Az Európai Bizottság (EB) a közelmúltban kísérletet tett arra, hogy felmérje a 25 tagállamban a feketemunka arányát a teljes GDP-én belül. A tevékenység sajátosságai alapján azonban sokkal inkább becslésről, semmint egzakt adatokról beszélhetünk. Azonban még ezt figyelembe véve sem túl kedvező a kép Magyarországra nézve.

Az EB felmérése alapján hazánkban a GDP 18 százalékát termelik meg a hatóságok elől eltitkolt munkások. Fontos azonban megjegyezni, hogy a becslés eléggé régi (mondhatni elavult) 1998-as adatokon alapszik. A képzeletbeli dobogón Görögország, Lettország, illetve Olaszország előzi meg hazánkat. Ezekben az államokban – szintén becslések alapján - a feketemunka aránya a GDP egyötödét teszi ki.

A képet némileg árnyalhatja, hogy a testület mit is tekintett feketemunkának. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint olyan termelőtevékenység, amely bár törvényes, de nem jelentik be az illetékes hatóságoknak. A jelentés alapján az elmúlt 10-15 évben nem következett be jelentős változás a területen, legalábbis, amely a legfertőzöttebb szektorokat jelenti.

A közelmúltban közzé tett jelentés szerint ugyanis még mindig az építőipar áll az első helyen. Ezt követi a mezőgazdaság, illetve a vendéglátás. A tizek körében azonban igen magas a feketemunka részesedése az egészségügyi, pénzügyi szolgáltatásokban, illetve a magánoktatásban is.

A tanulmány arra is kísérletet tett, hogy definiálja a tipikus feketemunkást. E szerint az EU-ban a jellegzetes feketén dolgozó 25-45 év közötti férfi. Érdekes, hogy a most csatlakozott államokban az iskolai végzettséggel arányosan emelkedik az eltitkoltan dolgozó nők részesedése. Ugyancsak a tizekre jellemző, hogy nyugdíjasokat, illetve magasabb iskolai végzettségű munkavállalókat foglalkoztatnak feketén. A tanulmány következő megállapítása nem jelent újdonságot sem hazánkban, sem pedig a többi átalakuló gazdaságú országban.

Ugyanis a brüsszeliták szerint: a zsebbe való fizetés, illetve a hivatalos minimálbéren történő foglalkoztatottság széles körben elterjedt az újonnan csatlakozott államok körében. A feketén való foglalkoztatás fő oka – a tanulmány alapján – a munkaerőpiac merevsége, a magas adóterhek, illetve a kormány hatékonysága iránti bizalmatlanság. Az EB szerint a megelőzés leghatékonyabb módja a bürokratikus terhek csökkentése, illetve a munkaügyi ellenőrzések szigorítása.