Az Európai Unió az utóbbi években nagy figyelmet szentelt Magyarország pénzügyi ellenőrzésének. Ennek eredményeként bírálat érte Magyarországot a nemzetközi standardok szerinti ellenőrzés fogalomrendszerének és módszerének hiányosságaival, az ellenőrzési rendszerben meglévő párhuzamosságok és az önkormányzatokon belüli ellenőrzési rendszer megoldatlanságával kapcsolatban Így az európai uniós csatlakozás előkészülete alkalmával szükségessé vált a magyar háztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének (ÁBPE-rendszer) reformja is, mely maga után vonta a jogszabályi háttér átalakítását. Az átalakítás a folyamatba épített ellenőrzést, a vezetői elszámolhatóságot és a belső ellenőrzési rendszereket érintette. A Pénzügyminisztérium az illetékes hazai minisztériumok és intézmények, valamint az Európai Unió Bizottságának illetékes főigazgatósága előzetes egyeztetései után a kormány elfogadta a 2179/2003 (VII.29.) határozatot és az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer EU-konform átalakításával összefüggő stratégiát. Ez a stratégia az ÁBPE három pillérére épül:

1. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUEVE)

2. a belső ellenőrzés
3. a FEUVE és a belső ellenőrzés központi összehangolása és koordinációja.

A stratégia jogszabályi megjelenítéséhez Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja, az Európai Unió követelményei és a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének standarjai nyújtottak segítséget.

A legfontosabb célok fogalmazódtak meg:

- belső ellenőrzés koncepciójának átalakítását és a belső ellenőrök funkcionális függetlenségének növelését,
- a vezetői elszámolhatóság erősítését,

- a közpénzek és a támogatások szabályszerű és hatékony felhasználásának növelését..

A stratégia számos új fogalmat tartalmaz, melyet Magyarországon is meg kell tanulni és használni kell. Például a belső ellenőrzés fogalma a nemzetközi standardoknak megfelelően átalakult „A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejlesztési az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.”

Az utóbbi fél évben olyan normaszövegeket tartalmazó jogszabályokat sikerült elfogadni, amely megfelel az Európai Unió főigazgatóságok és az érintett hazai minisztériumok és intézmények nézeteivel. Azonban szükségessé vált a már meglévő törvények módosítása is. Ilyen például az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény ellenőrzést érintő részeinek a módosítása.

Az Európai Unión belül az ÁBPE-rendszer koordinációja egy-egy központi harmonizációs egység feladat- és hatásköre legyen. A Pénzügyminisztérium az ellenőrzési- rendszer-fejlesztési főosztálya és az ÁBPE tárcaközi bizottsága és annak négy albizottsága útján gyakorolja tevékenységét, melyek a következők:

- FEUVE-albizottság,
- Belső ellenőrzési albizottság
- EU-támogatások albizottsága

- Belső ellenőrök funkcionális függetlenségét támogató szakmai albizottság.

A Pénzügyminisztérium központi harmonizációs egységének éppen ezért az is feladata, hogy egyben tájékoztatást is nyújtson és különféle módszertani útmutatókat, segédanyagokat tegyen közzé. Példaként említeném meg a nemzetközi belső ellenőrzési standardokon alapuló belső ellenőrzési alapszabályt, vagy az etikakódexet.

Fontos feladat a szakemberek oktatása, képzése, amely szükséges e rendszer folyamatos fenntartásához.