Kvótaemelésre és vitára készülnek a munkaerő áramlásának aktuális szabályozására összeülő magyar és osztrák kormányzati szakemberek. Az már eldőlt, hogy többen vállalhatnak munkát Ausztriában az elkövetkezendőkben, s a gyakornokok – a 35 év alattiak - is nagyobb arányban helyezkedhetnek el nyugati szomszédainknál. Az európai uniós munkaerő-piaci ideiglenes – maximum 7 évig tartó – szabályozások az új belépők esetében többféle feltételrendszer szerint működnek, s ráadásul a kölcsönösség jogáról az új belépők sem mondanak le. Ausztria és Magyarország között lényegében a jelenlegi elvek szerint folytatódik az EU-s munkaerő-piaci szabályozás, de a létszám emelése érdekében áll mind a két országnak. Az persze igaz – ezért is tárgyalnak a felek - , hogy nem mindent értelmeznek azonos módon a szakértők. A gyakornoki időt például másként akarják meghatározni Bécsben, mint Budapesten, vagy például szívesen vennének betegápolást végző magyarokat ottani munkára, ám itt a fogalmak és a tartalmak nem egyformán szerepelnek a két országban, tehát vitáznak róla. Hazánknak érdekében áll a határmenti települések lakóinak ingáztatása, ugyanis erre sokkal nagyobb az igény, mint arra, hogy oda is települjenek az emberek, ahol alkalmazzák őket. De ezt „odaát” is szívesen veszik. A kvótarendszer a magyar-német relációban is igaz, bővül is a mérték, de tény, hogy kevesebben jelentkeznek, mint ahányan tehetnék.

Nem lehet azt mondani, hogy egyirányúvá válik a munkaerő-áramlás a csatlakozást követően, hiszen jelenleg is – hangzott el egy április 21-i tájékoztatón a külügyi, illetve a foglalkoztatási és munkaügyi tárca szakértőinek tájékoztatóján – meghaladja az 50 ezret a nálunk dolgozó külföldi állampolgár. Tény, közülük 29 ezer romániai illetőségűek, de 2200-an a jelenlegi EU-országokból kértek és kaptak munkavállalási engedélyt hazánkban. Az utóbbiak csoportjában 540-en németek, 220-an osztrákok, 390-en franciák. Rajtuk kívül – ez egy további kategória – a kulcsemberek száma sem csekély, 870-en tevékenykednek döntően induló külföldi cégek beindításánál. A magyar kormányzat, amelyik április 21-én tárgyalja az EU-s foglalkoztatáspolitikát, fontosnak tartja, hogy kétoldalú megállapodások jöjjenek létre a mai tagországokkal, főleg azokban az esetekben, amikor indokolatlan korlátozásokban gondolkodnak bizonyos országok.

A velünk együtt csatlakozók egymás között eredendően semmilyen korlátozást nem érvényesítenek. Ettől még előfordulhat, hogy váratlanul torz munkaerő-piaci szituációk alakulnak ki. Ezért arra is mód van, hogy a tényeket bemutatva bizonyos alkalmi szabályokra javaslatot tegyen az Európai Bizottságnál a hátrányt szenvedő ország. Sőt, rendkívüli helyzetben maga is beavatkozhat, s ilyenkor utólag kéri meg az EU jóváhagyását.

Kapcsolódó téma:

Kirajzásveszély