Társadalom
Számos jogi kiskapu nyílt a csatlakozással
Május elseje óta egyfajta exlex állapotban van a magyar és az Európai Unió joga – mutatott rá Kende Tamás. A Deloitte Touche jogásza szerint ezzel számos kiskapu nyílt meg az élelmesek előtt. A fenti állapot oka, hogy Brüsszelben és Luxemburgban több tízezer oldalnyi törvényszöveg magyar fordításának hitelesítését nem végezték még el. A tervek szerint egyébként év végéig ezzel is elkészülnek a hivatalnokok.
Basel II: bázeli zűrzavar
Egyszerre két fronton tart az Európai Bizottságban a pénzügyi szektorra vonatkozó kötelező irányelvek kidolgozása. A Basel II. egyezmény a hitelkockázatokkal, a piaci kockázatokkal, illetve a működési kockázatokkal foglalkozik. Ezzel párhuzamosan fut a CAD III. pedig egy olyan konzultatív dokumentum, amelyben a tizenöt volt tagállam fejtheti ki tapasztalatait a Basel I. működésével kapcsolatosan.
Optimista cégvezetők
A Deloitte and Touche felmérése szerint a régi, és az új tagállamok cégvezetőinek többsége pozitív változásokat vár az Unió bővítésétől. A most felvett tagállamok közül Lengyelországban a legbizakodóbbak a várakozások. A cégvezetők főként a működőtőke beáramlásában várnak komoly fellendülést.
Magyar példán okult a német költségvetés?
A német költségvetés az ottani Postbank eladásából származó bevétellel akarja betömni a költségvetésében lévő deficitet. A kormányzat azzal számol, hogy a Deutsche Post által birtokolt pénzintézet eladásából akár ötmilliárd dollárhoz is juthat a büdzsé. Az első negyedévben a német gazdaság egyébként mindössze 0,4 százalékkal bővült.
Összeomlik az eurózóna?
Milton Friedman közgazdász-professzor szerint összeomolhat az eurózóna, azaz a közös pénzt újra a nemzeti valuták válthatják fel. Ezt a szakember az eltérő kulturális és gazdasági gyökerekkel magyarázza. A tízekre utalva a Friedman arról szólt, hogy – feltételezése ellenére – mihamarabb be kell vezetniük a közös pénzt. A borúlátú jóslatot alátámasztani látszik az OECD legutóbbi elemzése, amely a valutaunió tizenkét országát a világgazdaság fejlődése gátjaként írja le.
Írország nem csodára, hanem tőkére várt, és nem hiába
A nyolcvanas években még sereghajtó és komoly gazdasági bajokkal küzdő Írország az ezredfordulóra az Európai Unió élvonalába küzdötte fel magát. A mások számára is követhető példa: vonzóvá tenni az országot a külföldi tőke számára, és nyitottá a gazdaságot. Igaz, az elmúlt két-három év világgazdasági lassulása éppen emiatt visszafogta a dinamikus fejlődést.
Mr. és M®s. manager
Férfi és nő másképpen érzékeli a világot, eltérően dolgozza fel az információkat és gondolkozik, különbözőképpen érez, más dolgok fontosak a számára, másként viselkedik. S ha a férfiak és nők nem egyformák, különbözőek a menedzserek is.
Európa Szilícium-völgye a Skandináv-félsziget
A finn fővárost is magába foglaló Uusima régió a legmagasabb helyezését érte el az EU-régiók versenyképességét rangsoroló Európai Versenyképességi Indexben (European Competitiveness Index, ECI), melyet márciusban adott ki a brit Robert Huggins Associates (RHA), adta hírül a KOINE, az InfoPark Rt. innovációs hírlevele.
MKIK-VOSZ jó pont a kormánynak
A hiány visszafogásának alapvető eszköze az újraelosztás arányának csökkentése, amelynek mértéke egyben az adók mérséklésére is fedezetet nyújthat – állapítja meg az MKIK és a VOSZ közleménye, amelyben elismerik a kormányzat ebbéli törekvéseit.
Új kurzusok a Strukturális Alapokról
Képzési nyílt napon ismertette a Tempus Közalapítvány a Strukturális Alapok témájú képzéseit, hogy az érdeklődők megismerhessék az EU pénzügyi támogatások felhasználásának rendszerét.
A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatnyertesei
A támogatás odaítéléséről szóló leveleket adott át Medgyessy Péter vállalkozások vezetőinek. Az első európai uniós pályázatok (GVOP) győztesei vissza nem térítendő összegeket kapnak.
Legkorábban 2009-ben lehet magyar euró
A kormány középtávú gazdaságpolitikai programot fogadott el, amelynek középpontjában a kisebb, hatékonyabb állam, és a gyors és fenntartható növekedés áll. A 2008-ig terjedő „csomag” főbb elemei: az adócsökkentés, a munkahelyteremtés, valamint a hatékonyabb, és így olcsóbb közigazgatás. Amennyiben a tervek megvalósulnak 2009-2010-ben Magyarországon felváltja a forintot az euró.
Felügyeleti eljárás az újonnan csatlakozók ellen
A tíz újonnan csatlakozott tagállam közül hat ellen kezdeményezett felügyeleti eljárást az Európai Bizottság. Az ok, hogy a hatoknál az államháztartásai hiány mértéke jelentősen meghaladja az előírt, a GDP 3 százalékára rúgó mértéket. A BBC azonban arról is szólt, hogy az EB-nek szankcionálási joga nincsen.
A kisteherautósokat is megsarcolja az unió
Autósoknak nem fáj, teherautósoknak viszont annál inkább, de nem most, hanem évek múltán. Az úgynevezett eurovignette ugyanis a 12 tonna alatti kocsikra is érvényes lesz az unióban.
BB-s csomagok EU-s támogatásokhoz
Pályázat-figyelő informatikai rendszert működtet a Budapest Bank, ennek segítségével tájékoztatja ügyfeleit, milyen területeken és milyen forrásokat érhetnek el. A kis és közepes vállalkozásoknak a nemzeti fejélesztési tervhez kapcsolódó csomagokat kínál a hitelintézet.
A magyar szürkeállomány lehetőségei az EU-ban
Mit hozhat egy magyar szoftvervállalat számára a kibővült belső piac? Arányosan nagyobb üzleti lehetőségeket, vagy inkább veszélyeket? A GriffSoft Rt. vezetői szerint egyik lehetőség bekövetkezése sem valószínű.
Nem lelkesednek a belgák az EU-bővítésért
Kiábrándító képet festenek az Európai Unióval kapcsolatos lelkesedésről, illetve annak hiányáról az Európai Bizottság legutóbbi közvélemény-kutatásai: a belgák nem lelkesednek az EU-bővítésért, az európaiak pedig az európai parlamenti választásokért.
Ötszáz cég már EU-s pénzhez juthat
Devalválva érezheti magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mert az önkéntesen befizetett tagdíjakból csupán egyetlen egy lobbyzó brüsszeli kiküldöttre futja. A minap elfogadott települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény ugyan összehozhatja a helyi önkormányzatokat, mint uniós pénzek megpályázóit, ám többet érne, ha a kamarák hivatalból bekapcsolódhatnának a helyi gazdasági folyamatok alakításába.
Közép-Kelet-Európa a legaktívabb szexuálisan
Hétfőtől a Durex honlapjáról letölthető lesz az a kérdőív, amely a szexuális szokásainkat firtatja. A tavalyi kutatásban világszerte több mint 150 ezer ember vett részt. Az önbevallás alapján 2003-ban évente 127 alkalommal szeretkeztek az emberek. A legaktívabbnak a kelet-európai polgárok bizonyultak.
A szakképzés már a kamaráé
Az új szakképzési feladatok ellátásában jelentős helyet foglal el a gyakorlati képzőhelyek akkreditációs rendszerének kidolgozása és fokozatos bevezetése, illetve a kamarai szakképzési feladatok egységes megvalósítását szolgáló on-line alapú integrált informatikai rendszer kifejlesztése. A többi között erről is tájékoztatták a május 6-án tartott, szakképzéssel foglalkozó konferencia résztvevőit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Oktatási Minisztérium vezetői.
Kevesebb gázt a levegőbe; akadozik az országkvóták csereberéje?
Csupán öt tagország juttatta el az Európai Bizottsághoz az előírt határidőre az üvegházhatást erősítő gázok kereskedelmére vonatkozó nemzeti allokációs tervet. Az EU az intézkedéstől azt reméli, hogy 2010-ig évente 35 százalékkal (1,3 milliárd euróval) csökkenteni lehet a kiotói egyezményben az unió által tett kötelezettségvállalások költségeit.
Verhetetlen a Nokia
A Reader’s Digest idén is elvégezte a legmegbízhatóbb európai márkák olvasói felmérését. A tizennégy országra (köztük Magyarországra is) kiterjedő kutatás alapján negyedik éve áll a Nokia az összesített lista élén. A legnagyobb verseny egyébként nem meglepő módon az üdítőitalok és ásványvizek terén folyt. Ebben három kivétellel minden államban helyi termék bizonyult a legnépszerűbbnek.
