A felmérés tanulsága szerint a svájciak a legtehetősebbek. A vásárlóerő tekintetében kiemelkedő térségek közül az első öt az alpesi országban található: Zürich, Észak-Nyugat-Svájc, Kelet-Svájc, Mitelland, valamint a Genfi-tó környéke. Ebben az öt svájci régióban kétszerese a vásárlóerő, mint az európai átlag.

Legszegényebb viszont Románia. Szomszédunkban található az öt legszegényebb térsége. Ezeken a területeken a lakosság vásárlóereje még az európai átlag hetedét sem éri el. Az ország észak-keleti régiójában a vásárlóerő-index például csupán 13,4 (Európa=100). A legszegényebb országok kétes dicsőséglistáján szerepel még Bulgária is két régióval.

A kutatásba 29 európai országot, valamint 279 régiót vontak be a tanulmány szerzői. A vásárlóerő indexet az európai átlag alapján számolták. A már említett öt svájci régión túl első tíz leggazdagabb térség közé tartozik még a londoni City, Luxemburg és Oslo környéke. A tanulmány alapján a csatlakozó országok kezdik behozni lemaradásukat.

A tíz állam közül Csehország a leggazdagabb: Prága és környékén például a vásárlóerő nagyobb, mint Nyugat-Európa 29 másik térségében. A szlovén helyzet körülbelül megfelel a spanyolországi Galícia, vagy Andalúzia térségében tapasztaltaknak. Szlovénia egyes részei a leggazdagabb Európában, de a fejlettebbek között van Brno, Ceske Budejovice, valamint Pozsony környéke is.

Magyarországgal kapcsolatosan csupán annyit idézett az osztrák hírügynökség, hogy „van behoznivalója” az osztrák határ közelében lévő térségeknek”.