Magyarországi multik: ”Második generációs befektetési hullámot szeretnénk”

Nem kell olyan bürokráciát kialakítani, amilyen elveszi a már meglévő eszközöket a gazdaságtól, az üzleti köröktől – üzent Brüsszelnek Budapestről a holland uniós diplomata. A Magyar Európai Üzleti Tanács Versenyképes Magyarországért a versenyképes Európában címmel elkészített jelentését a magyar külügyminiszter is értékelte, kijelentve, nem a stabilitás, hanem a stabilitás látszata hiányzik Magyarországon.

Nem a stabilitás, hanem a stabilitás látszata hiányzik Magyarországon – jelentette ki Kovács László külügyminiszter abból az alkalomból, hogy a nemzetközi vállalatok vezetőit tömörítő, hat éve működő Magyar Európai Üzleti Tanács ez évi jelentését nyilvánosságra hozták, s bemutatták a sajtónak egy július 15-i rendezvényen. A 14 magyarországi nagyvállalat szerveződését a Gyáriparosok Európai Kerekasztala kezdeményezte, a cégek vezetői évről-évre tanulmánnyal, benne mindannyiszor részletes ajánlással állnak elő: okfejtéseiket a kormányzatnak címezik. Az idei értékelésnek a Versenyképes Magyarországért a versenyképes Európában címet adták, s csaknem száz pontban összegezték a politikai, gazdaságpolitikai indítványaikat, kritikáikat a nemzetközi vállalatok vezetői. Kovács László külügyminiszter e jelentés felvetéseire reagálva foglalkozott egyebek között azzal, hogy hazánk immáron uniós országként jobb feltételeket tud teremteni a nemzetközi vállalatok magyarországi tevékenységéhez. A külügyminiszter helyesbítve saját magát jelezte, hogy a jobb feltételek megteremtésénél talán precízebb az, hogy még jobb környezetet szándékozik kialakítani az ország e kör számára. Azaz igényesebb szabályozást, szellemiséget, hogy a nemzetközi vállalatok tényleg otthonosan érezzék magukat nálunk. Nemzetközi jogi értelemben már kétség nem fér a tagságunkhoz – folytatta Kovács László - , jön egy másik, de nem kevésbé nehéz szakasz: a szerves, harmonikus beilleszkedés szakasza.

A versenyképes Európa célkitűzés kapcsán a külügyminiszter utalt a 2000-ben megfogalmazott lisszaboni stratégiára, melynek lényege, hogy 2010-re kontinensünk legyen a világ legversenyképesebb térsége. A versenyképes Magyarország pedig a magyar kormány célja, de érdeke egész Magyarországnak politikai nézetektől, pártállástól, világképtől függetlenül. Sőt, érdeke a magyar nemzethez tartózó, a szomszédos országokban élő magyaroknak is, hogy erősödjön Magyarország versenyképessége. A külföldi vállalatok pedig mindig is ehhez járultak hozzá, nem is lebecsülendő mértékben, hiszen legkevesebb 250 ezer munkahelyet hoztak létre például, s alapvetően hozzájárultak a gazdaság szerkezete átalakításához, új termelési kultúra meghonosításához. Elemi szerepet vállaltak a gazdaság exportvezérelt növekedéséhez, ami egy 10 milliós ország számára a fejlődés egyetlen lehetséges útja. Kovács László nyomatékosította, nem építhetjük a fejlődést a belső piacra, hiszen a túlságosan szűk.

Jó dolog tehát, hogy az uniós és a magyar fejlesztési célok között összhang van, esetünkben a tartalmi kapcsolatot az Európa Terv jelenti a már eddig beérkezett csaknem 10 ezer pályázattal is. Az intézményi kapcsolatot pedig – érvelt a külügyminiszter – az EU Versenyképességi Tanácsa jelenti. A tartalmi kapcsolat jövőjét pedig – utalt vissza Kovács László – a második nemzeti fejlesztési terv teremti meg, s e program, nagyon helyesen, túlmutat a mostani kormányzati cikluson. A fejlesztés ugyanis hosszú távú cél, s kormányváltásoktól függetlenül lehet valóra váltani. Ez a második Európa Terv már a 2007-ben kezdődő új uniós időszakhoz, pénzügyi tervhez illeszkedik. Ezért fontos adalék a magyar kormányzatnak, hogy a Magyar Európai Üzleti Tanács jelentése elemzi az üzleti környezetet, a gazdaságpolitikai prioritásokat, a társadalmi felkészültséget. A külügyminiszter reflexiói szerint a magyarországi szabályozás eléri az átlagos uniós szabályozási szintet, s a tervezett reformokkal is azt az irányt követi hazánk, amelyet egy EU-s országnak követnie illik. Az adózási rendszerről szólva Kovács László úgy reagált a bírálatra, hogy a kormányzat tett lépéseket a mielőbbi a társasági adó, az iparűzési adó csökkentésére. Az oktatási rendszer átalakítását taglalva pedig arra helyezte a hangsúlyt, hogy a nemzetközi vállalatok igényeit is kiszolgálandó a szakképzésnek, a felnőttképzésnek a reformját már elindította a kormányzat. „Második generációs befektetési hullámot szeretnénk – szögezte le a miniszter -, amely már nem az olcsó, hanem a kvalifikált munkaerőre épül, lévén ez felel meg Magyarország versenyképessége növelésének”.

A magyar kormány július 14-i ülésének egyik témájára külön is kitért Kovács László, dacára annak, hogy az közvetlenül nem európai uniós kérdésről szólt. A külügyi és a gazdasági tárca három EU-n kívüli országgal kialakult politikai és gazdasági viszony jellegét értékelte közös előterjesztésében. Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína esetében a politikai viszony rendezése azt jelentette az elmúlt két évben, hogy Washington esetében a bizalom visszaszerzésében öltött testet, Moszkva viszonylatában a 0 fokra lehűlt kapcsolatokat felmelegítésében. Peking relációjában pedig az történt, hogy a 38 évvel ezelőtti miniszterelnöki szintű találkozó folytatódhatott. A politikai fordulatok alapvető hatással voltak a külkereskedelmi forgalomra. Azt lehet tapasztalni nem csupán e három nagy ország esetében, hanem általános értelemben is, hogy a befektetések mértéke ugrásszerűen növekedett, s immáron tendencia, hogy fejlesztési központok is létesülnek, jelezve, hogy hosszú távon terveznek Magyarországgal. A külföldi működő tőkének a többszöröse jött be az első negyedévben, mint a megelőző év, évek első negyedéveiben.

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) Versenyképes Magyarországért a versenyképes Európában című jelentésének számos javaslatából, kritikai megállapításából jó néhányra külön is felhívta a figyelmet a szervezet elnöke, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. Így arra, hogy az intézményrendszer – azaz a minisztériumok – tevékenysége összehangolatlan, koordinálatlan. Pedig már vannak az intézményrendszer teljesítménynek mérésére nemzetközi módszerek. Az itt szükségeltetett reform a létszám szigorú ésszerűsítését, a tevékenységek áramvonalasítását jelenti. A gazdasági érekképviseletek szerepe ugyancsak nem megfelelő ma még, s még mindig csak formálódik a munkaadói szövetségek kapcsolatrendszere az intézményrendszerben. Kormányzati oldalról változatlanul tapasztalható az a bizonytalanság, hogy mely szervezeteket tekintsék partnernek, s a kívánatos az lenne, ha nem a kormányzat választaná ki a partnernek tekintett munkaadói szervezetet, hanem az értékek alapján a gyakorlat szelektálna.

Az ország makrogazdasági egyensúlyára a legnagyobb veszélyt a politikai stabilitást is veszélyeztető politikai küzdelem jelenti. Ilyen az eltérő monetáris és fiskális célok miatt kialakult gyakorlat. A legfontosabb stratégiai cél, a versenyképesség javítása, a napi politikai csatározások miatt háttérbe szorult. Fodor István arra utalt, hogy a legfontosabb program nem lehet más, mint egy 5-10 éves időtartamú, konszenzusra épülő versenyképességi terv kialakítása és menedzselése, ezáltal válhat kiszámíthatóvá, tervezhetővé a gazdasági környezet a befektetők számára. Jelentős eszköz lehet a jövőben az államigazgatás hatékonyságának a növeléséhez az állam és a magánszféra partnersége. A public private partnership révén olyan pénzügyi beruházások valósíthatók meg, amelyekkel modern vezetési és üzemeltetési tapasztalatok is behozhatók a megvalósult projektekbe, rendszerekbe. A PPP közszférában való alkalmazása egyben az ország versenyképességének komoly javítását is jelenti. Nemzeti ügyként kellene kezelni azt, hogy az országról korrekt kép alakuljon ki. A közös akarattal kialakított és ápolt imázs – hangsúlyozta a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke – fontos része ugyanis a felzárkózásnak. Csakúgy, mint az olyan iparpolitika, amelyik arra is jó, hogy egyensúlyt teremtsen a tőke és a társadalom sokszor ellentmondó igényei között.

Robert van Nouhuys, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia magyarországi nagykövete a jelentést méltatva azt fejtegette, hogy az nem más, mint egy tükör. Olyan tükör, amilyenből az üzleti körök által látott kép tárul elénk. Churchill-re hivatkozott az uniós diplomata, miszerint a kormányok adják meg az eszközöket, a munkát pedig elvégzik az üzleti körök. Vagyis: legfőképp elvenni nem szabad az eszközöket, nem kell olyan bürokráciát kialakítani, amilyen így hat a gazdaságra. Jürgen Köppen nagykövet, az EU delegációjának vezetője általában címezte az uniónak, hogy meg kell tanulni: az alkalmanként tapasztalható túlszabályozás káros, költséges az üzleti élet szempontjából, s ellene van az EU egészének, a versenyképességi céloknak.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo