Az 1997-ben elfogadott fogyasztóvédelmi törvényt két ok miatt kellett módosítani. Ezek közül az egyik a jogharmonizáció, míg a másik az volt, hogy az elmúlt 4-5 évben felgyülemlett tapasztalatokat beépítsék a jogszabályba – mondta csütörtökön Kozák András. A GKM főosztályvezetője úgy vélte: mára a fogyasztóvédelem szabályozása, működése teljesen megfelel az Európai Unió elvárásainak, ám a jövőben akad(hat) még finomítani való. Egyebek mellett erősíteni kell a civilek szerepét e tárgykörben, valamint a határokon átnyúló vásárlások során felmerülő vitatott esetek megoldásának mikéntjét kell kimunkálni.

A mostani módosítások kapcsán nagyobb hangsúlyt kapott a jogszabályban az élet, az egészség védelem. Május elsejétől például a forgalmazónak kötelessége lesz tájékoztatást adni arról, ha tudomása szerint valamely termék nem biztonságos. Egy kevésbé hangsúlyos (ám marketing szempontból figyelemreméltó) változás, hogy az Európai Gazdasági Térségből (ez az Uniót és három másik államot foglalja magába) érkező áruk esetében nem lesz kötelező az úgy nevezett címkézés. Amennyiben azonban harmadik államba irányul az export, vagy onnan érkezik az import továbbra is fel kell tüntetni az előállítási országot. Kajdiné Suhajda Zsuzsanna rámutatott: eddig a vámtörvény alapján meg lehette határozni a származási helyet, most azonban az európai joggyakorlatra hagyatkozhatunk.

A módosítás során nőtt a már régebb óta működő Békéltető Testületek (BT) jogköre, ráadásul az eddigi ezer forintos eljárási díj a hatályba lépés után megszűnik. Tudott, hogy a BT-k egyfajta alternatív jogorvoslati fórumként működnek. Baranovszky György, a budapesti BT elnöke hangsúlyozta: 2003-ban 700 körüli határozatot hoztak a testületek, míg idénre megduplázódott a számuk. Lapunk kérdésre az elnök elmondta: statisztikailag minden negyedik eljárás nem végződik egyezséggel. Azonban a BT-ék hozhatnak ajánlás-jellegű végzést is. Ezt nem kötelező betartani, ám azt jelezni kell a grémiumnak, sok esetben ezt még sem teszik meg a felek. Ez alapján Baranovszky úgy számolt, hogy az esetek felében sikeres a BT közvetítési kísérlete. Idén egyébként az országosan húsz szervezetből álló hálózat 65 millió forintból gazdálkodhat.

A GKM egyébként a napokban írt ki egy pályázatot, amelyre a civil fogyasztóvédők pályázhatnak. A keretösszeg 160,2 millió forint, ám ennek csak egyharmada a közvetlen költségvetési hozzájárulás. A fennmaradó részt a bírságok adják. A szaktárca főosztályvezetője lapunknak azt mondta: az Unióban az állami költségvetés a civil szervezetek működési költségeinek mintegy felét állják. Igaz ott magasabb a tagdíj befizetés aránya, valamint igen gyakran a szakmai lapoknak (ilyen volt hazánkban a Teszt Magazin) a fogyasztóvédők a tulajdonosai.

Ide tartozik még, hogy a tárca reményei szerint még az év első félévében elkészülhet azon kiemelt szervezetek listája, amelyek az Unió hasonló szervezeteivel együttműködve képviselhetik a magyar polgárok érdekeit. Így például, ha valakinek egy párizsi vásárlás kapcsán támad majd vitája, e listából kiválaszthatja azt a társadalmi szervezetet, akik egészen a másik ország partnerszervezetével való kapcsolatfelvételig „végigmenedzselik” panaszunkat.