A 2002. évi erős növekedés után a tagjelölt országokban megvalósult közvetlen külföldi befektetések száma 2003-ban 17%-kal csökkent. Az European Investment Monitor (EIM) szerint 2002-ben 332 befektetést jelentettek be, míg 2003-ban csak 274-et regisztráltak a tagjelölt országokban. Minden öt projektből négyre a Cseh Köztársaságban, Magyarországon vagy Lengyelországban került sor.

A befektetési kedv csökkenése azonban nem annyira negatív okokból, mint inkább abból eredt, hogy a vállalatok befektetési döntéseikben már előre figyelembe vették a csatlakozás dátumát.

Miközben ebben a régióban a befektetések száma csökkent, összeurópai szinten a közvetlen külföldi befektetések száma kis mértékben emelkedett. Az EIM adatai szerint Európában 2003-ban elérte az 1.933-at, ami 2%-kal haladta meg a 2002-es szintet. A befektetések száma Nagy-Britanniában 453 (a 2002. évi 370 után), Franciaországban 313 (az előző évi 254 után) volt. A növekedés azonban nem volt mindenütt jellemző, így például Németországban és Olaszországban továbbra is csökkent a befektetési kedv.

A Nagy-Britanniában és Franciaországban tapasztalt növekedés nagy részét a már elindult projektek bővítése tette ki, bár a befektetők származási országa változatosságot mutat. Míg Nagy-Britannia esetében a befektetések jelentős száma az Egyesült Államokból eredt, a franciaországi növekedés nagy részét Európán belülről érkező befektetések tették ki. Elsősorban ezek az Európán belüli befektetések vezettek a közvetlen külföldi beruházások számának összeurópai szintű emelkedéséhez is. Az Egyesült Államokból eredő befektetések szintje tovább esett, lassan elérve az utoljára a 2000-2001. években bekövetkezett internetes informatikai robbanást megelőzően tapasztalt értékeket.

Barry Bright, az Ernst & Young EIM igazgatója szerint: „A most csatlakozott országokban végrehajtott befektetések számának csökkenése nem értékelhető az Európai Unió iránti bizalmatlanság jeleként. Éppen ellenkezőleg: azok a vállalatok, amelyek 2002-ben befektettek ezekben az országokban, már két évvel a többiek előtt jártak, és a csatlakozás utánra terveztek. Nagyon ritkán fordul elő, hogy bármely szabadkereskedelmi térségnek ártana a tagság bővítése. Az említett vállalatok ezután még keletebbre, például Oroszországban keresnek majd további lehetőségeket.”

Az EIM adatai megintcsak azt mutatják, hogy a közvetlen külföldi befektetések tekintetében az euró-övezethez tartozás, vagy éppen nem tartozás nem jár hátrányokkal. Barry Bright szerint: - “Miközben tovább folynak a politikai viták az euró hasznosságáról, a vállalatok befektetési terveik megvalósításán dolgoznak. Egy Európai Unión belüli befektetéssel olyan egységes piacra léphetnek be, ahol egy adott területre való bejutáshoz már nem kell országonként irodát nyitniuk. Az új országok csatlakozása tovább növelte ezt a piacot és mostantól a befektetők már a következő bővítési hullámban szereplő tagjelölt országokra összpontosítanak.”

Az EIM megállapításai egybecsengenek az Ernst & Young Európa tőkevonzó képességéről szóló felmérését bemutató kiadványával, amelyet a franciaországi La Baule-ban megrendezett Befektetési Világkonferencián ismertettek, és az európai országok gazdasági sokszínűségének fontosságára mutat rá. A felmérés kiemeli, hogy Európának sikerült vonzónak maradnia a közvetlen külföldi befektetők számára, annak ellenére, hogy olyan térségekkel áll versenyben, mint Kína vagy Délkelet-Ázsia.

Európán belül Nyugat-Európa vonzerejét elsősorban Nagy-Britannia és Németország adja: Nagy-Britannia a maga megbízható kockázatvállaló politikájával, Németország a piaci alapú feltételeivel. A közvetlen külföldi befektetések terén a globális rangsor negyedik helyén álló Franciaország egyfajta „arculatvesztéstől” szenved, és bármily meglepő, de a legtöbb értékelési skálán nem ér el magas szintet (csakúgy, mint egyes hagyományos, vagy éppen feltörekvőfélben lévő “sztárok”, mint Írország, Spanyolország vagy Hollandia).

2003-ban a helyszín kiválasztására szolgáló stratégiákban nagyobb fontosságot tulajdonítottak az infrastruktúra színvonalának és a kockázatok kezelésének. Így az átláthatóságot, a stabilitást és a rendezett feltételeket tartották az első számú szempontnak.

