A 2004. első negyedévében készült felmérés célcsoportját a legalább tíz főt foglalkoztató társas gazdálkodó szervezetek alkották. A felmérés során 512 telefonos interjú készült, amelyet a cég munkatársai a cégek első számú vezetőivel, illetve a társaságok gazdasági vezetőivel készítettek el.
A felmérés alapján kiderült, hogy az EU-csatlakozással kapcsolatban minden második cég minőségi tanúsítványt szerzett be. Közel ugyanilyen arányt képviseltek azok a vállalkozások, amelyek oktatást tartottak a munkavállalóik számára. Ennél valamelyest kisebb részt (kétötöd) képviseltek azok a cégek, amelyeknél a csatlakozást figyelembe vették a vállalati stratégia kidolgozása kapcsán, illetve valamilyen fejlesztést hajtottak végre az informatikai rendszerükben.
A felkészülés akadályai között a cégvezetők a legfőbb okként a tájékoztatás hiányát jelölték meg. Ide tartozik a megkérdezettek 25 százaléka. Érdekes adat, hogy a nagyvállatok irányítói között az információhiányban szenvedők aránya kétszer akkorára tehető, mint a közép vállaltok esetében. A vállalkozások valamivel több mint 10 százalékának megoldhatatlan feladat az elavult eszközpark lecserélése. Ugyanakkor a felmérés szerint a jogszabályok alkalmazása, megfelelősége nem okoz gondot a cégeknek. Ugyanis a cégvezetők alig húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy az uniós megfelelőségük legfőbb gátja valamely jogszabály hiánya.
A hazai cégvezetők informálódási szokásaira az a jellemző, hogy átlagban 4-5 forrást vesznek igénybe. A vállaltvezetők főként a napilapokból tájékozódnak. Ide tartozik a válaszadók 74 százaléka. A nagyvállalatok vezetői főként az üzleti lapokat tartják mértékadónak, a tévé, illetve a rádió körükben háttérbe szorul. E két utóbbi9 forrásból csupán alig több mint ötven százalékuk tájékozódik.
A Bell Research vezető tanácsadója, Sugár Mihály szerint kissé meglepő, hogy kifejezetten a csatlakozással összefüggő hírforrások a tájékozódási szamárlétra aljára szorultak. Úgy tűnik, hogy ezeknek a forrásoknak sem a minősége, sem a mennyisége nem éri el a vállalatvezetők ingerküszöbét. A teljes mintának 58 százaléka elégedett, míg 13 százaléka elégedetlen az ilyen forrásokból származó információk mennyiségével, illetve minőségével.
Kevés EU-hírhez jutnak a cégvezetők
A hazai cégek egyharmada semmilyen konkrét lépést nem tett az uniós csatlakozással kapcsolatban. Legalábbis ez derül ki a BellResearch, valamint a Figyelő közös felméréséből. Az adat meglepő, mert ugyanakkor a tíz honi gazdasági döntéshozóból kilenc úgy vélekedett, hogy cége közepesen felkészült a csatlakozásra. A nagyvállalatoknál ugyanez az arány 85 százalékra tehető.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Véleményvezér
Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell
A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja
Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült
Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek
Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan
Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.