Túlterheltség miatt nem gyűjtik szelektíven az irodai hulladékot
A környezetvédelmi előírások betartása, valamint a környezettudatos munkahely kialakítása elsősorban a vállalati döntéshozók hozzáállásán múlik – vélekedett Csölle Kata, a Xerox Magyarország marketing kommunikációs munkatársa. A nagyvállalatok sokat tehetnek a környezet megóvása és a dolgozók tájékoztatása érdekében – az uniós csatlakozást követő szigorodó szabályozás ugyanis minden céget egyformán érint.
Az IBM és az Economist Intelligence Unit felmérése az e-gazdasági felkészültségről
Az infokommunikációs technológia (ICT) globális kilátásai derűsebbek mint a közelmúltban bármikor. Egyre több vállalat használja ki az IP-alapú szolgáltatások előnyeit, a mobiltelefon-használat a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt rohamosan terjed, és a szélessávú technológia is mind népszerűbb. Ám a globális e-business környezet az olcsóbb és megbízhatóbb technológiák megjelenése ellenére is nagy egyenlőtlenségeket mutat.
Bizalmatlanok az európai lakosok a kormányokkal szemben
A „tökéletes európai lakos” Belgiumban születne, Finnországban nevelkedne, Spanyolországban dolgozna és öregedne meg. Legalábbis ez derült ki derül ki a Reader’s Digest olvasói felméréséből. A kutatás a foglalkozások, az intézmények és a kormánypolitika iránti fogyasztói hozzáállást is vizsgálta. A Reader’s Digest olvasói felmérése alapján a magazin magyar olvasói rendelkeznek Európában a legjobb ítélőképességgel és tartják magukat az egyik leginkább becsületes nemzet polgárának.
Csatlakozás bolti nyugalommal
A magyar polgár nyugodt volt, némelyik pedig legfeljebb csak keresni akart egy keveset ausztriai kiruccanásával. Más csatlakozó országok polgárainak egy része azonban megrohanta a boltokat és felhalmozott. Az EU-s csatlakozás előtti napon a hazai üzletek nem mutatták a tájkép csata után állapotot – a csata ugyanis elmaradt.
Népszerűtlenek a humánerőforrást támogató pályázatok
A következő három esztendőben 1350 milliárd forint fordítható fejlesztési programokra az Európai Unió alapjaiból. Az EU következő költségvetésében ez az összeg már tízezermilliárdra rúg. Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy ezt a lehetőséget nem kihasználni bűn. A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a humánerőforrás fejlesztési programok még nem népszerűek.
Leszünk-e uniós regionális központ?
Az Európai Unióban három gyorsan fejlődő gazdasági térség található, és ezek közül az egyiknek részese Magyarország is – mondta Thomas Glaser április 28-án, egy uniós konferencián. Az EU magyarországi delegációjának kommunikációs igazgatója szerint az elkövetkező két évben van még ideje a politikának átgondolni, hogy hol húzódjanak a kistérségek határai, és milyen alapon alakítsa ki a kormány az új régiókat.
Nem akarunk tömegesen külföldön dolgozni
Ok nélkül félnek az uniós tagállamok attól, hogy a magyar munkaerő ellepi az ottani piacokat – állítja Vadász Péter, a Munkaadó és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.- Hiszen a hazai dolgozók csupán egy százaléka szándékozik külföldön munkát vállalni. A szakember kifejtette: hazánkban érdemes tanulni, mivel a főiskolát vagy egyetemet végzettek a kétszeresét keresik a középfokú végzettséggel rendelkezőknek.
Magyarország a WTO kormánybeszerzési megállapodásának részesévé válik
A kormánybeszerzési pályázatokon való részvétel a magyar áru- és szolgáltatásexportőrök számára további lehetőséget és előnyt biztosít a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A WTO Kormánybeszerzési Bizottsága 2004. április 23-i ülésén döntést hozott: az Európai Unió kibővülésével Magyarország a kormánybeszerzési megállapodásának részesévé válik.
A vállalkozások 9 százaléka a megyehatárt sem lépi át termékeivel
A belépő új országok együttesen annyit tesznek ki, mintha egy újabb Hollandiával gazdagodna az EU – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén. A termelékenységre, a felzárkózást jellemző adatok alapján egyetlen állam, Szlovénia az, amelyiknek fejlettségi szintje eléri Porugáliáét. Az MKIK nyilatkozatot fogadott el hazánk uniós csatlakozása alkalmából.
Új Európa - konferencia meghívó
2004. május 15-17-én ünnepélyes nemzetközi konferenciát rendeznek a 25-ök új Európájáról „Európa a harmadik évezredben: a fenntartható demokrácia jövőképe” címmel.
Szakértői csoportot hoztak létre a V4-ek
A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) területfejlesztéssel foglalkozó miniszterei létrehoztak pénteken Röjtökmuzsajon egy szakértői csoportot. A testület célja, hogy az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a lehető legtöbb pénzt tudják lehívni a résztvevők. Nem kis összegről lehet szó, hiszen hazánk 2007. és 2013. között 24,6 milliárd eurót kapna kohéziós célokra.
Munkaerő-piaci korlátozások kölcsönösségi alapon
A kabinet szerdán döntött az európai uniós tagállamokkal szembeni munkaerő-piaci korlátozásokról. A csatlakozók egymással szemben teljesen megnyitják piacaikat, azonban itt is van mód védőintézkedések bevezetésére. A bevezetendő rendelkezések alkalmazása rugalmas: amennyiben egy ország könnyít a piaci szabályozásán, úgy vele szemben Magyarország is lazít a szabályokon.
Sokkal egészségesebbek az EU polgárai
A magyar nők 26 százaléka, a férfiak 40 százaléka dohányzik, alkoholt egészségkárosító mértékben előbbiek közel 3, utóbbiak 18 százaléka fogyaszt – áll a lakosság 2003-as egészségügyi állapotát feltáró vizsgálat alapján készített gyorsjelentésben. A halálozási mutatókban alig változott a helyzet, miközben az Unióban jelentős javulás következett be.
Off-shore és outsourcing: az országból is elkerül a feladat
A tevékenységkihelyezés nem új keletű fogalom, ám a tartalma mára változott. Jelentősen módosult a kihelyezett feladatok köre, és más hatással van a vállalat életére maga az outsourcing is, amely – szoros összefüggésben a globális világ teremtette kihívásokkal – a modern vállalatirányítás egyik kulcseszköze lett, Magyarország számára pedig az újkori tőkevonzás komoly lehetőségét kínálja.
Lemaradóban Európa gazdasága
Úgy tűnik minden közösségi erőfeszítés ellenére egyre rosszabb helyzetbe kerül Európa gazdasága. A fő gond két meghatározó ország, Németország és Franciaország gyengélkedése. Utóbbiban a kormányzat minden élénkítő kísérlete ellenére, még a módosított elvárásokhoz képest is nagyobb a munkanélküliségi ráta. Németországban pedig befektetők váltak egyre pesszimistábbá – adta hírül az International Herald Tribune.
Kétoldalú foglalkoztatáspolitikai megállapodások várhatók az EU-ban is
Meghaladja az 50 ezret a nálunk dolgozó külföldi állampolgár. Tény, közülük 29 ezer romániai illetőségűek, de 2200-an a jelenlegi EU-országokból kértek és kaptak munkavállalási engedélyt hazánkban. Az utóbbiak csoportjában 540-en németek, 220-an osztrákok, 390-en franciák. A velünk együtt csatlakozók egymás között eredendően semmilyen korlátozást nem érvényesítenek.
A nemzetközi fuvarpiac liberalizálását jelenti a csatlakozás
Magyarország olyan közlekedési piachoz csatlakozik május elsején, ahol a fuvarozóknak jobb feltételek között működő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező versenytársakkal kell megbirkózniuk. A hazai vállalkozóknak tehát joggal vannak aggályaik. Persze aggódnak az Európai Unió fuvarosai is: nekik azzal kell megküzdeniük, hogy a belépő országokból jövők náluk jóval alacsonyabb áron kínálják szolgáltatásaikat.
Élősködő új tagállamok?
Alig tizenkét nappal hazánk és még kilenc közép- és kelet-európai ország uniós csatlakozása előtt egyre több olyan goromba kijelentés hangzik el vezető nyugati politikusok szájából, melyek haszonlesőkként állítják be az új tagállamokat, és egyértelműen jelzik: a régiek féltik piacaikat az újaktól.
Citromízű banán
Az Európai Unióban szigorú kvótákhoz kötik a banánimportot. A csatlakozó országok 2004. májusa és decembere között 300 ezer tonnás kereten osztozhatnak. Magyarországon nem kell tartani banánhiánytól, de az importőri kör várható átalakulása miatt nem kizárt, hogy a hazai banánárak közelítenek az uniós árakhoz. A közösség illetékes bizottsága egyébként jelenleg is dolgozik a banánpiac újraszabályozásán.
