Társadalom
Osztrák jópont magyaroknak
Svájcot követi Magyarország az osztrákok szimpátia rangsorában. Az előkelő helyre felküzdöttük magunkat, pár éve még rosszabb pozíciót kaptunk nyugati szomszédainktól. Az uniós tagságunkat ugyancsak kívánatosnak tartja megkérdezett osztrákok többsége.
Hogyan alakul a fogyasztási cikkek árazása az újonnan csatlakozó országokban és az Európai Unióban?
Milyen következményekkel jár az uniós csatlakozás a fogyasztási javakat gyártó vállalatok számára? Az EU csatlakozás megváltoztat majd néhány szabályt. Sok vállalatnak újra kell gondolnia jelenlegi stratégiáját és akcióit - derül ki a BCG munkatapasztalatain alapuló elemzésből.
Csökkenő adóterhek a csatlakozó országokban - Magyarország lehet a legvonzóbb
Az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai államok további adócsökkentésekkel kívánják erősíteni verseny- és tőkevonzó képességüket – derül ki a KPMG felméréséből. A vizsgált nyolc államban a társasági adó jóval alacsonyabb az uniós és OECD-átlagnál, míg az áfa jelenleg a 18-25%-os sávban mozog. Legnagyobb változatosság a személyijövedelem-adózásban tapasztalható – néhány államban progresszív szja-rendszer működik, másoknál egyetlen adószint létezik.
Már robog a Sulinet Expressz
A minden eddiginél nagyobb privát számítógépesítési program sok ellenzőre talált. Kritizálták a nyerteseket, a gépválasztékot, a jogosultak körét, az árakat. Az eladási statisztikák azonban meredeken fölfelé törnek. Ennek ellenére nem árt vigyázni, mert a kedvezmény ördöge a részletekben búvik meg.
Egyszerű és olcsó lesz az uniós védjegyoltalom
Üzleti, piaci haszna lehet a cégeknek abból, hogy az Európai Unió teljes piacán érvényesítik termékeik védjegyeinek oltalmát. Egy budapesti nemzetközi tanácskozáson a közösségi design oltalmi rendszere működésének értékelésére is vállalkoztak a szakértők.
Pályázati „útiterv” nélkül nincs EU-s pénz
Az angol nyelvtudással semmire nem jutnak az európai uniós pályázatok benyújtói, ha nem ismerik az EU nyelvi trükkjeit. De ennél is fontosabb, hogy kész területfejlesztési akciótervek, projektek, pénzügyi koncepciók nélkül meg se próbáljanak elindulni a brüsszeli támogatásokért. A főváros két budai kerülete szervezte, gyér hallgatóságú konferencián az Unió Pályázati és Tanácsadó Kft. arra igyekezett rávenni a helyhatóságok képviselőit, hogy merőben új mentalitással és nagyon sok háttérinformációval rendelkezve készítsenek olyan fejlesztési terveket, amilyeneket tárgyalási alapnak tekintenek Brüsszelben.
3 500 desktop és 600 notebook közintézményeknek
Magyar közintézmények összesen több mint 4000 Fujitsu Siemens számítógépet rendeltek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett IHM-ITP 1-5 pályázati program keretén belül.
Prága már az államháztartási reform végrehajtásánál tart
A cseh gazdaságpolitika prioritást ad a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításának, a piaci mechanizmusok érvényesítésének, a munkanélküliség csökkentésének, valamint az EU teljes jogú tagságra való felkészülésnek De mindenekelőtt az államháztartási reform területén kívánnak egyről a kettőre jutni. Vaclav Klaus Budapesten arról is tárgyalt, hogy alkalmasint együtt lép fel a két ország harmadik piacokon.
Természetkárosító közlekedési fejlesztések?
Tiltakozását fejezték ki az Európai Közlekedési Hálózat projektjeinek fejlesztése ellen a WWF és a Birdlife International szervezetek, mondván, hogy a tervek kivitelezése számos természetvédelmi szempontból értékes élőhelyet veszélyeztetne.
Munkaerőköltség az Európai Unióban és Magyarországon
A munkaerővel kapcsolatos ráfordítások térbeli és időbeli alakulásának mérése kulcskérdés a modern vállalati menedzsment számára, és része az uniós szinten harmonizált munkaerő-piaci információs rendszernek.
Tartalomszolgáltatók a tartalmak szabályozása mellett
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) október 1-én a Független Médiaközpontban vitasorozat-indító beszélgetést tartott az internettel kapcsolatos jogviszonyok szabályozásával kapcsolatos kérdésekről az informatikai és kulturálistárcák képviselői és médiajogászok részvételével. A mostantól rendszeres időközönként megrendezésre kerülő műhelybeszélgetés-sorozat nyitóeseménye a kiskorúak védelmének kérdéseivel foglalkozott.
Az Európai Unió külkereskedelme
Az Európai Unió (EU) a közösség és a tagországok külkereskedelmi áruforgalmát két megközelítésben vizsgálja. Az egyik esetben minden ország összes forgalmát, tehát az uniós országokkal és az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalmat együttesen veszi figyelembe, a másik megközelítésben az unión belüli (intra-EU) forgalmat nem tekinti külkereskedelemnek, csak a külső partnerekkel lebonyolódó (extra-EU) árucserét veszi tekintetbe.
Az Elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezete
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül - miután a kormány szeptember 30-án elfogadta a tervezetet - az új elektronikus hírközlési törvény. Az új szabályozás lényege: valódi verseny és a fogyasztó érdekeinek a korábbinál erőteljesebb védelme.
A távmunka önkéntes, de egyre népszerűbb
Globalizálódó világunkban a munkavégzés is globálissá válik, és megjelennek a tudásukat a világ bármely részén eladni képes munkavállalók. A munka a termelés legrugalmatlanabb tényezőjéből a legrugalmasabbá vált. Hazánkban csupán körülbelül egyszázalékos a távmunkások aránya. Még.
Az üvegzseb lovagjai
Hazai pályán egyedülálló, és nemsokára „majdnem kötelező” szakértői képzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) – avagy az EU és a magyar tenderezés szakmai találkozója az új közbeszerzési törvény égisze alatt.
Az EU iparának néhány vonása
Az 1980-as évek elején az Európai Unió ipari termelése nem egészen egyharmada volt az Unió nemzetgazdasági termelésének. Ez az arány a következő években kismértékben ugyan, de egyenletesen csökkent, az 1990-es évek közepére alig haladta meg a közösség bruttó hozzáadott értékének 25%-át. 2002-ben az ipar teljesítménye 21,5%-kal járult hozzá az Európai Unió hozzáadott értékéhez. A négy legnagyobb ipari tagállam együtt 71,9%-kal részesedett az Unió ipari termeléséből (népességéből 68,1%-kal). Németország termelése 26,1%-os részesedésével messze meghaladja Nagy-Britannia (16,7%), Franciaország (14,7%) és Olaszország (14,4%) arányát.
Távol, mégis oly közel: a távmunka
Magyarországon is terjed, csak a „speciális” foglalkoztatási viszonyok miatt kicsit eltér a klasszikus formától. Ez a távmunka...
Hazánknak 34 év kell az EU-felzárkózáshoz
A tíz új ország közelgő Európai Uniós csatlakozására való tekintettel az Economist Intelligence Unit (EIU) „A kibővített Európa: tények és remények” címmel nemrégiben tette közzé értékelését az EU bővítésének várható politikai, gazdasági és üzleti kihatásairól. A jelentés egyik fő következtetése, hogy Európa jelenleg válaszút előtt áll, és az újonnan csatlakozó országoknak jól megalapozott fejlesztési stratégiákat kell kialakítaniuk ahhoz, hogy meggyorsítsák felzárkózásukat a jelenlegi tagállamokhoz.
Alkalmazottak megfigyelése
Külföldön egyre szervezettebb formát kezd ölteni a munkavállalók munkahelyi megfigyelése, a legkorszerűbb informatikai eszközökkel. Erre Magyarországon is akad példa. A vállalatok ugyanis abból indulnak ki: ha megfizetik alkalmazottjukat, szeretnék tudni, mivel tölti a munkaidejét.
RÖVID HÍREK AZ EU-BÓL –2003. augusztus
A Kultúra 2000 keretprogram 2004-re szóló pályázati kiírásának magyar nyersfordítása letölthetô a KultúrPont Iroda honlapjáról. (KultúrPont)
Munkajogi szabályok az új Európában
Miközben törvényhozási, szabályozási szinten már drámai mértékű változtatásokra nincs szükség hazánk európai uniós csatlakozása kapcsán, a munkáltatóknak egyes területeken mégis szükséges felülvizsgálniuk eddigi politikájukat és gyakorlatukat.
A távmunka előnyei és veszélyei
A tipikus nyugati távmunkás negyven év körüli, magasan képzett, nagy mobilitású férfi, aki többet és eredményesebben dolgozik, mint munkahelyhez kötött társai. Magyarországon viszont egyelőre a nők remélnek ettől megélhetési forrást. Reménytelenül, ameddig a munkaadók összekeverik a távmunkát a szociális foglalkoztatással. A távmunkának ugyanis éppen az a lényege, hogy nem a dolgozó, hanem a munka “utazik” a számítógépes hálózaton.
Uniós fejlesztések pénzszerző kurzusai
Tudásközpontnak nevezi saját magát a „Strukturális és Kohéziós Alapok KépzőKözpont”, mely az európai uniós pénzek megpályázásának technológiáját igyekszik oktatni a magyar szakemberek körében. Eszközeik közé tartózik egyebek között az e-learning képzés is.
"Közgázosították" az egykori Kertészeti Egyetemet
Új karokkal kezdi meg a tanévet a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, a szeptember 1-től hatályos kormányrendelet szerint az egykori Kertészeti Egyetemet kapta meg a Szent István Egyetemtől. A budai karok „közgázosítása” Chikán Attila rektor szerint nem kényszermegoldás, az integráció mind a tudományt, mind a diákok sokirányú képzését segíti.
Két régi és két új jelölt a békéltetői névjegyzékben
Martonyi János és Kiss István maradt, Bán Tamás és Borbély László újként került fel a békéltetők névjegyzékébe. A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja békéltetői és választott bírói névjegyzékeibe történő jelölésről László Csaba pénzügyminiszter döntött, s értesítette is a szervezet főtitkárát.
CIVILIÁDA 2003 HíREK
A nyár ellenére már most nagy az érdeklõdés a Civiliáda 2003, a magyarországi civil szervezetek éves kiállítása és szakmai programsorozata iránt. 2003. augusztus elejéig már több mint 40 szervezet jelezte kiállítási szándékát, többen külön programmal is bejelentkeztek.
Kik veszélyeztetik elektronikus szabadságjogainkat?
Idén harmadjára kerül hazánkban kiosztásra a Nagy Testvér Díj, melyet a Privacy International nemzetközi szervezet abból a célból hozott létre, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét az elektronikus magánszférát leginkább megsértő cégek, állami intézmények és magánszemélyek visszaléléseire. A közönségszavazatokat szeptember 1-től a Technika az Emberért Alapítvány holnapján keresztül lehet majd leadni.
Együttműködik az amerikai és a magyar Szilícium-völgy
Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő és Kenyeres Sándor, a Mammut Rt. elnöke a napokban Budapesten megállapodtak az amerikai Silicon Valley és a Talentis Program közötti együttműködésről. Az amerikai politikus és üzletember aktívan részt vesz az amerikai Szilícium-völgy és a Zsámbéki-medencében induló tudásalapú térségfejlesztési projekt közötti kapcsolatok kialakításában és elmélyítésében.
