Kevés EU-hírhez jutnak a cégvezetők

A hazai cégek egyharmada semmilyen konkrét lépést nem tett az uniós csatlakozással kapcsolatban. Legalábbis ez derül ki a BellResearch, valamint a Figyelő közös felméréséből. Az adat meglepő, mert ugyanakkor a tíz honi gazdasági döntéshozóból kilenc úgy vélekedett, hogy cége közepesen felkészült a csatlakozásra. A nagyvállalatoknál ugyanez az arány 85 százalékra tehető.

A 2004. első negyedévében készült felmérés célcsoportját a legalább tíz főt foglalkoztató társas gazdálkodó szervezetek alkották. A felmérés során 512 telefonos interjú készült, amelyet a cég munkatársai a cégek első számú vezetőivel, illetve a társaságok gazdasági vezetőivel készítettek el.

A felmérés alapján kiderült, hogy az EU-csatlakozással kapcsolatban minden második cég minőségi tanúsítványt szerzett be. Közel ugyanilyen arányt képviseltek azok a vállalkozások, amelyek oktatást tartottak a munkavállalóik számára. Ennél valamelyest kisebb részt (kétötöd) képviseltek azok a cégek, amelyeknél a csatlakozást figyelembe vették a vállalati stratégia kidolgozása kapcsán, illetve valamilyen fejlesztést hajtottak végre az informatikai rendszerükben.

A felkészülés akadályai között a cégvezetők a legfőbb okként a tájékoztatás hiányát jelölték meg. Ide tartozik a megkérdezettek 25 százaléka. Érdekes adat, hogy a nagyvállatok irányítói között az információhiányban szenvedők aránya kétszer akkorára tehető, mint a közép vállaltok esetében. A vállalkozások valamivel több mint 10 százalékának megoldhatatlan feladat az elavult eszközpark lecserélése. Ugyanakkor a felmérés szerint a jogszabályok alkalmazása, megfelelősége nem okoz gondot a cégeknek. Ugyanis a cégvezetők alig húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy az uniós megfelelőségük legfőbb gátja valamely jogszabály hiánya.

A hazai cégvezetők informálódási szokásaira az a jellemző, hogy átlagban 4-5 forrást vesznek igénybe. A vállaltvezetők főként a napilapokból tájékozódnak. Ide tartozik a válaszadók 74 százaléka. A nagyvállalatok vezetői főként az üzleti lapokat tartják mértékadónak, a tévé, illetve a rádió körükben háttérbe szorul. E két utóbbi9 forrásból csupán alig több mint ötven százalékuk tájékozódik.

A Bell Research vezető tanácsadója, Sugár Mihály szerint kissé meglepő, hogy kifejezetten a csatlakozással összefüggő hírforrások a tájékozódási szamárlétra aljára szorultak. Úgy tűnik, hogy ezeknek a forrásoknak sem a minősége, sem a mennyisége nem éri el a vállalatvezetők ingerküszöbét. A teljes mintának 58 százaléka elégedett, míg 13 százaléka elégedetlen az ilyen forrásokból származó információk mennyiségével, illetve minőségével.

Véleményvezér

Magyar Péter a Fidesz kommunikációján mulat

Magyar Péter a Fidesz kommunikációján mulat 

Folyik a politikai iszapbirkózás.
Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás 

A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo