Május 1-jétől az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik az állami támogatások jogszerűségének megítélése és ezek elbírálása. Évente akár 3-5 milliárd euró összegű, a vállalatok részére nyújtott tiltott támogatás visszafizetését is elrendelheti a bizottság a kibővült Európai Unió tagállamaiban, amely számos magyarországi vállalkozás, befektető, bank és egyéb cég számára komoly és eddig kezeletlen kockázatot jelent, akár jelentős veszteségeket okozva.Eézrt egy új, sikeres üzletág az állami támogatások bevizsgálása, a tiltott támogatásokkal kapcsolatos tanácsadás és a támogatások bejelentésének menedzselése.

Az „állami támogatási piac” méretére jellemző, hogy a csatlakozást megelőzően a 15 EU tagállam kb. 49 mrd euró összegben nyújtott évente állami támogatást és ebből éves szinten kb. 1-1,3 mrd euró minősült tiltott támogatásnak. A tiltott támogatást pedig az Európai Bizottság visszatérítteti a támogatásban részesülő vállalattal a támogatást nyújtó állami szerv, önkormányzat vagy állami tulajdonban lévő cég vagy akár állami feladatokat ellátó, de egyébként magántulajdonban lévő vállalkozás részére. Az elmúlt években az EU 15 tagállamában több nagynevű cég egyes esetekben akár többszáz millió euró összegben is köteles volt tiltott állami támogatás visszafizetésére még akkor is, ha e támogatások visszatérítése a támogatásban részesülő vállalkozásoknál komoly fizetési nehézséget vagy akár fizetésképtelenséget okozott.
Egyes bizottsági számítások szerint 2004. május 1-je után ez a „piac” jelentős mértékben növekszik. A 25 EU tagállam várhatóan éves szinten 70-80 mrd euró nagyságban fog támogatást adni, ez kb. 40-50%-os emelkedést jelent. Tekintettel arra, hogy az új EU tagállamokban a támogatások ellenőrzésére vonatkozó állami szabályozás és azok kikényszerítése gyakran meglehetősen nehézkes, bizonyos esetekben problémákkal terhelt, és az állami támogatások szabályozásának gyakorlata gyorsan változik, feltehető, hogy a kibővült Európai Unióban a tiltott támogatások összege eléri a 3-4 mrd eurót is.
A bizottság a kontroll szerep erősítése érdekében több tucat szakembert vett fel, és vesz fel folyamatosan az új tagállamokból, tehát Magyarországról is, annak érdekében, hogy az ezekben az országokban nyújtott támogatásokat és az ezekkel kapcsolatos ügyeket vizsgálni tudja.
A bizottság hatékonyságát segíti, hogy számos forrásból gyűjti információit. Az egyik forrást a versenytársi bejelentések, panaszok jelentik, de a Bizottság szakemberei rendszeresen olvassák a tagállamok – így Magyarország - sajtóhíreit és a vállalatok éves jelentéseit is. A Bizottságon belül az állami támogatások jogszerűségéért felelős, Mario Monti főbiztos vezetésével működő, Verseny Főigazgatóság az új tagállamokból felvett szakértők feladatává tette, hogy ezen tagállamokban – így Magyarországon is – kövessék figyelemmel a sajtó híreit, valamint, hogy tegyenek erőfeszítéseket azon ügyek feltérképezésére, ahol potenciálisan állami támogatás merülhet fel. „Az elmúlt hónapok sajtótermékeit vizsgálva számos olyan ügy merült fel, ahol felvetődik a kérdés, vajon állami támogatást nyújtottak-e vagy fognak-e nyújtani egyes vállalkozások részére, és egyes esetekben nagy valószínűséggel szó lehet tiltott állami támogatásról is,” – mondta dr. Márkus Csaba, a Deloitte állami támogatásokkal kapcsolatos tanácsadással foglalkozó üzletágát vezető szakértője.
Az állami támogatások megítélésének egyik legnagyobb problémája, hogy a támogatások nagyon sokféle formát ölthetnek. Állami támogatásnak minősülhet például egy állami kezességvállalás, egy kamatmentes vagy a piacinál kedvezőbb kamatozású hitel, egy ingatlannak a piaci érték alatt történő értékesítése. Vannak olyan esetek, ahol bizonyos társadalombiztosítási és egyéb járulékok megfizetésével kapcsolatban állapított meg a bizottság tiltott állami támogatást és rendelte el valamennyi, e támogatásban részesülő cég által kapott előnyök ellenértékének megfizetését. Nagyon komolyan felmerülhet az állami támogatások tekintetében az úgynevezett működési támogatás, ami egyértelműen azt a célt szolgálja – és ezeket a támogatásokat a Bizottság különösen szigorúan vizsgálja, - hogy a piaci feltételek mellett tartósan életképtelen céget hosszabb időn keresztül életben tartson. Hasonlóképpen szigorúan bírálja el a Bizottság Verseny Főigazgatósága az úgynevezett megmentési, illetve szerkezetátalakítási támogatásokat, amelyek egyébként piacképtelen cégek – gyakran nemzeti, piacvédő érdekekből történő - megmentését célozza.
Az állami támogatások megítélésének másik problémája, hogy az érintett cégek gyakran nem is tudják, hogy az államtól vagy állami forrásból kapják a támogatást. Az állam ugyanis nemcsak egy minisztérium vagy közigazgatási szerv lehet, hanem államnak minősülnek az állam által tulajdonolt intézmények is. Az önkormányzatok, az önkormányzatok által létrehozott cégek, az állami tulajdonban lévő vállalatok által nyújtott előnyök, kedvezmények szintén ennek minősülnek, és ugyanígy akár olyan magáncégek által nyújtott előnyök is állami támogatásnak számítanak, amelyek egy feladat ellátásához az államtól megfelelő forrásokat kapnak.
Magyarországon sajnos hagyománya van annak, hogy bizonyos állami megrendeléseket egyes kiválasztott cégek kapnak meg. Ezek az állami megrendelések is állami támogatásnak minősülhetnek, hiszen a megrendelést megszerző cég normál versenykörülmények között talán nem is jutna hozzá a megrendeléshez, vagy nem azon az áron és olyan feltételek között kapnák meg. Egyébként ez az eset a közbeszerzési szabályok megsértését is felvetheti.
A tiltott állami támogatást a bizottság a támogatás nyújtását követő 10 éven belül bármikor, és a teljes összeget kamatokkal megnövelt összegben visszatéríttetheti. Egy 2004. június 1-jén adott tiltott támogatásban részesülő vállalat tehát egészen 2014. június 1-jéig nem érezheti magát biztonságban. A bizottság mellett a piac is büntethet. Egy tőzsdei cég állami támogatással kapcsolatos ügye kedvezőtlenül befolyásolhatja a cég részvényárfolyamát, de az sem zárható ki, hogy a hitelezők átértékelik a tiltott támogatásban részesülő cég kockázati besorolását, átértékelik az adott céggel kapcsolatos hitelezési politikájukat vagy akár felfüggesztik a további hitelezést.
„Rendkívül fontos, hogy a cég a támogatást be tudja azonosítani. Ezután saját felelőssége annak megítélése, hogy ezzel a támogatással, - amennyiben az tiltott támogatásnak minősül – kíván-e valamit kezdeni vagy sem. Mint kockázati tényező egyértelműen meghatározó egy ilyen támogatás ismerete. Felmerül a kérdés, hogy a cég bejelenti-e a tiltott támogatást, illetve a folyamat menedzselése a Bizottság előtt nyilvánvalóan tanácsadói, jogi és lobby tevékenységet is magában foglal. A Deloitte Brüsszelben számos olyan nagynevű és ilyen ügyekben komoly tapasztalatot szerzett lobbistával működött együtt, akik hatékonyan ki tudják egészíteni a cég ezen a területen az elmúlt években felhalmozott tapasztalatát” - tette hozzá dr. Márkus Csaba.