A Nobel-díjas közgazdász, Milton Friedman szerint az eurózóna éveken belül összeomolhat. A szakember már 1999-ben ezen a véleményen volt. Akkor úgy nyilatkozott, hogy nincs jövője a 12 (vagy több ország részvételével) kialakított valutauniónak (EMU). Ugyanakkor Friedman az Euobservernek adott interjújában azt is kiemelte, hogy nem biztos, hogy bekövetkezik, ám „nagyon valószínű”.
A közgazdász azt is kifejtette, hogy a közös valutát nagyon nehéz olyan gazdasági-kulturális környezetben fenntartani, amelyre a rendkívüli sokszínűség a jellemző. Bár az euró eddig jól teljesített, ám – különösen a tíz új tagállam belépésével – új gondok merülhetnek fel. Ismert, hogy az Európai Bizottság a tíz csatlakozó állam közül hattal (köztük Magyarországgal) szemben felügyeleti eljárást kezdeményezett, mivel gazdasági jutatóik jelentősen eltértek a maastrichti kritériumoktól. Hazánk esetében például mind az államháztartás hiánya, mind pedig az államadósság mértéke (és egyes elemzők szerint szerkezete) is rosszabb az elvártnál.
A professzor ugyanakkor azt is kifejtette, hogy az új tagoknak elemi érdeke a közös valuta mielőbbi bevezetése. Tudott tény, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az euró bevezetését először 2008-ra datálta, ám a későbbiekben a határidőt a kormány módosította. Draskovics Tibor pénzügyminiszter, a felzárkózás középtávú gazdaságpolitikájának ismertetésekor az euró bevezetését 2001-re prognosztizálta. Ugyanakkor a szakminiszter arra is rámutatott, hogy a főbb kritériumokat (infláció, államháztartás hiánya, államadósság) már 2007-re teljesítheti a magyar gazdaság, azaz optimális esetben már 2009-ben lehet magyar euró.
Az időpont módosítását azonban a parlamenti ellenzék, illetve a közgazdászok nem fogadták egyformán. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz gazdaságpolitikusai egyenesen több tízmilliárdos veszteségről beszéltek a bevezetés elnapolása kapcsán. A minap volt pénzügyminiszterek pedig szintén arról szóltak, hogy a bevezetés elnapolása komoly kárt okozhat a honi gazdaságnak. Ezt azzal indokolták, hogy párhuzamosan két valuta (forint és euró) létezik ma Magyarországon. Kupa Mihály ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ha csatlakozunk az eurózónához, akkor megszűnik az a mozgástér, amely haszna a gazdaság élénkítésére fordítható.
Visszatérve Friedman gondolataihoz. A közgazdász egyáltalán nem bízik abban, hogy 2010-re Európa teljesítménye felzárkózik az amerikai gazdaságéhoz. Ezt egyébként az úgynevezett lisszaboni célkitűzés határozta el. Friedman szerint a közelebbi jövőben Amerikát is Kína gazdasága húzza magával. Ezt támasztja alá egyébként az OECD legutóbbi tanulmánya is, amely minden térség esetében jelentősen változtatott gazdasági előrejelzésein. E szerint napjainkban az eurózóna államai szinte gátként állnak a világ gazdasági fejlődése előtt.



Ezt a szakemberek azzal magyarázták, hogy a valutauniót alkotó tizenkét állam gazdasági növekedési 1,7 százalék körül alakul, miközben az USÁ-ban 4,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Hasonlóképpen jóval nagyobb ütemben fejlődik a nemrégiben mér temetett japán gazdaság is. A – Friedman által – fejlődés motorjának tartott kínai gazdaság esetében a bővülés üteme megközelíti a nyolc százalékot.