Elintez, kormportal, onlinekormanyzat, ehivatal, ekormanyzat, ugyintezo. A felsorolt szavak valamelyikének beírásával novembertől több mint 1000 ügytípus közérthető leírásával, hírekkel, fórumokkal és elektronikus szolgáltatásokkal találkozhat az, aki a Kormányzati Portál megszavazott domain nevén bejelentkezik a rendszerhez.

Tegnap indította útjára Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) nevű programját az Oktatási Minisztérium. Ennek keretében a szaktárca két tudományos adatbázist (Web of Science, Elsevier Science Direct,) tesz ingyenesen hozzáférhetővé 37 felsőoktatási intézmény és kutatóintézet számára. A szolgáltatások beszerzésére az OM 250, az MTA és az OTKA pedig együttesen 21 millió forintot adott.

Személyes adataink védelmét és a cégek profitérdekeit butaság szembeállítani egymással, az informatika és az internet térhódítása nyomán kialakult új helyzetben mégis sokan ezt teszik. Milyen problémákat vet fel az üzletemberek – akik persze egyúttal magánemberek – számára az adatvédelem és információszabadság? Hogyan viszonyuljunk az adatvédelem kérdéséhez? Erről beszélgettünk dr. Székely Iván társadalmi informatikussal.

Nehéz megkülönböztetni egy jól elkészített összeállítást és egy eredeti művet – főleg, ha előbbi nem tünteti föl a forrásokat. Az infosztrádáról nem csak a felnőttek, hanem az iskolások is letölthetnek hasznos anyagokat.

Bizonyára az egész internetes társadalom ugyanazt érzi: ez a világ már nem az, ami szeptember 11-e, az Amerikát ért súlyos és kiterjedt terroristatámadás előtt volt. Az egyik jel: még 11-én FBI ügynökök jelentek meg a vezető internetszolgáltatók telephelyein, kérve, hogy a Carnivore tartalomfigyelő rendszert telepíthessék.

A júniusi ígéretnek megfelelően szeptember 13-án újabb informatikai pályázatot hirdetett meg a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága a Széchenyi terv Információs társadalmi és Gazdaságfejlesztési Programja keretében.

Közel 10000 pályázat érkezett a MEH Informatikai Kormánybiztossága által június 1-én elindított, összesen 3 milliárd forint értékű támogatási programra. A meghirdetett pályázatok ezúttal mindenekelőtt az „ESZKÖZ” oldal, azaz a szükséges technikai infrastruktúra fejlesztését és elterjesztését célozták, elsősorban a civil szervezetek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében. A most lezárult pályázat eredményeként mintegy 3400 civil szervezet kap támogatás, és 165 új, megfelelő technikai háttérrel felszerelt Teleház vagy Telekunyhó kezdi meg működését.

Új fejezet kezdődik a hazai számítógépes hálózatok történetében: október közepétől Magyarország – Európa legfejlettebb országaihoz hasonlóan - csatlakozik az új pán-európai információs szupersztrádához. Az Oktatási Minisztérium Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Irodája és a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának közös beruházásaként létrejövő új optikai hálózat pedig 2001. december közepétől az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé közel félmillió kutatási-oktatási felhasználó számára. Az információs társadalom alapfeltételének tekintett gigabites hálózat létrehozásával Magyarország központi szerepet tölthet be a közép-kelet-európai régióban.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint a kormány által az őszi parlamenti időszakban benyújtani tervezett, internetre vonatkozó leendő törvény ellentétes az Európai Unió vonatkozó irányelveivel, az internetes közösség szokásaival, valamint szükségtelen beavatkozás egy jól működő önszabályozási folyamatba

Az elektronikus aláírásról szóló, szeptember 1-jén hatályba lépő törvénytől az e-kereskedelem, illetve az elektronikus pénzintézeti tevékenység robbanásszerű fejlődését várják a szakemberek. A törvény új jogintézményt hoz létre azáltal, hogy megteremti a hitelesített elektronikus aláírás elfogadásának lehetőségét és feltételeit.

Megkezdi rendszeres közvetítéseit az első hazai „látható rádióműsor". 2001. augusztus 23-tól minden csütörtökön 22.00 órai kezdettel. Az egyébként idén hatéves produkció a Petőfi Rádió MODEM IDŐK című informatikai talk show-ja.

A nemzetközi megfigyelés nem enyhült a hidegháború véget értével. Sőt a hírszerző szolgálatok legfontosabb terepévé vált az internet és a mobilkommunikáció. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által üzemeltetett Echelonról, és az FBI Húsevő nevű rendszeréről nyilvánosságra került adatok az elmúlt egy évben az emberi jogok és az adatvédelem továbbra is aktuális problémáira irányították a figyelmet. Monitorozás vagy kémkedés történik? Szűrés vagy illegális megfigyelés?

- A számítógépes bűncselekmények 10 százaléka kerül nyilvánosságra

Közvetlen kapcsolódási pontot hozott létre a művészet és az iránta érdeklődők között az Arthour Net Kft. Saját szerverén képzőművészeti portált és internetes folyóiratot indított, amelynek célja a magyar és a későbbiekben az angol képzőművészet magyar nyelvű bemutatása, a kor legmodernebb technikai feltételei között.

