakban pedig várhatóan 24 milliárd eurót remél Magyarország az Európai Uniótól. Azonban míg jelenleg nagy kommunális beruházásokra fordítja a pénzt az ország, a jövőben regionális célokat kell majd előtérbe helyeznünk. A zöldek azonban arra figyelmeztettek, hogy minden egyes környezetvédelmi beruházás újabb és újabb terhelést okoz a környezetnek.
Változó külkereskedelmi adatszolgáltatás
Május elseje után megváltozik a cégek külkereskedelmi termékforgalmával összefüggő adatgyűjtés rendszere. Az uniós csatlakozásunktól kezdve ugyanis ketté válik az eddigi egységes szisztéma. A 25 államba irányuló kereskedelem adatait az Intrastat, míg az Unión kívüli országokkal történő árucserét az Extrastat gyűjti majd. A legfőbb változást azt jelenti, hogy míg eddig a vámadatok alapján szinte automatikus volt az adatszolgáltatás, két hét múlva a cégeknek maguknak kell majd jelentenie az Intrasat számára.
Erkki Liikanen, az Európai Bizottság főbiztosa a magyar e-társadalom esélyeiről
Magyarország közepesen teljesített a csatlakozó és a tagjelölt országok mezőnyében az információs társadalom kiépítésében. Ez derül ki az eEurope+ program összegzéséből. Az Európai Bizottság vállalkozásért és információs társadalomért felelős főbiztosa szerint a jelenlegi és az új tagállamok is egyetértenek a közös célokban: a határok nélküli, digitális, internetalapú információs és kommunikációs környezet megteremtésében.
Szigorúbban szankcionálja az EU a munkavédelmi hiátusokat
A magyar munkavédelmi szabályozás már évek óta EU-konform, ám az unióban sokkal szigorúbban veszik és szankcionálják a hiányosságokat - mondta Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. A jelenlegi támogatás mellett a 200 magyarországi munkavédelmi felügyelő nem képes a 800 ezer honi munkaadót az Unió átlagának megfelelő időközönként ellenőrizni
Kilátástalan a stabilitási paktum végrehajtása
Bár az Unióhoz május elsején csatlakozó tíz állam többsége képes javítani az államháztartási helyzetét, ám 2005-ig csupán a balti államoknak, valamint Szlovéniának van esélye arra, hogy teljesítse a stabilitási paktumban előírt feltételeket. Azonban a legnagyobb csdatlakozó tagállam, Lengyelország idei deficitje meghaladja majd a tavalyit.
Alibi-munkásoktól félnek a régi tagállamok
A régi tagországok nem is annyira az új munkavállalóktól, mint az "alibi-munkásoktól" félnek, akik rövid időre munkába állnak, majd ahogy lehet munkanélküliként regisztráltatják magukat és "rácsatlakoznak" az adott ország szociális ellátó rendszerére. Egyelőre a jelenlegi tagországok még húzódoznak egyértelmű nyilatkozatokat tenni a szabályok végső formájáról, hiszen az Európai Bizottsághoz május elsejéig kell eljuttatniuk a korlátozások hivatalos verzióját.
Sztrádaépítés – brüsszeli buktatókkal
Űtakadályok keletkeztek Brüsszelben, a Magyarországon is átvezető észak-déli autópálya finanszírozásáról esetleg a reméltnél később hoznak döntést. Gurmai Zita, az EU-ban megfigyelői státusszal tevékenykedő szocialista képviselő adminisztrációs hibának tartja a magyar kormány benyújtott iratainak elkeveredését, de a veszélye a késlekedő döntésnek még nem múlt el. Mindeközben Magyarországon folytatódik a sztrádaépítés, az idén 65 kilométernyit adnak át rendeltetésének.
Civil fogyasztóvédők, határok nélkül
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) idén 160,2 millió forintot szán a civil fogyasztóvédelmi szervezet támogatására. Igaz ennek csupán egyharmada a közvetlen költségvetési hozzájárulás, a fennmaradó részt bírságokból tervezik előteremteni. A fogyasztóvédelmi törvény minap elfogadott módosításaival a honi szabályozás teljesen Unió-konform lett. Ugyanakkor a jövőben még a törvényhozásnak – egyebek mellett – a határokon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos panaszok kezelésével kell foglalkoznia.
Aktuális kézikönyv: a bővítés gazdaságtana
A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem keblein belül működő International Studies Center sorozatában immár a hatodik, Európával, az Unió bővítésével foglalkozó könyv jelent meg a honi piacon. A kötet szerzője Palánkai Tibor, címe pedig Az Európai Unió bővítésének gazdaságtana. A közel négyszáz oldalas, elméleti igényű könyv számos oknál fogva akár aktuális gazdaságpolitikai elemzésnek is betudható. Csatlakozásunk napjaiban talán az sem meglepő, hogy jelenleg csak angolul hozzáférhető a tanulmány.
Kormányzati vezetők képzése a fenntartható fejlődés jegyében
A napokban kezdődött el, az a két részből álló képzés, amelynek célja felsővezetők továbbképzése a fenntartható fejlődés jegyében. A programot az olasz Környezetvédelmi Minisztérium támogatja. Hazánk szakemberei mellett a most zajló szakaszban bolgár, horvát, lengyel, román és szlovén kormányzati vezetőket várnak a szervezők. A program gerincét a szociális és környezeti problémák megoldási lehetőségei és a gazdasági fejlődés közötti sokrétű összefüggések alkotják.
Elképzelhető a harmincnyolc tagú Unió is
Miközben a hetekben ér véget az Európai Unió (EU) legnagyobb arányú bővítése, Palánkai Tibor, egyetemi tanár már 35-38 tagállamból álló Uniót vizionál. Igaz a szakember ezt legkorábban 20-35 év múlva valószínűsíti. Csaba László közgazdász ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az „egyen megoldások” kontroll nélküli átvétele számos kockázatot rejt magában a jelenlegi tagállamok és a most, illetve a távolabbi jövőben csatlakozni szándékozók számára. Mindez szerdán egy könyvbemutató kapcsán hangzott el.
Pályázatírók képzése
Pályázatíró szakemberek képzését folytatja a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. Az első „turnus” már végzett, a folytatás nem sokat várat magára.
Brüsszeli milliárdok Schengenre
Brüsszel 10 milliárd forinttal járul hozzá a shcengeni információs rendszerhez való csatlakozással összefüggő magyar innovációkhoz. A hardver- és szoftverfejlesztéseket egyaránt érintő beruházáshoz a költségvetésnek is hozzá kell járulnia, ám ennek mértéke még nem ismert. Az innováció során előbb a vízumoknál, később az útleveleknél is be kell vezetni a biometrikus azonosítók használatát. Egyelőre azonban nem lesz hazánkban újabb okmánycsere. A Belügyminisztériumból ugyanis úgy értesültünk, hogy a biometrikus azonosítók használatáról még nem hoztak döntést Brüsszelben.
Kell-e utazási biztosítás a csatlakozás után?
Külföldi utazás előtt általában felmerül a kérdés: kössünk-e biztosítást, és ha igen, milyet és melyik biztosítónál. Az EU-csatlakozás küszöbén pedig már úgy hangzik a kérdés: uniós polgárként kell-e továbbra is biztosítás, vagy a hazai társadalombiztosítás révén jogosultak leszünk orvosi ellátásra a többi tagállamban is?
Csehország a leggazdagabb a tizek közül
A német Consodata Marketing Intelligence és az osztrák RegioData Research felmérése szerint a román és román vásárlóerő között mintegy tizenötszörös a különbség. Az elemzés készítői úgy találták, hogy a csatlakozó országok kezdik behozni lemaradásukat. E téren legjobban Csehország áll. Magyarországgal kapcsolatosan csak annyit állapítanak meg a kutatók, hogy az osztrák határ közelében lévő térségeknek van még mit behoznia.
