Az idei esztendőben az unióhoz csatlakozó országok többsége javítani tudja államháztartási helyzetét: a tízek átlagos, GDP-arányos deficitmutatója 5,7-ről 5 százalékra mérséklődhet, jövőre pedig csupán 4,2 százalék várható. Magyar- és Csehország a bizottság most kiadott prognózisa szerint fokozatosan lefaraghatja a hiányt, ugyanakkor a legnagyobb új tagállam, Lengyelország az idei évben a tavalyinál sokkal magasabb deficitet fog felhalmozni.
A javuló tendencia ellenére 2005-ig a balti országok és Szlovénia kivételével egyetlen csatlakozó államnak sincs kilátása arra, hogy az uniós stabilitási paktumban előírt háromszázalékos határ alá csökkentse államháztartási hiányát. Ebbe a jelek szerint Brüsszel is kezd belenyugodni: mint Pedro Solbes, a bizottság - hamarosan távozó - pénzügyi felelőse kijelentette, az új tagállamok számára az első években "engedélyezni kell bizonyos rugalmasságot a szabályok szigora alól".
Ez persze - mint az EUobserver rámutat - csak ideig-óráig biztosítana nagyobb mozgásteret a csatlakozóknak, hiszen az euró átvételéhez továbbra is elengedhetetlen feltétel lenne a stabilitási kritériumok betartása. Mint ismeretes, a paktumban szereplő deficitelőírás betartása elvben minden EU-tagállam számára kötelező.
Márpedig túlköltekező a jelenlegi tagországok között is egyre több akad. A most kiadott brüsszeli helyzetértékelés hat állam esetében jósol az idei évre három százaléknál magasabb hiányt. Olaszországot - a várakozásoknak megfelelően - előzetes figyelmeztetésben részesítik, Hollandiával szemben megindítják az eljárást, Görögországba tényfeltáró küldöttséget indítanak, és Nagy-Britannia is magyarázkodni lesz kénytelen (a két notórius paktumsértő, Német- és Franciaország már korábban kiharcolta, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól).
A gazdasági növekedés kilátásait Brüsszel most némileg óvatosabban ítéli meg, mint legutóbbi hasonló jelentésében. A kockázati tényezők között a fogyasztói kereslet gyengesége áll az első helyen; Pedro Solbes szerint kamatcsökkentésre ugyanúgy nem lehet számítani, mint a kormányzati kiadások emelése útján történő gazdaságélénkítésre. Az infláció pedig idén Szlovákiában és Magyarországon kiemelkedően magas (8,2, illetve 6,9 százalék) lesz.