Nem csak a Műegyetem és a Közgáz törekszik hangsúlyozottan a piaci igények kiszolgálására a felsőoktatásban. A BKÁE bevallott célja a rendszerváltás óta, hogy ellássa a versenyszférát jól kvalifikált felső vezetőkkel. A piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás alapja a tantervfejlesztés. Nem haszontalan átgondolni egy egyetem ezirányú elképzeléseit.

Az eredeti hír szerint az Adobe feljelentése nyomán az FBI július 16-án Los Angelesben letartóztatott egy orosz állampolgárságú egyént, aki egy konferencián előadást tartott a PDF és eBook formátumok biztonsági problémáiról. A hír igaz…

Együttműködési megállapodás kötött a MTE és az Ernst & Young Ügyvédi Iroda, melynek alapján az E&Y szakmai tanácsaival, nemzetközi tapasztalataival és széleskörű jogi szaktudásával segíti az egyesület munkáját.

Semmi kétség: az internet alkalmas arra, hogy a terrorizmus eszköze legyen. A jövőben, ha egy ország szeretne megtámadni egy másikat, ezt inkább elektronikus úton fogja megtenni, mintsem hogy ledobjon egy bombát – állítja a Business Week. A szögesdrót ma már nem tudja elzárni egymástól az országokat, az internet behálózza a világot, és bármelyik, internethozzáféréssel rendelkező számítógép hadszíntérré válhat, függetlenül attól, hogy ki és mire használja.

 

A jövőre még nem, de a 2006-os országgyűlési választáson már komoly szerephez juthat az internet. Ez volt az egyik legfontosabb megállapítása a Dotkom Internet Consulting június 27-ei rendezvényének, melyen Magyar Bálint, az SZDSZ országgyűlési képviselője, Simon Gábor, az MSZP választmányának elnökhelyettese, Sükösd Miklós politológus és Vadász Gábor, a Dotkom Internet Consulting tanácsadója beszélgettek a politika és az internet kapcsolatáról.

Az internetes megjelenés egyre inkább fontossá válik az önkormányzatok világában is. A faluházak országos elterjedésével a legkisebb települések is az internetes elérhetőség lehetőségéhez jutnak; így nem is meglepő, hogy már sok falu és város rendelkezik saját honlappal. Ma ezek egyelőre leginkább reprezentációs és információadási feladatokat töltenek be.

1999 óta vesz részt Magyarország az Európai Unió ESIS (European Survey of Information Society) programjában az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) által. Az ESIS hangsúlyozott célja volt, hogy egy információs projekt adatbázist hozzon létre. A program lezárásával 2582 project adatai kerültek a rendszerbe, ebből 650 az unión kívüli térségből, 74 Magyarországról. Az adatgyűjtés a jövőben más formában, de folytatódik tovább.

Az adatgyűjtés folytatódik című cikkhez kapcsolódó adatok.

A jelenleginél nagyobb szerepet kell kapnia a közigazgatásban az információs társadalomra való felkészülésnek, ezért a jövőben mindenképpen szükség lenne egy önálló informatikai minisztérium felállítására – jelentette ki Molnár Gyula hétfőn, Tihanyban az IT Randevú 2001 elnevezésű informatikai konferencián.

Az Európai Unió keretében végzett felmérés szerint Kelet-Közép-Európában az elmúlt két évben Magyarországon indult el a legtöbb olyan projekt, amely elősegíti az információs társadalom kiépítését. Ezt a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ kétéves adatfelvétele alapján állapították meg. A nemzetközi adatgyűjtést, amelyben Magyarországot az ITTK képviselte, az uniós szervezet, az ESIS (European Survey of Information Society) irányította. Az ESIS-program lezárultával azonban a magyar kutatóközpont nem áll le az adatgyűjtéssel, hanem újabb három projektben folytatja az információs társadalom feltérképezését.

Ami mögötte van – és ami előttünk áll.

A török parlament ma elfogadta azt a törvényt, amely az internetes médiára ugyanazokat az előírásokat és korlátozásokat terjeszti ki, amelyek a nyomtatott sajtóra érvényesek.

 

Az internet születésénél bábáskodó Vint Cerf a napokban azt nyilatkozta, hogy szerinte az Európai Uniónak az internetes bűnözés felszámolására tett javaslatai ütköznek az unióban jelenleg is érvényben levő különböző biztonsági és titkosítási szabályozásokkal.

„Kik vagyunk – kérdez vissza Druzsbaczky Ildikó elnökhelyettes. – A Magyar Internetező Nők Egyesülete, röviden MINők alapító tagjai valamennyien rendszeres internethasználók, többségükben nők, de néhány férfi is megtalálható közöttünk. Olyan közösséget szeretnénk kialakítani – virtuálisan és a valós életben is –, amelyik az egyensúlyt képviseli a világ női és férfi szemszöge, feminin és maszkulin oldala között, de ahol a nők mutathatják meg elsősorban magukat. Ennek jegyében várjuk tagjaink sorába a férfiakat is.”

