Kínának jelenlegi helyzetéből - számos technológiai termék vezető fogyasztójaként és gyártójaként - valamint egészséges hosszú távú növekedési kilátásaiból adódóan jó lehetősége van arra, hogy mind saját piacain, mind a világpiacon befolyásolja a szabványokat. A kínai szabványok egyre szélesebb körben való elfogadottá válásával párhuzamosan a kínai cégek egyre inkább irányító szerephez jutnak a világ technológiai szektorában.

Kína a szabványügyi háborúban óriási piacait és látványos növekedését használja ki. Az országban az elektronikus informatikai termékek belföldi piaca az 1999. évi 20,2 milliárd dollárról 2002-re 77,1 milliárd dollárra nőtt. Kína mára a világ legnagyobb mobilpiaca, amely jelenleg 300 millió előfizetővel büszkélkedhet. Kína egyben a DVD-lejátszók vezető gyártója is, piaci részesedése világszerte 60 %. Ami a PC-ket illeti, a kínaiak vásárolják meg a világon gyártott összes notebook 27 %-át – ez közel egyharmaddal haladja meg az előző évi értéket. Eközben Kína részesedése az integrált áramkörök világpiacán a 2003. évi 13,7%-ról 2008-ra várhatóan 23,5%-ra emelkedik.

„Azok a technológiai gyártók, akik rosszul ítélik meg a kínai szabványügyi forradalom következményeit, jelentős hátrányba kerülhetnek, egyre inkább megelőzhetik és kiszoríthatják őket” – mondja Clarence Kwan, helyettes vezető partner, a Deloitte technológiával, médiával és távközlési üzletágát erősítő kínai szolgáltatási csoport (Chinese Services Group) munkatársa. „Kína képes arra, hogy a szabványügyi háborúban kihasználja óriási piacainak és látványos növekedésének csáberejét. A globális technológiai és távközlési vállalatoknak meg kell vizsgálniuk Kína szabványügyi kezdeményezéseit, és adott esetben együtt kell működniük a kínai vállalatokkal a szabványok fejlesztésében.”

A Deloitte négyféle gyakorlati stratégiát dolgozott ki, amelyet a technológiai cégek mérlegelhetnek Kína technológiai szabványainak kialakítása kapcsán:

· Együttműködhetnek a szabványok meghatározóival
· Szelektíven versenyezhetnek, az olyan területekre összpontosítva, amelyeken a szabványok nehezebben tehetők kötelezővé
· Speciálisan a kínai piacra szánt innovációt hozhatnak létre
· A növekedés ösztönzése és az ellenőrzés korai megalapozása céljából befektethetnek a feljövőben lévő piacokon

„Azok a cégek, amelyek a kínai vállalatok és fogyasztók körében erős támogatói bázissal rendelkeznek, a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy támogassák saját szabványaik elterjedését. A széles körű támogatottságot nélkülöző cégek bölcsebben teszik, ha a versenyzés helyett együttműködnek” – folytatja Kwan.

A kínai kormányügynökségek és vállalatok az operációs rendszerektől és a szoftveralkalmazásoktól kezdve a tárolóeszközökig, a drót nélküli kommunikációig és a műholdas helymeghatározásig a gazdasági előny megszerzése érdekében azon dolgoznak, hogy új technológiai szabványokat alakítsanak ki. A Deloitte várakozásai szerint a kínai gyártók először otthon építik majd ki a támogatottsághoz szükséges kritikus tömeget, majd a feljövőben lévő piacokra exportálják technológiájukat, így például Délkelet-Ázsiába és a Közel-Keletre.

„A technológiai vállalatoknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a kínai lépéseket, fel kell mérniük a kínai szabványok kihatásait, és ennek megfelelően módosítani kell stratégiájukon” – teszi hozzá Kwan. “Azok a vállalatok, amelyek ezt nem teszik meg, kizárhatják magukat a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő piacáról, amelyet egyre inkább a Kínából származó szabványok határoznak meg.”


Kína szabványokra gyakorolt hatását illusztráló példák:

Technológia:

Operációs rendszerek

· A kínai kormány nemrégiben számolt be egy jelentős, Linuxhoz kapcsolódó elkötelezettségről, és bejelentette egy olyan, speciálisan a kínai piacra tervezett új szabvány megtervezését, amelyet talán minden IT eladó és szolgáltató részére kötelezővé tesznek.
· A kínai szoftver ipar gyerekcipőben jár, de Kína támogatni kívánja a szoftvereket, vagy szeretné a tömegek számára is elérhető saját szoftvereit megalkotni.

RFID

· Kína munkacsoportot hozott létre, hogy nemzeti szabványokat tervezzen és fejlesszen ki a rádiófrekvenciás azonosító címke (RFID tag) technológiája számára. Egyes jelentések szerint a csoport a nemzetközi szabványokhoz tartja magát, mások szerint viszont azt tervezi, hogy saját útját járja. A nem kompatibilis RFID-szabvány szembe állíthatja Kína kibontakozó informatikai ágazatának az érdekeit a kínai termékek legfontosabb vásárlóinak érdekeivel.

Média:
EVD

· A kínai vállalatok a DVD optikai lemezszabvány egyik utódját igyekeznek támogatni, amelynek az elnevezése Enhanced Versatile Disc (EVD), és amely jobb hang- és képminőséget nyújt, mint a DVD.
· A kínai vállalatok súlyos DVD-jogdíjak megfizetésére kényszerülnek, amelyek 15 és 22 dollár között mozognak lejátszónként; egy lejátszót ma a kiskereskedelemben gyakran 60 dollárnál olcsóbban értékesítenek. Az EVD-szabadalmak tulajdonosa egy konzorcium, amely Kína vezető DVD-lejátszó- gyártóiból áll, és ez szedi be a jogdíjakat.

Hang- és képinformációk kódolása

· Kína jelenleg fejleszti saját standard technológiáját a hang- és képinformációk tömörítésére. Az új szabvány, az AVS az MPEG-4-gyel és a H.264-gyel versenyez, hogy felváltsa a jelenleg világszerte használt tömörítési szabványt, az MPEG-2-t.

· Az EVD jelenleg az MPEG-2-n alapul, de várhatóan áttérnek az AVS-re – ez lehetővé teszi a kínai gyártók számára, hogy teljes mértékben kínai technológiai szabványokra alapozva gyártsanak korszerű videólejátszókat.

Távközlés:
Mobilhálózatok

· Kína saját, világszerte jóváhagyott 3G szabvánnyal rendelkezik, és a világ legnagyobb mobilkommunikációs piacaként jó helyzetben van ahhoz, hogy magához ragadja a vezető szerepet a 4G szabvány meghatározásában.

Műholdas helymeghatározó rendszerek

· Kína nemrégiben az európai Galileo-rendszert választotta a USA katonai GPS-rendszere (Global Positioning System – globális helymeghatározó rendszer) helyett. A műholdas helymeghatározó rendszerek terén adott lökés óriási gazdasági és geopolitikai kihatásokkal jár.