Másodszorra is megalakul Zemplén vármegye
Zempléni Európa Házat avatnak fel Szlovákiából és Budapestről Sátoraljaújhelyre érkező kormánytagok az Európai Unió tisztségviselőinek jelenlétében. A ma még országhatárral elválasztott két régiót a helyi vállalkozók már eddig is egynek tekintették, a határmenti interregionális szövetség megkötésével pedig az üzleti kapcsolatokat a két állam és az EU is kész támogatni.
Uniós kampányt indít az adóhivatal
Az Európai Unión belüli kereskedelem kötelező feltételeként előírt közösségi adószámot eddig több mint 22 ezer adózó kérte meg - közölte hétfőn Király László György. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke azt is elmondta: az uniós piacon kereskedő társaságoknak havonta lesz adatszolgáltatási kötelezettségük.
Adóharc várható az Unióban
Az Európai Unió május elsejei bővítése után az egyik legkomolyabb küzdelem az unión belül az "adóharc" lesz, mivel a külföldi befektetők megnyeréséért folytatott adójogi vetélkedésükkel az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó új tagállamok egyre inkább idegesítik Nyugat-Európa gazdag államait.
Idén nettó EU-befizető lehet Magyarország
Egy a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés szerint könnyen elképzelhető, hogy Magyarország ráfizetéssel kezdi uniós tagságát.
Bővülő uniós források környezetvédelmi célokra
Jövőre hárommilliárd euróra számít hazánk Brüsszeltől, amelyet környezetvédelmi beruházások finanszírozására használhatunk majd fel. A 2007-2013-ig terjedő új finanszírozási időszakban pedig várhatóan 24 milliárd eurót remél Magyarország az Európai Uniótól. Azonban míg jelenleg nagy kommunális beruházásokra fordítja a pénzt az ország, a jövőben regionális célokat kell majd előtérbe helyeznünk. A zöldek azonban arra figyelmeztettek, hogy minden egyes környezetvédelmi beruházás újabb és újabb terhelést okoz a környezetnek.
Változó külkereskedelmi adatszolgáltatás
Május elseje után megváltozik a cégek külkereskedelmi termékforgalmával összefüggő adatgyűjtés rendszere. Az uniós csatlakozásunktól kezdve ugyanis ketté válik az eddigi egységes szisztéma. A 25 államba irányuló kereskedelem adatait az Intrastat, míg az Unión kívüli országokkal történő árucserét az Extrastat gyűjti majd. A legfőbb változást azt jelenti, hogy míg eddig a vámadatok alapján szinte automatikus volt az adatszolgáltatás, két hét múlva a cégeknek maguknak kell majd jelentenie az Intrasat számára.
Erkki Liikanen, az Európai Bizottság főbiztosa a magyar e-társadalom esélyeiről
Magyarország közepesen teljesített a csatlakozó és a tagjelölt országok mezőnyében az információs társadalom kiépítésében. Ez derül ki az eEurope+ program összegzéséből. Az Európai Bizottság vállalkozásért és információs társadalomért felelős főbiztosa szerint a jelenlegi és az új tagállamok is egyetértenek a közös célokban: a határok nélküli, digitális, internetalapú információs és kommunikációs környezet megteremtésében.
Most a kicsiken a sor: óriási segítség érkezett a turisztikai vállalkozásoknak
A kiszámíthatóság a legnagyobb érték a vállalkozás számára. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Start hitelei éppen ezt garantálják – most plusz támogatással.
Friss
Költségkímélés
Ketyeg az óra: több százezer otthon lehet alulbiztosított
Idén harmadik alkalommal lesz lehetősége az ingatlantulajdonosoknak felülvizsgálni szerződésüket.
Pénzszerzés
Meglepő dolog derült ki a fizetéseinkről
Egyre kevésbé vannak lemaradva a vidéki átlagbérek a budapestiektől.
Adózás
Közeleg a határidő az adóbevallási tervezeteknél
Egy hónapig lehet még kérni az szja-bevallás tervezetének postázását.
Cégblog
Örülhetnek a fiatalok: az érdekükben összefogott két hazai cégóriás
A Bosch és a Richter közös pályázaton keres tehetséges fiatalokat.
Klímablog
Mely országnak, mekkora az ökológiai lábnyoma?
Mely gazdaságok rendelkeznek a legnagyobb ökológiai lábnyommal?