A globalizáció a Föld minden lakóját érinti. Nagy tömegeket sújtó hátrányokat, nagy tömegek számára élvezhető előnyöket, válságokat és pozitív távlatokat egyaránt magában foglal. Többesélyes folyamat. Egyszerre átok és áldás, csapda és lehetőség. Az ellene hangolt érvek, érzelmek is ambivalensek. Segítenek körvonalazni hátrányait, kitermelik a jogos és konstruktív kritikát, ugyanakkor termékeny táptalajául szolgálnak a romboló demagógiának, amely szerint a globalizáció a világ minden bajának oka. A globalizáció felborítja a gondolkodást. Nem csak új, életképes és progresszív paradigmákat teremt, elsöpörve a korábban uralkodó, mára érvényüket vesztett gondolatmintákat; a politikai fogalomtárat is fenekestül felfordítja. Csoportok, amelyek eddig széthúzó ideológiák és érdekek alapján szerveződtek, most hirtelen egyesülnek a globofóbia jegyében, amelynek motorja az önmagukat vesztesnek érzők indulatai és a szkeptikusok kétségei. A globalizációellenesség feltérképezésének eredménye persze nemigen lehet több, mint egyértelmű igazságokat nélkülöző mozaik. A formálódó jövőt illető félelmek és vágyak furcsa kaleidoszkópja.

A globalizáció a Föld minden lakóját érinti. Nagy tömegeket sújtó hátrányokat, nagy tömegek számára élvezhető előnyöket, válságokat és pozitív távlatokat egyaránt magában foglal. Többesélyes folyamat. Egyszerre átok és áldás, csapda és lehetőség. Az ellene hangolt érvek, érzelmek is ambivalensek. Segítenek körvonalazni hátrányait, kitermelik a jogos és konstruktív kritikát, ugyanakkor termékeny táptalajául szolgálnak a romboló demagógiának, amely szerint a globalizáció a világ minden bajának oka. A globalizáció felborítja a gondolkodást. Nem csak új, életképes és progresszív paradigmákat teremt, elsöpörve a korábban uralkodó, mára érvényüket vesztett gondolatmintákat; a politikai fogalomtárat is fenekestül felfordítja. Csoportok, amelyek eddig széthúzó ideológiák és érdekek alapján szerveződtek, most hirtelen egyesülnek a globofóbia jegyében, amelynek motorja az önmagukat vesztesnek érzők indulatai és a szkeptikusok kétségei. A globalizációellenesség feltérképezésének eredménye persze nemigen lehet több, mint egyértelmű igazságokat nélkülöző mozaik. A formálódó jövőt illető félelmek és vágyak furcsa kaleidoszkópja.

z ember egész földi léte új formát ölt az ember által: felszámolja az eleve elrendelt fogalmát. Nietzsche jó száz éve „leírt” Istene most készül igazán meghalni, mert az Istent játszó ember akarata abszolúttá válik: eleve ő rendel el. A XXI. század embere maholnap implantátumokkal toldja meg érzékszerveit, virtuális terekkel egészíti ki fizikai életterét, a cyberszexszel megváltoztatja az érzéki öröm szerzésének módjait, táplálékát szintén genetikailag módosítja, tökéletesíti a mesterséges intelligenciát, klónozással másolja önmagát, korábban gyógyíthatatlan betegségek genetikus okait szünteti meg, gyermeke fizikai tulajdonságait még embriókorban megváltoztatja, kitágítja az emberi életkor határait, mesterséges fajokat hoz létre, az evolúciót is új irányba tereli. Születés és halál urává válik. Mindenbe beleavatkozik, ami eddig tőle független rend szerint működött. Az információs társadalmat létrehozó hatalmas technológiai fejlődés közvetlen következménye a beköszöntő biotechnológia és biomedicina kora.

z ember egész földi léte új formát ölt az ember által: felszámolja az eleve elrendelt fogalmát. Nietzsche jó száz éve „leírt” Istene most készül igazán meghalni, mert az Istent játszó ember akarata abszolúttá válik: eleve ő rendel el. A XXI. század embere maholnap implantátumokkal toldja meg érzékszerveit, virtuális terekkel egészíti ki fizikai életterét, a cyberszexszel megváltoztatja az érzéki öröm szerzésének módjait, táplálékát szintén genetikailag módosítja, tökéletesíti a mesterséges intelligenciát, klónozással másolja önmagát, korábban gyógyíthatatlan betegségek genetikus okait szünteti meg, gyermeke fizikai tulajdonságait még embriókorban megváltoztatja, kitágítja az emberi életkor határait, mesterséges fajokat hoz létre, az evolúciót is új irányba tereli. Születés és halál urává válik. Mindenbe beleavatkozik, ami eddig tőle független rend szerint működött. Az információs társadalmat létrehozó hatalmas technológiai fejlődés közvetlen következménye a beköszöntő biotechnológia és biomedicina kora.

 

 

A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvénye (Külgazdasági Szakosztály) Székely-Dobi András előadása. 2001. január 30.

A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvénye (Külgazdasági Szakosztály) Székely-Dobi András előadása. 2001. január 30.