Az ESA stratégiája az emberi Mars-misszióhoz szükséges technológiák lépésenkénti kifejlesztését célozza. Az első fázis egy 2007-re esedékes, többször használható űrjármű felépítése, amit egy űrszonda és leszállóegység elindítása követ a Vörös Bolygóra 2009-ben. Ezt egy kétszakaszos misszió követi, mely során anyagmintákat hoznának a Földre 2011-ben és 2014-ben.

2014 és 2018 között egy űrhajó föld körüli pályán történő összeszerelését és új fejlesztésű gyorsító, fékező és landoló rendszerek próbáját tervezik. 2025-re, öt évvel a Bush-terv szerint esedékes amerikai Holdra-szállás után az Aurora program is embert küldene a Holdra, azzal a céllal, hogy tapasztalatokat szerezzenek élettani kutatások és a helyi nyersanyag-kitermelés terén.

Jelenleg kilenc európai ország és Kanada vesz részt az Aurora programban. A költségvetés előzetes becslések alapján 2005 és 2009 közt mintegy 900 millió eurós nagyságrendű lesz. A program vezetőinek egy tavalyi nyilatkozata szerint ha Európa továbbra is meg szándékszik tartani vezető gazdasági és politikai nagyhatalmi státuszát, ki kell vennie a részét az űrkutatásból az olyan űrhatalmak mellett, mint Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és Kína.

A New Scientist nyomán


Kapcsolódó anyag:

Bush: Hold, vagy amit akartok