Úgy tűnik abban, hogy a csatlakozás után kialakult egy exlex állapot most nem a magyar állam a hibás. Kende Tamás szerint ugyanis az uniós joganyag fordítása többé-kevésbé jó minőségben elkészült ugyan, ám a brüsszeliták még nem végeztek a hitelesítésével. Így több tízezer oldalnyi közösségi jog még nem vált a honi rendszer részélvé. A dolog azért is pikáns, mert számos olyan jogszabályunk van, amely úgy szerepel a kódexekben, hogy a csatlakozás után hatályukat vesztik – mutatott rá a Deloitte Touche jogásza.

Azonban nem csak ezek a megnyílt jogi kiskapuk okozhatnak fejtörést az államnak, a cégeknek és jogászaiknak. Az EU szabályozás bonyolult rendszere is nagy kihívás elé állít jogalkotót, jogalkalmazót, valamint céget egyaránt. Az EU ugyanis három szinten szabályozza tagjainak életét. A rendeletek kötelező érvényűek azokra nézve, akikre hatályuk kiterjed. Ezek igen gyakran módosítják az egyes államok belső jogát is. Ugyanakkor a törvényhozásnak semmiféle dolga nincs ezekkel kapcsolatban: a nélkül válnak kötelező erejűvé, hogy bármilyen aktusra is sor kerülne.

Az irányelvek célja, hogy egy szintre hozzák a tagállamok jogrendszerét. Itt kisebb-nagyobb mozgástere már van a nemzetállamoknak. Szintben ez alatt állnak az úgynevezett kvázi jogszabályok, amelyek magját az Európai Bizottság közleményei és levelei adják. Ezek demokratikus joghoz szokott szemnek gyakran megdöbbentőek – fogalmazott Kende. Ugyanis gyakori, hogy egyes szektor szereplőit ezekben szinte megfenyegeti a bizottság.

Adójogszabályok terén kissé jobban állunk, ám még itt is van tennivaló – emelte ki Békés Balázs. A cég egy másik jogásza példaként az új autó definícióját emelte ki. E szerint az EU-ban az számít új autónak, amely 6 hónapnál fiatalabb, vagy hatezer kilométernél kevesebbet futott. Itt a jogalkotó ést használ, ezáltal sérül a jogbiztonság. Ez is mutatja, hogy az adótörvények alkalmazása számos olyan kérdést is felvet, amelyekre gyakran a jogalkotónak sincs válasza.

Mind két jogász a jogbiztonságot emelte ki, mint legfőbb elvárást, ám számos példa alapján éppen ez az, amely sérül a joganyag átvételekor. Így a honi jogszabály szerint tőzsdei árfolyamnyereség adókulcsa 0 százalék. Ám csak akkor, ha az Európai Gazdasági Térség olyan tőzsdéjén tettünk szert rá, amelyet elismer a Tőzsdefelügyelet. Ellenkező esetben 20 százalékkal adózik. A londoni tőzsdével például nincs megállapodása a felügyeletnek, ám mégse fizesse be egy magánszemély se az adót, mert a bíróság előtt e szabályozás nem állná ki a próbát. S bár az adójogban súlyosak a következmények, nem lenne jó, ha mindezt többletbevételi forrásként fogná fel az állam – mutatott rá Békés.

Ugyancsak érdekes kérdés a flottakedvezmény alkalmazása autóvásárlás esetén, hiszen számos típus sokkal olcsóbb hazánkban, mint az EU többi tagállamában. Ezt csak akkor adják meg, ha hazai cég vásárol ilyen nagy tömegben autót. Egy EU-rendeletből viszont az következik, hogy nem kell magyarnak lennie, így mondjuk 500 gépjármű vétele esetében komoly megtakarítást érhet el egy kereskedő. Akár még akkorát is, amely felboríthatná az adott belső piac egyensúlyát – mutatott rá Kende. Az azonban nagy kérdés, hogy a fentiek értelmében hatályos-e Magyarországra nézve ez a rendelet?

A rendszer bonyolultságával kapcsolatosan még egy dolgot emeltek ki a szakemberek. Ahhoz, hogy eligazodjanak a cégek a temérdek jogszabály között, alulról kell építkezni. Először mindig a belső joganyagot kell megvizsgálni, ezt követheti az uniós jog valamely eleme, és ehhez nem biztos, hogy elegendő az egyes cégek által eddig alkalmazott jogász-csapat. A multinacionális cégek esetében, amelyeknek több tagállamban van leányvállatata, vagy képviselete, akár még olcsóbb is lehet a jogérvényesítés. Azok a kis- és közepes vállalkozások azonban amelyek nem akarnak a határon túl terjeszkedni jelentős többletteherrel számolhatnak egy-egy per esetében – fogalmazott Kende Tamás.