Hétmilliárdos támogatási igény a KKV-k részéről
2002. év végén a nyilvántartásba vett vállalkozások száma elérte az 1.152 ezret, s ezek közül 860 ezer működött. Így a hazai vállalkozások 99,9 százaléka kis- és közepes vállalkozásnak (KKV) minősül. A KKV szektor ad munkát a foglalkoztatottak több, mint kétharmadának, a bruttó hozzáadott érték csaknem 40 százalékát állítja elő és az exportértékesítés egyötödét realizálja. 2004-ben kifejezetten a kis- és középvállalkozások részére hét pályázati konstrukciót hirdetett meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A felhívásokra eddig 764 pályázat érkezett, több mint 7 milliárd forint támogatási igénnyel.
Hazánkban a legalacsonyabb a középiskolát végzettek aránya
A képzési színvonal alapján a csatlakozó országoknak jók a felzárkózási esélyeik - állapítja meg egy német felmérés. Van hova fejlődni, hiszen a csatlakozó országok GDP-je jóval alacsonyabb, mint az EU-tagoké - teszik hozzá. A felmérésből kiderül: nyolc csatlakozó ország közül hazánkban a legalacsonyabb a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya.
Az európai bankoknak nem könnyű a kontinentális terjeszkedés
A legtöbb európai ügyfél elégedett saját országa bankrendszerével, szívesebben veszi igénybe a hazai bankok szolgáltatásait, mint a külföldiekét, és nem örülne pán-európai szuperbankok kialakulásának - derül ki a YouGov piackutató cég felméréséből.- De ez nem jelenti azt, hogy eleve elzárkóznának külföldi bankok szolgáltatásainak használatától.
Már Brüsszelben van hazánk első Kohéziós Alap pályázata
Magyarország benyújtotta első Kohéziós Alap pályázatát az Európai Bizottsághoz. A Központi Szennyvíztisztító Telep támogatási kérelmének jóváhagyásáról a Bizottság várhatóan az év végéig dönt. Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának keretében 2008-ra épül meg Csepel északi részén a Budapest szennyvizeinek több mint felét megtisztító Központi Szennyvíztisztító Telep.
Múlt és jövő: tanulságok az EU-hoz csatlakozó közép-európai országok számára
Még mindig nehéz felmérni az EU kibővítésének várható hatását a gazdasági növekedésre és a vállalati szféra eredményeire. Az Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával most egy tanulmánysorozatot indított útjára, amelynek első tagja a bővítés gazdasági hatásaira összpontosít. A jelentés viszonyítási alapot szeretne kínálni a vállalatoknak Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország példája, illetve tapasztalatai alapján.
SOLVIT-központok védik az EU-s polgárok érdekeit
A portugál óvónő, aki diplomázás után Dániába ment férjhez, ott is dolgozott szakmájában tíz éven keresztül, majd hazaköltözött, ám nem ismerték el a gyakorlati idejét. Az ok az idevágó európai uniós jogszabály helytelen alkalmazása. A 2002 óta működő EU-s vitarendezési mechanizmus azonban képes volt beavatkozni a portugál államigazgatás munkájába, megakadályozva a jogsértést. Magyarországon május 1-et követően ugyancsak élni fog ez a vitarendezési mechanizmus.
Lerövidül az EU-s pályázatok elbírálási ideje
Meghétszereződik 2007-től a pénzek volumene – reméli okkal az Európa Terven és a második nemzeti fejlesztési terven egyaránt dolgozó kormányzat. Bár ma még csak a majdani finanszírozási lehetőségek előkészületei folynak, a pénzügyi tervezés első szakasza indult el, figyelemmel kísérendő a jelenlegi uniós források megpályázásának hatékonysága is. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal indítványait hallgatta meg és fogadta el a kormány a minap, miközben a hosszú távú elképzelések dokumentumait első olvasatban ugyancsak megtárgyalta.
Üzleti vezetők életstílusa és médiaszokásai
A 179 000 üzleti döntéshozó a lakosság mindössze 2,2 százalékát teszi ki, pozíciójából fakadóan azonban a magyarországi beszerzések/vásárlások legalább 40 százaléka fölött rendelkezik. Ennek a szűk társadalmi rétegnek a médiafogyasztását ismerteti az „Üzleti Döntéshozók Médiaanalízise (ÜDMA)” címmel megjelent új tanulmány, amely a GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos 2003 őszén végzett kutatásán alapszik.
Globális túlsúly: az elhízás következményei, a fogyás mint üzlet
Egy brit kutatócsoport tavaly publikált tanulmánya szerint a szigetországban elhangzó újévi fogadalmak közül tízből négy a lefogyásról szól. Ez nem is meglepő, ha azt nézzük, hogy a britek több mint fele túlsúlyos. Bár ilyen felmérés hazánkban még nem látott világot, a végeredmény hasonló lehet: ugyanis a magyar lakosság közel kétharmada szintén fölös kilókkal küzd
Kormányzati hiány és adósság 25 országban
Az Eurostat honlapján 2004. március 16-án közzétette a tagországok, valamint a közeljövőben csatlakozó tíz ország kormányzati hiány- és adósságállomány mutatóit. A nyilvánosságra hozott adatok a 2000-2003. közötti időszakra vonatkoznak, és a huszonöt ország által benyújtott jelentésen alapulnak.
Beruházási lehetőségek az üvegházhatású gázok csökkentése jegyében
Többlet beruházási forrást jelenthetnek a kibocsátás-csökkentő beruházásokat végrehajtó magyar vállalatok számára a felszabaduló kibocsátási egységek – derül ki a gazdasági, valamint a környezetvédelmi tárca közös közleményéből.
Gdanszk-Zsolna-Parassapuszta-Pécs-Adria
Legalább 30 milliárd forintot „lobbyztak össze” a magyar képviselők Brüsszelben. Elérték, hogy az észak-déli folyosó – a Gdanszkból Zsolnáig, illetve Pozsonyig tervezett autópálya – tovább vezessen Magyarországon át egészen az Adriáig. A magyar gazdasági miniszter szerint felgyorsulhat a mai 6-os út sztrádásítása, illetve mire Parassapusztától a főváros határáig autópályává bővítik a 2-es utat, addigra a körgyűrű keleti szektora is elkészül.
Sajtódíjas pálinka
Az Európai Unióban elsőként eredetvédett magyar termék, a Szatmári Szilvapálinka gyár-tója, Dr. Szilágyi László a VÁRDA Drink Rt. vezérigazgatója kapta a 2003. évi Gazdasági Sajtó Díjat. A Díjat MÚOSZ Gazdasági Újságírók Szakosztálya 2001-ben alapította az egy-ségesülő európai piacon Magyarországról, a magyar gazdaságról kialakult pozitív képet erősítő termék, vagy személy elismerésére.
ÖKO-Pannon Kht.: ismeretterjesztő program a szelektív hulladékgyűjtésről
A szelektív hulladékgyűjtés helyes módszerére tanítja a rendszeréhez csatlakozott városok gyermek és felnőtt lakosságát az ÖKO-Pannon Kht., amely a tavalyi 8 után, az idén már várhatóan 14 városra terjeszti ki és új elemekkel bővíti átfogó iskolai oktató-, és lakossági tájékoztató programját.
Környezettudatosság és Pályázatírás az Európai Unióban - EUKÖR
Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány és a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) által szervezett programsorozat első részében az ország minden EU-régiójában (10 helyszínen) 2-2 napos előadássorozatot (roadshowt) tartanak a helyi kereskedelmi és iparkamarák társszervezésében. Ennek keretében a hazai mikró-, kis- és középvállalkozások vezetőit és szakembereit szeretnék az európai uniós versenyben szükséges környezetvédelmi, vállalatirányítási és pályázati ismeretekkel gazdagítani, mindenekelőtt a környezettudatosság előnyeit szem előtt tartva.
Élő békejel a Hősök terén
2004. március 20-án este hét órától, az iraki háború kitörésének első évfordulóján több tucat civil szervezet összefogásával egy 60 méter átmérőjű, fáklyás emberek alkotta, hatalmas élő békejel foglalja majd el a Hősök terét.
