A De Morgen című flamand lap hétfői számában idézett közvélemény-kutatás szerint a belgáknak csak 38 százaléka támogatta az EU-bővítést, tíz új tagállam, köztük Magyarország május elsejei felvételét, miközben 49 százalékuk elutasította ezt a folyamatot. A lap által megszólaltatott szakértő szerint mindez azt mutatja, hogy a politikusok nem magyarázták meg kellőképp a lakosságnak a bővítés jelentőségét, s azt sem, hogy az ehhez kapcsolódó félelmek (például hogy a kelet-közép-európaiak tömeges bevándorlása miatt sokan elvesztik majd munkahelyüket) alaptalanok.
Egy másik Eurobarométer-felmérés azt mutatja, hogy a bővítéstől függetlenül minden korábbinál alacsonyabb részvételi arány várható az Európai Parlament júniusi újraválasztásakor. A szervezet 25 tagországában az átlag jócskán 50 százalék alatt lesz, egyébként nagy eltérésekkel: Magyarország például a szavazni akarók élcsoportjában van a maga 47 százalékos becsült részvételi arányával (a legmagasabb szám a görögöknél várható, 66 százalék), ám például az észteknél csak 21, az osztrákoknál és a briteknél 23, a cseheknél pedig csak 24 százalék körül várható a részvételi arány.
Egyes szakértők azt remélték, hogy a bővítés nyomán az EU-állampolgárok jobban érdeklődnek majd a szervezet iránt, s ez növelni fogja a szavazási részvételt. Azonban a közvélemény-kutatás szerint éppen az új tagországok azok, ahol a lakosság a legkevésbé akar elmenni voksolni: míg a "régi" tagállamoknál a szavazópolgárok 50 százaléka tervezi, s ezen belül 34 százalék mondja biztosnak részvételét a választáson, addig ez az arány az új tagországokban 44 és 32 százalék.
Ezt egy illetékes azzal magyarázta, hogy az emberek éveken át ábrándoztak a belépésről, s most, hogy bent vannak, érthető módon egy kis csalódást éreznek. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy az EU-politika részletei egyszerűen nem érdeklik az embereket.Egyébként amióta európai parlamenti választásokat rendeznek, folyamatosan csökken a szavazók aránya. Az első közvetlen voksoláson, 1979-ben még a jogosultak 63 százaléka vett részt, a legutóbbi, 1999-es választáson viszont már csak 49 százalék.
Nem lelkesednek a belgák az EU-bővítésért
Kiábrándító képet festenek az Európai Unióval kapcsolatos lelkesedésről, illetve annak hiányáról az Európai Bizottság legutóbbi közvélemény-kutatásai: a belgák nem lelkesednek az EU-bővítésért, az európaiak pedig az európai parlamenti választásokért.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből
A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.