Nem lelkesednek a belgák az EU-bővítésért

Kiábrándító képet festenek az Európai Unióval kapcsolatos lelkesedésről, illetve annak hiányáról az Európai Bizottság legutóbbi közvélemény-kutatásai: a belgák nem lelkesednek az EU-bővítésért, az európaiak pedig az európai parlamenti választásokért.

Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A De Morgen című flamand lap hétfői számában idézett közvélemény-kutatás szerint a belgáknak csak 38 százaléka támogatta az EU-bővítést, tíz új tagállam, köztük Magyarország május elsejei felvételét, miközben 49 százalékuk elutasította ezt a folyamatot. A lap által megszólaltatott szakértő szerint mindez azt mutatja, hogy a politikusok nem magyarázták meg kellőképp a lakosságnak a bővítés jelentőségét, s azt sem, hogy az ehhez kapcsolódó félelmek (például hogy a kelet-közép-európaiak tömeges bevándorlása miatt sokan elvesztik majd munkahelyüket) alaptalanok.

Egy másik Eurobarométer-felmérés azt mutatja, hogy a bővítéstől függetlenül minden korábbinál alacsonyabb részvételi arány várható az Európai Parlament júniusi újraválasztásakor. A szervezet 25 tagországában az átlag jócskán 50 százalék alatt lesz, egyébként nagy eltérésekkel: Magyarország például a szavazni akarók élcsoportjában van a maga 47 százalékos becsült részvételi arányával (a legmagasabb szám a görögöknél várható, 66 százalék), ám például az észteknél csak 21, az osztrákoknál és a briteknél 23, a cseheknél pedig csak 24 százalék körül várható a részvételi arány.

Egyes szakértők azt remélték, hogy a bővítés nyomán az EU-állampolgárok jobban érdeklődnek majd a szervezet iránt, s ez növelni fogja a szavazási részvételt. Azonban a közvélemény-kutatás szerint éppen az új tagországok azok, ahol a lakosság a legkevésbé akar elmenni voksolni: míg a "régi" tagállamoknál a szavazópolgárok 50 százaléka tervezi, s ezen belül 34 százalék mondja biztosnak részvételét a választáson, addig ez az arány az új tagországokban 44 és 32 százalék.

Ezt egy illetékes azzal magyarázta, hogy az emberek éveken át ábrándoztak a belépésről, s most, hogy bent vannak, érthető módon egy kis csalódást éreznek. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy az EU-politika részletei egyszerűen nem érdeklik az embereket.Egyébként amióta európai parlamenti választásokat rendeznek, folyamatosan csökken a szavazók aránya. Az első közvetlen voksoláson, 1979-ben még a jogosultak 63 százaléka vett részt, a legutóbbi, 1999-es választáson viszont már csak 49 százalék.

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo