Mindegyik vizsgált országban, köztük Magyarországon is a megkérdezettek többsége az összes felsorolt foglalkozás közül a tanárokban és orvosokban bízik leginkább. A két hivatás GfK Bizalmi Indexe Magyarországon 75, illetve 81 százalék. Őket követik Magyarországon a rendőrök 55, a hadsereg 54, az ügyvédek 52, majd a papok 44, a nagy cégek vezetői 32, az újságírók 26, valamint a politikusok 14 százalékos index-szel.

Többé-kevésbé más országokban is hasonló az egyes foglalkozások képviselői iránti bizalom sorrendje. Eltérések tapasztalhatók például Oroszországban, Romániában és Csehországban, ahol a rendőrök imázsa elmarad a többi országétól. S bár pozitív, de átlag alatti a papokkal szemben érzett bizalom Csehországban, Spanyolországban, Franciaországban és Belgiumban.

A nagyvállalati menedzserek iránt rokonszenvet táplál a többség Dániában, Finnországban, Svédországban és Törökországban. Különösen kritikus viszont a közvélemény a gazdasági vezetőkkel szemben Magyarországon, Görögországban és Franciaországban.

A húsz országban csak minden hatodik válaszadó tartja a politikusokat bizalomra méltónak. Legjobb a politikusok imázsa Hollandiában, Törökországban, Spanyolországban és Svájcban, ahol tízből hárman bíznak politikai vezetőikben. Eléggé rossz a politikusok reputációja Németországban, Lengyelországban és Olaszországban, ahol tíz válaszadóból átlagosan egynél is kevesebb képvisel pozitív felfogást. Kicsit jobb a helyzet Csehországban, Franciaországban és Oroszországban, ahol tízből egy megkérdezett gondolja, hogy lehet bízni a politikusokban.

A gazdasági vezetők megítélése nem ennyire éles. Tízből három polgár bízik bennük. Többségi pozitív véleményt regisztráltak ennél a kérdésnél Dániában, Finnországban és Törökországban. A leggyengébb bizonyítványt a német és lengyel menedzserek kapták – öt emberből csak egy tartja őket bizalomra méltónak.

Európában és az USA-ban is sokan kételkednek az újságírók megbízhatóságában. Tízből több mint hatan adtak hangot kételyeiknek. Átlagon felüli az újságírók elismertsége Romániában, Lengyelországban, Spanyolországban és Belgiumban. Nagyarányú viszont a bizalmatlanság a görögökben, olaszokban és amerikaiakban a média-hivatások iránt.

A Bizalmi Index révén a GfK Ad Hod Reserarch Worldwide megállapítja, hogy az egyes országok közvéleménye mennyire bíznak az ügyvédekben, újságírókban, papokban, tanárokban, menedzserekben, orvosokban, a hadseregben, politikusokban és a rendőrökben. 2004 áprilisban és májusban a GfK Ad Hoc Research Worldwide a felnőtt lakosságot mindenütt fontos szempontokból reprezentáló, összesen 20 818 embert kérdezett meg. Az indexet 1-től 4-ig terjedő skálán adható értékelés alapján számítják ki. Az 1-es jelentése „nagyon nem bízom”, a 2-esé „kicsit bizalmatlan vagyok”, a 3-as „kis mértékben bízom”, a 4-es „erősen bízom.”

Magyarországon a felmérést a GfK Piackutató Intézet végezte.