Elindult a Digitális Település Program
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2003. augusztus 18-án útjára indította a Digitális Település Programot, melynek célja, hogy az önkormányzati szektorban növekedjen az informatikai eszközök és szolgáltatások használata. A program szponzorai által felajánlott eszközöket, megoldásokat legnagyobb fejlődést felmutató települések nyerhetik el.
Hogy írjunk jó EU-pályázatot?
Hogy kell sikeres pályázatot írni? Nem egyszerű feladat. A beküldött anyagnak tökéletesen kell illeszkednie a formai és a tartalmi feltételekhez - mondja Semperger Kinga, az Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója.
Katasztrófa árnyékában élünk-e a nagyáruházak miatt?
Az egyik kereskedelmi csatornán a következőt hallhattuk: “Magyarország lakosságának mintegy 90 százaléka állandó katasztrófaveszélyben él, mivel az ismert veszélyforrások (vegyianyag-gyárak, raktárak és vegyihulladék-tárolók) mellett a bevásárlóközpontokban, illetve az azok hűtőrendszereiben használt ammónia kiszabadulása komolyan veszélyezteti a bevásárlóközpontok környezetét.” Gáspár József ezredest, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ja.igazgatóhelyettesét arról kérdeztük, van-e ennek valóságalapja.
Hogyan tárgyaljunk a franciákkal?
Igaz, hogy az üzleti élet szabályai, így illemkódexe is nemzetközi, mégis vannak apróságok – és talán nem csak azok –, amelyek egy-egy nemzet érintkezésére jellemzők, és amelyeknek elfogadását, betartását el is várják másoktól is. Nem csak emberileg, üzleti szempontból is hasznos, ha ezekre odafigyelünk.
Túl drága a környezetszennyezés
Egy egészséges gazdaságban egyszerűen túl drága a környezetszennyezés. A környezettudatosság meg versenyelőnyt jelent. Az a cég, amely tudatosan törődik a természeti és emberi környezetével, olyan kommunikációs előnyre tesz szert, amely meglátszik a piaci eredményein. Ezt diktálja a józan értelem – vallja dr. Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszter.
KÖRNYEZETVÉDELMI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A PIAC ÉS PROFIT MOST MEGJELENT, AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN!
Egészségügy az Európai Unióban
1970 óta az Unió lakosainak átlagos élettartama (2001-ben 75,2 év a férfiaké, 81,2 év a nőké), közel hét évvel lett hosszabb, a nemek közötti különbség nem változott (6,2 év). Sem a magyar nők, sem a férfiak nem számíthatnak még olyan hosszú életre sem, mint a portugál férfiak és az ír nők, akik az Unió legrövidebb élettartamú lakói. A magyar férfiak várható élettartama mindössze 1,8, a nőké 4,4 évvel emelkedett harminc év alatt, és 2,5 évvel nőtt a köztük levő különbség, ma 8,3 év.
Jövedelmek és fogyasztás az Európai Unióban
A lakossági jövedelmek színvonalát és országok közötti arányait nagy vonalakban meghatározza az általános gazdasági fejlettség, az azt kifejező, egy lakosra jutó bruttó hazai termék. Ettől kisebb-nagyobb eltérést okozhat a különböző országokban követett jövedelempolitika, a vizsgált év országonkénti sajátossága, valamint a jövedelemadatok forrása.
Bérek, jövedelmek, fogyasztás az Európai Unióban
Az európai országokban a lakossági jövedelem összetevői közül a bérek és keresetek a legnagyobb tétel, mivel a jövedelem döntő része munkából származik, és a foglalkoztatottak túlnyomó hányadát az alkalmazásban állók teszik ki.
