A testület felállítását egyebek mellett az is indokolta, hogy május 10. és 11-e között Brüsszelben megvitatják a régi és az új tagállamok az EU új költségvetési időszakára vonatkozó regionális és kohéziós politikát – mondta Nagy Sándor. A Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára hozzátette: a harmadik kohéziós jelentés alapján úgy tűnik, hogy az EU-ban továbbra is első számú prioritás lesz a tagállamok társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeinek felszámolása, ám ez nem mehet a versenyképesség javításának rovására.

Ehhez csatlakozva Pavel Nemec, a cseh területfejlesztési miniszter kifejtette: sokkal hatékonyabb lesz a V4-ek fellépése, ha nem csak az egyéni érdekeikre koncentrálnak. Ráadásul az Unió is szívesebben támogat olyan projekteket, amelyek nem csak helyi, hanem regionális érdekeket szolgálnak. A V4-ek ebben már szereztek némi tapasztalatot. Nemec az Interreg, illetve a Phare CBC (határon átnyúló) pénzekből támogatott projekteket emelte ki.

Kérdésre válaszolva Irena Herbst, a Lengyel Gazdasági Minisztérium államtitkára is úgy vélekedett, hogy az együttműködés erősebbé teszi a benne lévő államokat. Ráadásul a V4-ek közös lobbija senki ellen nem szól, egyszerűen csak közös múltunkből fakadó racionalitás vezérli. Azt egyébként a májusi tanácskozástól egyik résztvevő sem várta, hogy esetleg a lobbinak köszönhetően több pénzhez juthatnak a V4-ek.
A jelentés alapján az új költségvetési időszakban összesen 336,2 milliárd euróhoz jut társadalmi-gazdasági kohéziót erősítő programokra. Nem hivatalos számítások esetében ezen időszakban Magyarországnak jutó összeg 24,6 milliárd euró lehet. A most megalakult testület első számú feladata lesz, hogy a V4-ek közösen, és így nagyobb súllyal lépjenek fel az EU-ban azért, hogy a résztvevő államok minél több pénzt tudjanak lehívni a strukturális és kohéziós alapokból.

Lapunk kérdésére, mely szerint a Nemzetközi Valutalap legújabb előrejelzése szerint az eurózóna gazdasági fejlődése jóval elmarad a világ többi régiójának növekedési ütemétől, emiatt elképzelhető-e, hogy előbb-utóbb a versenyképességet javító intézkedések forrásokat vonnak el a strukturális és regionális alapoktól az államtitkár nemmel felelt. Mint mondta: jelenleg úgy tűnik, hogy az EU fenntartja a támogatások jelenlegi szintjét. Nagy Sándor szerint ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatás és a versenyképesség javítása csak együttesen képzelhető el.