Európa jó hírnevét hagyományos erősségeinek köszönheti (szakképzettség, stabilitás, infrastruktúra és a piac megléte), de a munkaerő költsége és termelékenysége, illetve a munkaügyi szabályozás rugalmassága terén Kínáé a vezető szerep.

Ahogy Marc Lhermitte, a felmérés franciaországi szakaszának irányítója hozzáteszi: „Európa egyik fő erőssége kétségtelenül a lehetőségek választéka, ami lehetővé teszi a vállalatok – főleg a kis és közepes méretű regionális vállalkozások – számára, hogy központjukhoz közelebb működjenek és ezzel jelentős megtakarítást érjenek el.”

Az Európa tőkevonzó képességét vizsgáló felmérés eredményei szerint a nemzetközi döntéshozók 55%-a tervezi európai tevékenységeinek fejlesztését. A tevékenységáthelyezés szóba jöhető helyszíneit tekintve a válaszok szerint Kína és Nyugat-Európa egyformán vonzó (29%).

EIM – további megállapítások

· A tevékenység tartalmát vizsgálva a legnagyobb növekedés a termelésben történt, ezt követte a kiszolgáló központok és vállalatközpontok létesítése, míg a legnagyobb csökkenés az értékesítés és a marketing terén volt tapasztalható.

· A Kelet-Európában – különösen Oroszországban, Magyarországon, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában – létrehozott új gyártólétesítmények esetében jellemzően nagyrészt új projektekre került sor, a már meglévő projektek bővítése kisebb szerepet játszott.

· Kiemelkedő növekedés mutatkozott az üzleti szolgáltatások, élelmiszeripar, pénzügyi szolgáltatások, papíripar és a gyógyszeripar terén. Más, szintén növekedést mutató ágazat volt a gép- és berendezésgyártás, valamint a műanyag- és gumiipar.

· Az euróövezetre számított befektetési szint nem változott, míg az EU három euróövezeten kívüli tagjánál (Dánia, Svédország és az Nagy-Britannia) a projektek száma emelkedett.

· Az első számú befektető a Toyota Motor Csoport volt, amely 2003-ban 12 projektet hajtott végre. Ezt követte a Nestlé SA 9 projekttel és a Robert Bosch GmbH ugyancsak 9 projekttel. A Coca-Cola, a DaimlerChrysler és a General Electric 8-8 befektetést hajtott végre.

Ágazati áttekintés

A gépjárműgyártó szektorban került sor a legtöbb befektetésre (12%), amely ezzel a szoftveripart szorította le 2002. évi első helyéről. A harmadik és a negyedik helyen az üzleti szolgáltatások, illetve az élelmiszeripar végzett, a projektek valamivel 7% fölötti, illetve kevéssel 7% alatti hányadával.

Gépjárműgyártás: Továbbra is a gépjármű-összeszerelés és alkatrészgyártás maradt a legnagyobb ágazat. 2003-ban ide tartozott a projektek 12%-a, ami 1%-kal marad el a 2002. évi szinttől. A gépjármű-összeszerelési befektetések legkedveltebb célpontja Nagy-Britannia volt 18%-kal (2002-ben: 13%). A gépjármű-alkatrészgyártási projektek első számú helyszíne Franciaország volt 20%-kal. Ugyanebben az alszektorban a Cseh Köztársaság volt a második 18%-kal.

Szoftveripar: A maga 180 befektetésével ez az ágazat volt a második legnépszerűbb választás a befektetők körében, ez a szám azonban 7%-kal kevesebb, mint az előző évben (294 projekt). Továbbra is az Egyesült Államok az első számú befektető: innen származott a befektetések 59%-a, és továbbra is Nagy-Britannia a szoftveres projektek első számú célországa. A befektetések fele értékesítési és marketing tevékenységhez kapcsolódott.

Gyógyszeripar: Ezen a területen valósult meg a befektetések 7%-a 129 projekttel, ami 14%-os növekedést jelent 2002-höz képest. A gyógyszeripari befektetések 57%-a termelési projekt volt, míg a kutatás és fejlesztés részaránya a 2002. évi 28%-ról 2003-ban 19%-ra esett vissza. Az első számú befektető az Aventis volt 6 projekttel, őt követte a GlaxoSmithKline és az Eli Lilly 4-4 befektetéssel.

Elektronika: Ez az ágazat 2003-ban az összes befektetés 6%-át tette ki (121), ami csupán 1%-kal kevesebb, mint 2002-ben. Az Egyesült Államok megtartotta vezető helyét a befektetők között, míg Japán és Németország a maguk 18%-os, illetve 14%-os részesedésével az előző évhez képest helyet cserélt egymással. A termelésbe történő befektetések továbbra is a teljes projektszám 50%-át tették ki.