Tavaly a szakmán belül kitapintható, volt az attól való félelem, hogy a strukturális illetve kohéziós alapokból támogatott 2000-2001-es környezetvédelmi beruházások „bedőlnek” – mondta Novák Béla. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejlesztési igazgatója rámutatott: ez nem következett be, sőt a 2002-es és 2003-as elképzeléseinket is befogadták a brüsszeli döntéshozók. Ezek között – egyebek mellett – 12 komplex hulladékgazdálkodási projekt, valamint néhány megyejogú város szennyvízkezelésre vonatkozó elképzelései egyaránt megtalálhatóak. Előbbi 3,5 millió ember, míg utóbbi egymillió polgár életminőségén javít.

2004-ben 560 millió euróra számít a kohéziós alapokból Novák. Ebből 19 projektet lehet majd előkészíteni. Közöttük található Kelet-Európa legnagyobb beruházása, a budapesti központi szennyvíztisztító létesítése. Ez önmagában 120 milliárd forintba kerül majd. 2005-re már előzetesen 500 millió euróra tart igényt hazánk, amely 14 projekt előkészítését teszi majd lehetővé. 2006-tól pedig még a fentieknél is jóval jelentősebb összegre számíthat Brüsszeltől Magyarország. Hellye Péter szerint például két év múlva összesen 3 milliárd euró érkezhet az Uniótól. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkatársa 2007-től 2013-ig terjedő új költségvetési időszakban pedig akár 24 milliárd eurós pályázati pénzt sem tart elképzelhetetlennek.

Azonban a szakember arra figyelmeztetett, hogy mindez csak lehetőség, biztosra egy önkormányzat, beruházó sem mehet. Hellye szerint viszont jó hír, hogy semmilyen brüsszeli előírásnak nem kell külön megfelelni, hiszen hiába érkezik az EU-ból a pénz, a projekteket a magyar szabályozásoknak megfelelően kell előkészíteni. A már idézett Novák ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a „feltételes döntéseknek” nincs semmi értelme. Úgy vélekedett, hogy csak a tökéletesen megírt pályázatokat szabad befogadni, hiszen a hiánypótlásra kötelezett aspiránsok „gyakran elkényelmesednek”.

A fejlesztési igazgató arra is rámutaott, hogy az igazán nagy beruházások ideje lassan lejár. Ezzel arra utalt, hogy a második Nemzeti fejlesztési Tervben sokkal inkább a regionális beruházásokra kell majd koncentrálni. Így például a környezetvédelmi és infrastruktúra operatív programban rendelkezésre álló 120 millió eurót a 10-15 ezer lakosú települések ivóvízzel összefüggő és szennyvízelvezetési gondjainak megoldására lenne érdemes használni. A hulladékgazdálkodás terén pedig az egyes speciális (állati, egészségügyi hulladék kezelése, azbeszt begyűjtés-tárolás) területekre kell majd fókuszálni.

Inkább a zöldek félelmeiről szólt Farkas István. A Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy minden egyes beruházás újabb terhelést jelent a környezetre. Így például egy hulladéklerakó a szemétszállítást végző járművek kapcsán erősen szennyezi a környezetet. A szakember úgy vélte, hogy az ideérkező hatalmas összegből sokkal inkább az életminőséget javító egészségügyi-környezetvédelmi beruházásokat kellene támogatni. Szerinte erre kellene fókuszálnia a második NFT-nek. Erre az lehetne a garancia, ha a civileket nem csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzésébe, hanem már a döntés előkészítésébe is bevonná a kormány.