1980. és 2004. között az össznépesség 600 ezer fővel csökkent – mondta Kamarás Ferenc. A KSH főtanácsadója arra is rámutatott, hogy ezzel párhuzamosan a társadalom szerkezete is jelentősen megváltozott, hiszen eközben a 60 év feletti népesség lélekszáma 300 ezerrel bővült. Ugyancsak nőtt (449 ezer fővel) a felsőfokú végzettségűek tábora. A szakember szerint ez azt mutatja, hogy bár kevesebb, de jobban képzett a magyar lakosság.

A születések és halálozások közötti demográfiai olló a 80-as évek elején nyílt ki, majd stabilizálódott. Azonban a 90-es években újra nőtt a kettő közötti szakadék. Nem csak csökken a népesség, hanem összetételében is aprózódik A házaspárok száma 400 ezerrel csökkent, míg az egyedül élők tábora 1,5 millióval nőtt. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatok száma megduplázódott.

A házasodási kedvben a 90-es évek elején következett be jelentős zuhanás – tette hozzá Kamarás. Míg a hetvenes években a hajadonok 75-80 százaléka akart házasságot kötni 50 éves koráig, addig most már csupán 45-50 százalékra tehető ez a mutató. Az első házasság kötés ideje is kitolódott. Azonban az, hogy később kötnek az emberek házasságot, nem jár együtt a kapcsolat stabilitásával. Ugyan a válások abszolút száma nem nőtt lényegesen, azonban a teljes válási mutató a nyolcvanas évekhez képest jelentősen nőtt. A nők fele egyébként úgy nyilatkozott, hogy legszívesebben élettársi kapcsolatban élne.

Ugyancsak kedvezőtlen a kép a gyermekvállalási kedv tekintetében. A 90-es évek elején ez a mutató meredeken zuhan a szülőképes nők körében, majd igen alacsony szinten stabilizálódik. Száz szülőképes korú nő ugyanis 13 gyermeket vállalna. Egyesek szerint ez csak azt mutatja, hogy változik az életstratégia, és későbbre teszik az első szülés időpontját, ám ennek jelei nem láthatóak – hangsúlyozta a főtanácsadó.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy míg a jelenlegi 60-as korosztály kétharmada gyermektelen, a jelenlegi huszonéveseknél ez a mutató már 90 százalékos. Ugyanakkor az is tény – mondta Kamarás, hogy, aki egy gyermeket vállal, az nagy valószínűséggel szül majd második, harmadik gyermeket is. Ezt azzal lehet bizonyítani, hogy ugyanezen korosztályokon belül elhanyagolható a különbség a három gyermekes családok tekintetében.

Ugyanakkor a termékenység leginkább a házasságon kívül élő csoportban növekedett. Egyes becslések szerint a világra hozott gyermekek 60 százaléka nem klasszikus értelemben vett családba születik. Azonban, ha ez nem lenne még elborzasztóbb lenne a kép. A folyamatok azonban azt jelzik, hogy az elkövetkezendő években tovább csökken majd a magyar lakosság lélekszáma.

Az abortuszok száma viszont jelentősen csökkent – mutatott rá a főtanácsadó. Míg a kilencvenes években 100 nőre 125 művi vetélés jutott, addig mostanra ez a mutató 74-re apadt. A legtöbb beavatkozást a 20-34 év közöttiek körében végzik el, míg a gyermekkorúak (15-24 éves korosztály) körében jelentősen csökkent a műtétek száma – hangsúlyozta Kamarás Ferenc.

Kapcsolódó cikkek:

Kevesebb házasság, kevesebb gyerek