Tegnap a német kancellár és a svéd miniszterelnök is arról panaszkodott, hogy míg az újonnan csatlakozók alacsony adókat alkalmazva csábítják el vállalataikat, közben az ő adófizetőik pénzéből kívánják modernizálni gazdaságukat. Gerhard Schröder szerint az új államok "egyrészről agyoncsapják állami bevételeiket az alacsony adókkal, másrészről EU-támogatásokkal építik újra infrastruktúrájukat". Schröder nemzetietlennek nevezte azokat a német cégeket, melyek az új tagállamokba kívánják telepíteni termelésüket. Ebben egyetért vele legnagyobb kihívója, a konzervatív Edmund Stoiber is.

A svéd kormányfő tegnap azt mondta: "Hiába hiszik (az új államok), hogy Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat fogunk kivetni, és a pénzt Kelet-Európába küldjük, ahol a tehetősebbek nem fizetnek adót, mert ez tarthatatlan." Göran Persson negatív példaként Lengyelországot és Észtországot említette.


A svéd és német nyilatkozatok alátámasztani látszanak, hogy a legnagyobb befizető tagállamok körmük szakadtáig ragaszkodni fognak követelésükhöz, hogy az uniós költségvetést 2007 és 2014 között az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1 százalékán fagyasszák be. Az új tagállamok tiltakoznak, az Európai Bizottság pedig költségvetés-tervezetében a GNI 1,14 százalékában határozta meg a kiadásokat.

Bár a követelést a britek is aláírták, Tony Blair kitart amellett, hogy a bővítés hasznos lesz a régi tagállamok számára is. Nagy-Britanniában már most százezer állás függ az EU-hoz csatlakozó országok piacától, és a nyolc legnagyobb csatlakozó országba irányuló brit export értéke az elmúlt tíz évben a kétszeresére nőtt - jelentette ki a brit kormányfő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgyűlésén. Blair szerint a csatlakozó országokban az elmúlt másfél évtizedben végrehajtott gazdasági modernizáció ösztönző példa lehet az unió egészének.