A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési és feldolgozási rendszere szinte teljes mértékben megfelel már az Európai Uniós elvárásoknak. Egyedül egy terület akad – ez pedig a külkereskedelmi termékforgalom –, ahol még a hivatal előtt áll a harmonizáció. Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese ezt a vámszabályok változásával hozta összefüggésbe. Ugyanis a külkereskedelmi termékforgalommal összefüggő adatszolgáltatást eddig a vámnyilvántartások alapján vezették. A csatlakozásunkkal pedig 25 európai állammal vámmentesen kereskedhetünk.

Május elsejétől így ketté válik a rendszer: Intrastatra és Extrastatra. Ez utóbbi az Unión kívüli államokkal folytatott kereskedelem adatait gyűjti. E körben gyakorlatilag semmilyen változás nem lesz, hiszen az adatszolgáltatás alapja ugyanúgy a vámnyilvántartás lesz. Az Intrastat az az új rendszer, amely a 25 tagállammal való export-import adatait gyűjti. Ebbe a cégeknek (adatszolgáltatóknak) önjáróan adatot szolgáltatnia. A rendszer mélységét jól jelzi, hogy termékszintű adatszolgáltatásra vannak a cégek kárhoztatva.

A KSH szakemberei az adatszolgáltatók körének kijelölésére két küszöbértéket határoztak meg. A nagy forgalmazók esetében a jelentésköteles kiszállítási (export) értékhatár a 3,7 milliárd. A küszöb az adott hónapot megelőző egy évre vonatkozik. A beérkezések (import) esetében ez a mutató 1,9 milliárd forint. E körbe a hazánkban működő vállalatok közül 530 tartozik. A kisebb cégek esetében az import és az export értékhatára egybeesik: a tárgyhót megelőző egy évre vetítve 25 millió forint. A KSH szerint ez a szegmens 12,5 ezer hazai vállalkozást takar. Természetesen ennél jóval több (37 ezer cég) folytat kereskedelmet a kibővített Unió valamely tagállamával. A KSH ugyanis élt a matematikai és statisztikai becslés lehetőségével.

Mivel az adatgyűjtés mostantól eltér a megszokottól nem mellékes, hogy milyen módon tehetik meg a vállalatok. Kelecsényiné Gáspár Katalin főosztályvezető arról szólt, hogy két módszert (papír alapút, vagy elektronikus adatközlést) is elfogad a KSH. Az elektronikust egyébként átmeneti megoldásként jellemezte a szakember. Ez esetben a hivatal ingyen bocsát egy szoftvert a cég számára. Ez azonban csak az adatok titkosítását végzi. Az internetről letöltött dokumentumot a cég valamely alkalmazottjának kell majd kitöltenie. A hitelesítésre szintén két lehetősége lesz majd a vállalkozó kedvűeknek. A jelszavas védelem olcsóbb, ám a digitális aláírás nagyobb biztonságot ad használójának. Igaz a tanúsítvány beszerzése a cégre ró majd pluszköltséget. A későbbiekben várható web-alapú megoldást a tervek esetében a kSH vélhetően a jelszavas védelmet választja majd. Bár az elektronikus kitöltés sem egyszerű, a papír-alapú alkalmazása még ennél is „macerásabb” lesz, hiszen termékenként 9-10 adatot kell a cégeknek lejelentenie.

S hogy mire jó az Intrastat? Az új rendszer segítségével szinte naprakész adatokhoz juthat az Unió, az egyes nemzetállamok, vagy éppen a cégek kereskedelem helyzetéről. Így könnyebbé válhat olyan származtatott makromutatók számítása, mint a GDP, a külkereskedelmi mérleg alakulása. Az adatok három szinten lesznek hozzáférhetőek. A beérkezéstől számított hatodik héten a makroszintű egyenleg készül el, amely az EU-ba, illetve a világ más országaiba irányuló kereskedelem adatait rögzíti. A nyolcadik hétre készül el az országos adatsor. A tizedik hétre pedig a részletes, szinte országokra és termékekre vonatkozó adatok feldolgozása fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy a májusi tények augusztusba lesznek majd elérhetők.