A működő gazdasági szervezetek száma 2003. II. negyedév
A működő gazdasági szervezetek száma 2003. június 30-án 28 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül a működő társas vállalkozások száma közel 26 ezerrel, a működő egyéni vállalkozások száma viszont alig 400-zal emelkedett.
Pályázatírás az unióban
Magyarország idén kétszáznegyvenmillió, jövőre pedig hatszázmillió euró uniós támogatást szeretne kapni, ám erre csak akkor van esély, ha professzionális pályázatokat dolgozunk ki és nyújtunk be Brüsszelben, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan. De mitől jó vagy nem jó egy pályázat?
Január 1-től már lehet pályázni az EU-s pénzekre
Elérheti jövőre az 500 millió eurót az Európai Unió támogatása. Ehhez a költségvetés 150 milliárd forintjára is szükség van. Az EU mindehhez a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján kész megkötni hazánkkal a megállapodást, de megelőzőleg még számos kérdésre záros határidőn belül válaszolnunk kell.
RÖVID HÍREK AZ EU-BÓL –2003. július
Új sorozatunkban rendszeres időközönként foglaljuk össze az Európai Unióval kapcsolatos, magyar érdekeltség híreket.
Messze még az e-önkormányzás? - A hazai önkormányzatok ICT ellátottsága
Jelentős előrelépés történt az önkormányzatok internetes vérkeringésbe való bekapcsolása terén, hiszen a 2001 őszi 57%-ról 2003 elejére 75%-ra emelkedett az internet-penetráció. Hasonló javulás történt az önkormányzatok honlap-ellátottságát illetően, ahol a másfél évvel ezelőtti 23%-ról 7 százalékponttal nőtt a honlappal rendelkező települések száma. A tendencia várhatóan tovább folytatódik, hiszen az önkormányzatok egyharmada jelezte, hogy a következő 12 hónapban építi ki saját internetes megjelenését - derül ki a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felméréséből.
Más világ, más oktatás: mennyiségi tudás helyett megértés, kreativitás
A parlament a közelmúltban elfogadta az oktatási törvényt. Sokan támadták a szakmai szervezetek közül is. E sorok írója nem a téma szakértője, csak egyet tud biztosan: nem olyan típusú oktatásra lesz szüksége a társadalomnak a jövőben, mint a mai. S ha az új törvény a változást szolgálja, fogadjuk bizalommal.
Tanulmány az EU-s belépésre készülő Magyarországnak
Fontos tudati változást is igényel, hogy általánosan elfogadja az ország: a versenyelőnyön alapuló gazdaság már nem csupán a termékek vagy szolgáltatások versenyképességén függ. Sokkal inkább az emberek és cégek folyamatos továbbképzésétől, valamint attól, hogy képesek vagyunk-e a versenytársakat megelőzni az elengedhetetlen tudás kiaknázásában. A Magyar EU Bővítési Tanács egyebek között e figyelemfelhívással „indítja útjára” az Európai Unióba igyekvő Magyarországot.
Shell Foundation: Energián Keresztüli Felzárkóztatási Alap Afrikában
A Shell Foundation – a Royal Dutch/Shell Vállalatcsoport által alapított, az Egyesült Királyságban bejegyzett jótékonysági intézmény – az Absa-val, az Európai Unióval és az RAPS Finance-szel közösen a mai napon létrehozta az 51 millió rand-os (6,3 millió USD) „Energián Keresztül Történő Felzárkóztatás” Alapot, melynek célja, hogy segítséget nyújtson az energiaszektor kis-, és középvállalkozásaina abban, hogy Dél-Afrika szegényebb közösségei számára is elérhetővé tegyék a modern energiaszolgáltatásokat.
A tíz legmenőbb állás a világon
Karriert akar építeni? Válogasson a jövő legkeresettebb szakmái közül! Biztos lesz a jövője, legalábbis pár évig. A világ azonban olyan gyorsan változik, hogy érdemes már most az azonnali váltás esélyét is beépíteni a felkészülésbe.