Az EU brüsszeli csúcsértekezletén Medgyessy Péter miniszterelnök továbbra is lobbizott kollégái között azért, hogy érvényesüljön a munkaerő szabad áramlása, azaz ne korlátozzák a magyarok munkavállalását a régi uniós országokban. Medgyessy kijelentette, hogy a szabadságot csaknem mindegyik mai tagállam átmenetileg korlátozni szándékozik, jóllehet, a koppenhágai megállapodás erre csupán lehetőséget ad nekik, de nem kötelezi őket erre. Márpedig a munkaerő szabad áramlása alapelve az Európai Uniónak.
A régi tagországok nem is annyira az új munkavállalóktól, mint az "alibi-munkásoktól" félnek, akik rövid időre munkába állnak, majd ahogy lehet munkanélküliként regisztráltatják magukat és "rácsatlakoznak" az adott ország szociális ellátó rendszerére.Az egyes országok korlátozásai főleg az ilyen eseteket szeretnék kikerülni, és emiatt támasztanak az új tagországok munkavállalóival szemben egy sor feltételt.
Új platformok alakulta EU szerte. Németország és Ausztria - mint az egykori határállamok - félnek a leginkább a munkavállalók dömpingjétől. A legszigorúbb szabályozással várhatóan majd e két országban lehet majd találkozni. Németországban a tervek szerint a majdani munkaadóknak a területileg illetékes munkaügyi hivataltól kell engedélyt kapniuk, hogy új tagországból származó munkavállalót alkalmazhassanak.
Ausztriában hasonló megoldást dolgoztak ki. Tartományokként kontingenseket szabtak meg, és az adott keretszámon felüli munkavállalókat elutasítják majd. Érdekes megoldás, hogy a leendő munkaadóknak indokolniuk kell, miért akarnak külföldi munkavállalót foglalkoztatni. Mindkét ország egységes abban is, hogy az ilyen típusú szigorítások nem érintik az olyan alkalmazottakat, akik kétoldalú, államközi megállapodás alapján szervezetten dolgoznak náluk, valamint az idegenforgalom és a mezőgazdaság szezonális munkásait.
Anglia és Írország alkotják a következő markánsan elhatárolható csoportot. A szigetországok jogosan aggódnak, hiszen eddig is nagyon vonzó célpontjai voltak munkát kereső közép-európai fiataloknak. A két állam elképzelése szerint a munkaszerződés lejártával, az új tagországok munkavállalóinak rövid időn belül újabb munkát kell majd találniuk, s ha ez nem sikerül, haza kell utazniuk.
A skandináv államok közül egyikben sem terveznek korlátozásokat, itt mindössze azt vizsgálják majd, hogy az újonnan érkező munkaszerződésében megállapított bére, nem alacsonyabb-e, mint a dán, svéd vagy finn hasonló pozícióban dolgozóé.
Franciaország és a Benelux államok várhatóan az angol példához igazítják a szabályozásukat és ilyen irányú nyilatkozatokat tettek a déli államok Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország illetékesei is.
Egyelőre a jelenlegi tagországok még húzódoznak egyértelmű nyilatkozatokat tenni a szabályok végső formájáról, hiszen az Európai Bizottsághoz május elsejéig kell eljuttatniuk a korlátozások hivatalos verzióját. Eddig még egyetlen tagországban sem hagytak jóvá semmilyen korlátozást.