Európa autópályát szavazott meg Magyarországnak
Elfogadták az Európai Parlamentben azt a magyar módosító indítványt, hogy az észak-déli folyosó Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon át egészen az Adriáig vezessen. Ez azt jelenti, hogy az EU hajlandó finanszírozni a 6-os főközlekedési út felújítását, összekapcsolását az észak-déli folyosóval. A szocialista Gurmai Zita indítványa mellett kész volt lobbizni a többi magyar párt európai parlamenti megfigyelője is.
Nemzetközi konferencia Budapesten az átalakuló Európáról
A EU-bővítés, a kontinensek átrendeződő erőviszonyai és az újonnan felmerülő globális kérdések megvitatása céljából életre hívott kezdeményezés, az Eurovisioning.org az új európai identitás megfogalmazását tűzte ki céljául. A szervezet elnök-vezérigazgatója, László András bejelentette, hogy május 15-17. között Európa és Magyarország vezető politikusainak, tudósainak és üzletembereinek részvételével Budapesten rendezik meg a „Európa a harmadik évezredben: a fenntartható demokrácia jövőképe” című konferenciát.
Az EU hivatalos folyóirata májustól magyarul
Az Európai Unió mûködését szabályozó Hivatalos Lap (Official Journal of the European Union) csatlakozásunk idõpontjától magyar nyelven is megjelenik papír és CD-ROM formátumban az Európai Unió Hivatalos Kiadójának
kiadásában, sõt az Eurolaw online adatbázisban pdf formátumban is. A Hivatalos Lap gyakorlatilag az unió közlönyeként és közbeszerzési értesítõként is funkcionál. Az unióban a jogszabályok és a közbeszerzések
akkortól lépnek életbe, ha megjelentek az Official Journal hasábjain.
Kirajzásveszélytől tart az Európai Unió
A meglepetésország Hollandia: olyan munkára akar munkavállalókat beengedni, amilyeneket a hollandok nem végeznek el. Az Európai Unió más tagországai is korlátok között akarják csak bebocsátani a csatlakozó országok munkavállalóit. Magyarországgal – tőlünk elenyésző a migrációs nyomás – nincs bajuk, mégsem kezelik másként hazánkat, mint azokat, ahonnan a kirajzás nagyon valószínű.
Lufi vagy nem lufi az AI? Klasszis Podcast
Munkácsi Dáviddal, a Generali Investment CEE kiemelt portfóliómenedzserével beszélgettünk.
Friss
Fizikusok a pénzpiacon – Így alakítja át az Apelso a magyar elit befektetéseit
Itt a legjobb befektetési termékinnováció.
Költségkímélés
Búcsút inthetünk a védett üzemanyagáraknak?
Esni kezdtek a világpiaci kőolajárak és emiatt idehaza a benziné és a gázolajé is közeledik ahhoz a szinthez, amit még az Orbán-kormány húzott meg.
A nagy kérdés, bírjuk-e idegekkel a saját portfóliónkat? – interjú
A K&H-csoport szerint látszik, hogy a legnagyobb veszélyt nem a piaci mozgások, hanem a befektető saját érzelmi reakciói jelentik. Ezen segíthet egy új eszköz.
Pénzszerzés
Döbbenetes vagyonok a Parlamentben: kiderült, mije van a politikusoknak
Közzétették a vagyonnyilatkozatokat.
Adózás
A tervezett vagyonadó hátulütői
Karagich István: a vagyonadó szakmai vitája visszaigazolta, miért okoz több kérdést, mint megoldást az 1 milliárdos küszöb.
Jogi kisokos
Mit gondol a magyar az Orbán-kormány LMBT jogokat korlátozó intézkedéseiről?
Medián: a többség visszavonná az LMBT-emberek jogait korlátozó intézkedéseket.
Gazdaság
Papíron működnek, a valóságban eltűnnek – így ürül ki a magyar céges szektor
Az uniós források és a kata visszatérésének reménye új lendületet adhat a vállalkozásoknak.
Infokom
Utolsó esély: digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad
Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága.
