Génkezelt élelmiszerek

Génkezelt növények, élelmiszerek. Megoldás egymilliárd éhező ember számára? Vagy a természet egyensúlyának, a táplálkozási láncnak veszélyekkel járó megbontása? Egy biztos: még nem pontosan tudjuk, mit rejtenek magukban e megváltozott, megváltoztatott produktumok. Mert ha csak annyit, hogy a lénarancsban már csak a lé van, facsarni sem kell… De a veszély egyelőre láthatatlan, minden értelemben

2050-ben a világ népessége eléri a 9 milliárdot, s az emberiség élelmiszer-ellátása nem biztos, hogy megoldható génkezelt növények és a belőlük készített élelmiszerek nélkül. A genetikailag módosított (GM), béta-karotint nagy mennyiségben tartalmazó rizs például megakadályozza az alultáplált gyereknél vaksághoz vezető A-vitamin-hiányt; ők jelenleg 14 millióan vannak. A biotechnológia a fejlődő országokban 25 százalékkal növelhetné a vetőmagok termékenységét, s megelőzhetné a kontinensekre kiterjedő, termést elpusztító növénybetegségeket.
A genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos félelmek persze nem a kísérletezésre, a kutatásra irányulnak, hanem alkalmazásukra: egyelőre ugyanis nem állapítható meg kellő biztonsággal, hogy nem veszélyesek-e az emberi egészségre, s nem tisztázottak az esetleg később jelentkező egészségkárosodás esélyei sem.
A génmanipuláció során az idegen gén beviteléhez úgynevezett génpostást alkalmaznak, amely általában egy vírus. Egyes feltételezések szerint ez „genetikai balesetet” okozhat, s a növény, védekezésként, mérgező anyagot kezd termelni, s az emberi egészségre ártalmassá válik.
A Monsanto – amely a GM-vetőmagok piacának 90 százalékát uralja – 1800 kísérletet végzett, amelyben bizonyította, hogy szójababjának tulajdonságai és a hozzáadott gén termelte enzim is megegyezik a genetikailag nem kezelt változat belső összetevőivel, a növénynek tehát nincsenek az emberi egészségre káros elváltozásai.
A növények genetikai manipulációja nem új keletű jelenség. 1970-ben például az USA kukoricatermése váratlanul hatalmas veszteségeket szenvedett, mert a déli kukoricaüszög kihasználta azt, hogy a genetikai manipulációk egyszerűsítésére jóformán teljesen egységesítették az egész kukoricaállományt.
*
Genetikai erózió. Így nevezik egy faj változatos genetikai készletének állandó, folyamatos fogyását.
A génmanipulációval foglalkozó élelmiszer-ipari szakemberek tevékenysége genetikai eróziót idéz elő; például a kukoricatermést ma már nem többszázféle genetikai változat adja, hanem egytucatnyi, amelyeket a szakemberek úgy választottak ki, hogy maximális hozamot eredményezzenek (szárazságtűrő kukorica stb.). E magvak milliárdjait állítják elő klónozással, hogy teljesen egyforma növényeket kapjanak.
A génsebészeti úton előállított, monokultúrában termesztett növények gyenge pontjait viszont könnyebben megtalálják a kártevők, mert azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, és a sokrétű védekezést elősegítő genetikai állomány hiányában ellenállásuk egyirányú vagy legalábbis behatárolt. „Egy új növényváltozat élettartama nagyjából megegyezik egy új rocklemez életének hosszával” – írja Mérlegen a Föld című könyvében Al Gore.
Valahányszor felüti a fejét egy új kártevő vagy betegség, amelynek a forgalomban lévő, a génmanipuláció folytán meglehetősen egységes génkészletű magvak nem tudnak ellenállni, vissza kell térni a növény „genetikai hazájába” olyan vad rokonokért, amelyek nagy képesek lehetnek legyőzni az új veszélyt. Végigvizsgálták például az árpa világon fellelhető 6500 változatát – a Kaliforniai Mezőgazdasági Földprogram keretében –, és ezek közül csak egy olyat, egy etiópiai árpát találtak, amely képes megvédeni a 160 millió dollár értékű kaliforniai árpavetést a sárgatörpülést okozó vírustól.
*
Az élelmiszer-ipari konszernek valósággal vadásznak az utolsó megmaradt vad növényállományokra. A genetikai őshazák száma viszont alig egy tucat, és – az USA-t és Kínát leszámítva – viszonylag elmaradott vagy fejlődő országokban találhatók (például Indo-Burma, Malájföld, Peru, Ecuador, Bolívia, Paraguay, Etiópia stb.), ahol nincs elegendő gazdasági hatalom ahhoz, hogy az utolsó, sérülékeny, vad törzsek ne kerüljenek a transznacionális mezőgazdasági óriásvállalatok kezébe.
A genetikailag módosított magvakat kifejlesztő és előállító vállalatok gyakran válnak gyomirtó szerekben érdekelt vegyipari vállalatok felvásárlási célpontjaivá. A környezetre ártalmas szerek ipara így maga alá gyűri a genetikai sokszínűség bázisait, és a fejlesztéseket saját érdekei szerint mozgatja.
Az élelmiszer-ipari óriáscégek és kutatóintézetek szabadalomként jegyeztetik be a „természetes” növények általuk felfedezett géntérképét, s ennek folyományaként már csak „jogdíj” fejében engednek termeszteni bizonyos növényfajtákat. (Itthon a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont talált meg hatvanat a paprika géntérképéhez szükséges DNS-szakaszok közül, ezeknek az értéke egyenként 500–1000 dollár).
A piac legnagyobb ipari konszernjei annyi szabadalmat halmoztak fel, hogy gyakorlatilag egyes növények – és ezek minden nemesített fajtája – teljes mértékben egy-egy társaság tulajdonába kerülnek, az általuk kifejlesztett új GM-változatok pedig már eredendően az ő tulajdonuk. Valósággá válhat, hogy egy magántársaságnak hatalmában áll eltüntetni mondjuk a kukoricát az asztalunkról.
*
Bár a termelőket – úgy tűnik – már meggyőzték a génkezelt növények hasznosságáról, a fogyasztók ellenállnak. A piaci és üzleti esélyek nem egyértelműek, így az iparág kevés befektetést vonz.
Miért került bajba a genetikailag módosított növények vetőmagpiacát megteremtő és kiterjesztő Monsanto, hogy ne tudja kivédeni a Pharmacia & Upjohn ellenséges felvásárlását? – teszi fel a kérdést a Financial Times. S a lap válasza: a cég – mielőtt milliárdokat ölt volna a kutatás-fejlesztésbe –, nem tanulmányozta kellően a várható társadalmi reakciót a piacátrendező ötletre. Így a természet törvényeibe való beavatkozással vádolt cég elszigetelődött, munkavállalói, üzleti partnerei, viszonteladói „megbélyegzetté” váltak. Néhány PR-eszköz, például a termékek megfelelő címkézése és a józan társadalmi diskurzus megindítása jótékonyan hatott volna…
A Monsanto szerint 2001-ben az amerikai farmerek 70-80 százaléka rááll a kártevő- és vírusrezisztens GM-vetőmagokra, többet is rendeltek belőlük, mint bármikor korábban. Ennek ellentmondó adatok is vannak: az amerikai farmszövetség szerint a farmerek, terveik szerint, termelésükben 15-26 százalékkal csökkentik a GM-vetőmagokat.
Még ha valóban fellendíti az iparágat a termelői érdeklődés, a boltokban még mindig megbukhat. A felmérések szerint ugyanis a fejlett országok közvéleményének meghatározó része ellenáll a GM-növényekből készült élelmiszereknek: Németországban a fogyasztók több mint 80, Franciaországban 77, Nagy-Britanniában 66, Japánban 70, Kanadában 68, az USA-ban 57 százaléka nem lelkesedik értük.
A tudatosságban azonban drámai különbség van az öreg kontinens lakói és a tengerentúliak között: az amerikaiak egyharmada nem hallott semmit a génkezelt növényekről, míg az európaiak körében csak egytized ez az arány. F. Sherwood Rowland Nobel-díjas geokémikus még 1997-ben, Budapesten így élcelődött: „Hogy az amerikaiak elfogadják a genetikailag megváltoztatott növényeket? Nem egészen. Lehet, hogy az USA két évvel lemaradt Európa mögött, és még elfogadják.”

Forrás: Piac és Profit archív

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo