A mai generáció már el sem tudja képzelni az életet telefon nélkül. Jól mutatja ezt a statisztika is: a Szonda Ipsos kutatásai szerint a háztartások 73%-a rendelkezik otthoni vezetékes telefonnal. Ez hozzávetőlegesen 2,8 millió vezetékes telefonnal rendelkező háztartást jelent Magyarországon. Azok sem maradnak el sokkal, akik nem a hagyományos telefont választják: a háztartások 66%-ában használ legalább egy háztartástag mobiltelefont. Sokak számára meglepő lehet, hogy a két tábor mekkora átfedést mutat: a mobillal rendelkező háztartások 63%-nak van vezetékes telefonja is! Vagyis a vezetékes és a mobiltelefon egymás mellett él, funkcióiban kiegészíti, nem pedig kizárja egymást.

Telefonok és embertípusok

Vajon állhat-e az eszközválasztás hátterében pszichológiailag meghatározható ok? Köthetők-e asszociációk a vezetékest és a mobilt használókhoz? Pléh Csaba, a BME Kognitív Tudományi Központjának vezetője szerint tanulmány nem készült a választást megvilágító lelki különbségekről, eltérő személyiségjegyek létezéséről. Az eszközhasználat célja mindenképpen elkülöníthető.

- Számos olyan téma van, melyet komolysága, a csak-telefonnal-foglalkozás, és az ezáltal sugallt »leülés« révén sokkal inkább vonalas telefonon beszélünk meg. Hivatali dolgainkat, személyes közlendőinket, így például rokonunk súlyos betegségét gyakrabban intézzük vezetékes vonalról. Valószínű, hogy a mobil terjedésével kialakul egy olyan elvárásrendszer, ha úgy tetszik etikett, mely a témaválasztáshoz rendeli az eszközhasználatot. Ugyanakkor vannak olyan közlési szokásaink, melyek áttörnek a technikai közegen. Az emberi kapcsolatok három sávja az intim, a közeli - így gyakorlati kapcsolatokon alapuló osztálytársi-munkatársi - valamint az ismerősi. Ez a hármasság ugyanúgy megjelenik az internet- vagy telefonhasználat szokásaiban, mint a köznapi, szemtől szembe való kommunikációban. Gondoljunk csak arra, kinek írunk, vagy kit hívunk fel pusztán azért, hogy éreztessük, ő mindig fontos számunkra.” – érvel dr. Pléh.

A vezetékes kommunikáció biztos támpont ahhoz, hogy valakit évek múlva is ott lehet elérni, mint korábban. Érdekes szempontból közelíti meg ezt a kérdést a pszichológus: - A mai kommunikációs technikák izgalmas kérdése, hogy hogyan teszik tértől és időtől függetlenné a hozzáférhetőséget. Ebben már a telefon megjelenése óriási változást hozott, hiszen áthidalta a távolságot. De akkor még mindig tudtuk, hogy hol van a beszélgetőpartnerünk. Az internet egy új lépés, hiszen ma már elvárjuk, hogy valaki bárhol is van, még aznap válaszoljon e-mailjeinkre. Sokszor külön tisztáznia kell, hogy nem tud érdemben válaszolni, mert nincs az íróasztalánál. A mobil eszközök egy újabb lépést jelentenek ebben a már nem csak távolságtól, hanem tértől való függetlenségben.

Néha ki kell tudni kapcsolni!

A szakember egyetért azokkal, akiknek néha már elegünk van az állandó elérhetőségből: - Sokszor érzi is az ember, hogy az állandó kommunikációs hozzáférhetőség szükségessége idői feszültséget teremt. Néha szeretnénk »kikapcsolni« magunkat, hogy egy ideig ne legyünk hozzáférhetőek.

Korábban a mobil, manapság a vezetékes telefonszám számít intimnek. Ez az, amit csak szorosabb ismerősöknek ad meg az ember. Pléh Csaba szerint generációfüggő, ki melyik telefonszámát adja meg az idegeneknek. „Egyesek minden létező telefonkönyvben nyilvánossá teszik vezetékes számukat. Vannak azonban, akik a lakásukat tekintik olyan »szentélynek«, ahova még telefonon keresztül is csak a valódi ismerősöket engedik be.” – vélekedik dr. Pléh Csaba.


Forrás: PeppeR 21