Európai kohéziós politikai intézet magyarországi létrehozását indítványozta hazánk Brüsszelnek, az Európai Unióban eddig kedvező fogadtatásra talált a javaslat, különös tekintettel a geopolitikai elhelyezkedésünkre, az ebbéli tapasztalatainkra, s nem utolsó sorban későbbiekben csatlakozó országokra vonatkozó ismereteinkre. Mindez a távolabbi EU-s teendők egyike lehet, napjainkban sokkal sürgetőbb és a magyar kormányzati feladatok közé sorolandó munka a 2007 és 2013 közötti időszak Európa Tervének precíz kimunkálása, azaz az uniótól kapható és a saját források összehangolt, hatékony felhasználásának megtervezése. Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kormány e tárgyú napirendjének megtárgyalását követően összehasonlító adatokkal igyekezett jellemezni a feladat méretét. Jelenleg, immáron ugyancsak számottevő EU-s forrásokat is bekapcsolva három év alatt áll módunkban annyi pénzt fejlesztésre, beruházásra költeni, mint 2007-et követően egyetlen év alatt. Leegyszerűsítve – keresett egy érthető hasonlatot a Nemzeti Fejlesztési Hivatal első embere – napi 4 milliárd forint áll majd 2007-től hazánk rendelkezésére az EU, illetve a hazai társfinanszírozás révén. A pénzzel – közösségi támogatásokkal - persze akkor gazdálkodhat Magyarország, ha rendelkezik középtávú fejlesztési tervvel, olyannal, amilyen túllép, túlnyúlik választási ciklusokon. A kormányzat négy közösségi kohéziós stratégiai politikára épített stratégiai pillért tart részletesen kidolgozandónak. Ilyen a társadalmi és gazdasági kohézió elnevezésű, a versenyképesség javításával foglalkozó, a tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítése programot tartalmazó, s a fenntartható fejlődés elvének érvényesítését elősegítő pillér. Az Európa Terv részének tekinti a kabinet a szakterületekre vonatkozó, illetve a regionális stratégiát felülelő programokat, pontosabban azok összehangolását.

Lényeges „újítás”, hogy felértékelődik a decentralizáltan hozott döntések rendszere, vagyis a régióknak azonos jogkörük lesz a fejlesztések meghatározásában, mint a központi államigazgatásnak. Folyik nem csupán a központi, hanem a többi régió intézményrendszerének és finanszírozásának a megtervezése is, s szeptember végére ezzel a kérdéskörre részletesen foglalkozik a kormány. Szeptember végére lesz kész a 2007 utáni időszak tervezését megalapozó hipotézis, amelynek keretében a kormány meghatározza a politikai prioritásokat, az intézkedési tervet, a kiemelt fejlesztések, beruházások körét, a társadalmi-gazdasági egyeztetés rendjét. Ez utóbbihoz kapcsolódóan Baráth Etele július 12-i tájékoztatóján azt fejtette ki, hogy a négy parlamenti politikai párt szakértőkkel képviseltetve magát bekapcsolódott ebben a hosszú távra szóló tervezési munkába, s a legutóbbi ilyen jellegű politikai fórumon kedvező fogadtatás övezte a Nemzeti Fejlesztési Hivatal beterjesztett dokumentumait.

Testhez álló, izgalmas, s a laikusok számára szinte elképzelhetetlenül sok ismeretlen elemmel tarkított feladat vár a Pénzügyminisztériumra. A fiskális tárca lesz az irányítója annak a hosszú távú pénzügyi előrejelzést elkészítő grémiumnak, amelyiknek fel kell vázolnia a várható fejleményeket 2013-2015-ig. Mindenesetre ezt a programot is jóvá hagyta a kormány a múlt héten tartott ülésé.